Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 20. szám - A PÁRIZSI NEMZETKÖZI DIPLOMÁCIAI AKADÉMIÁRÓL

1928 • 5 • Október 16 ket nemzetközi egyeztetés vagy nemzetközi bíráskodás révén háború és vérontás nélkül megoldani. Ami a nemzetközi diplomáciai akadémiát illeti, ez a testület jó másfél évvel ezelőtt alakult meg Párizsban a francia törvények alapján és alapszabályaiban azt a szerény kifejezést használja, hogy csoportosítani kívánja minden nemzet olyan kiválóbb egyéneit, akik nemzetközi problémák iránt érdeklődnek. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ez a testület diplomáciai kérdésekhez értőket akadémia módjára, zárt számban, meghívás útján vesz fel soraiba. Az akadémia elnöke, Jf ontenay vicomte, aki ezidőszermt vatikáni francia nagykövet s aki a háború előtt hosszabb ideig volt budapesti francia főkonzul, az idei októberi ülésszakot megnyitó beszédében rámutatott arra, hogy hatvan államnak van képviselője az akadémián, a tagok között van két köztársasági elnök, 12 miniszterelnök, 30 külügyminiszter, 14 államminiszter, 23 nagykövet, 28 meghatalmazott miniszter, a nemzetközi bíróság 5 tagja, számos egyetemi tanár. Nagyon díszes társaság, kitűnő nevek, amelyek viselői nagyobbára már nincsenek aktív diplomáciai vagy állami szolgálatban, de közülök sokan kormányképviselők a nemzetek szövetségénél. Magyarországból eddig Berzeviczy Albert és csekélységem voltunk rendes tagok, a mostani októberi ülésszakban választották be — nem tudom, miért csak most — gróf Apponyi Albertet és Valkó minisztert, s nem érdektelen megemlíteni, hogy velők együtt Bernsdorff volt német nagykövetet is. Az akadémiának 150 rendes tagja van (membres titulaires), azután 300 társtagja (membres associés), Magyarországból eddig csak egy társtagról tudok, s ez Hevesy Pál, a genfi képviselőnk a nemzetek szövetségénél. A rendes és társatagokon kívül az elnökség korlátlan számban hívhat meg levelező tagokat (membres adhérents). Az akadémia munkássága abban merül ki, hogy fontos nemzetközi kérdéseket, elsősorban olyanokat, amelyek a békével kapcsolatosak, őszi és tavaszi párnapos ülésszakain előre bejelentett előadók tárgyalnak és pedig vagy élőszóval, vagy pedig, ha nincsenek jelen, írásban. Ezeket az előadásokat és közleményeket az akadémia minden egyes ülés után saját kiadásában nyomtatásban megjelenteti s a tagoknak tagilletmény gyanánt megküldi. A múlt évben a kisebbségi kérdéssel is foglalkoztak, amelynek tárgyalásához magam is hozzájárultam egy, az akadémia kiadványában megjelent dolgozatommal. Megemlítésre méltó, hogy a kisebbségi kérdésben a múlt évben megállapodásokat is hozott az akadémia, amelyekkel a kisebbségek elméletben meg lehetnek elégedve. Nevezetesen kívánatosnak jelentette ki az akadémia, hogy minden államnak meglegyen az a joga, hogy a nemzetek szövetségének tanácsa által bármely kisebbségi panaszt kötelezőleg letárgyaltasson, továbbá, hogy az eljárás a tanács elótt is kontradiktorius legyen, s végül, hogyha egyfelől azon állam között, amely a kisebbségi panaszt a tanács elé vitte, másfelöl a bepanaszolt állam között véleményeltérés forog fenn, bármelyiknek joga legyen az ügynek a nemzetközi állandó bíróság aital való eldöntését kívánni. A folyó október hó 2, és 3. napjain tartott üléseken Aivarez, Chili képviselője, a legutóbbi pánamerikai kongresszusról, Clauzel gróf, francia meghatalmazott miniszter pedig a lefegyzerzés kérdéséről referált, vonatkozással a nemzetek szövetségének ezirányú munkásságára. Guerrero sansalvadori külügyminiszter a panamerikanizmusrol, Pusta észt megh. miniszter Észtország nemzetközi helyzeterői, Streit volt görög külügyminiszter a nemzetközi összehasonlító magánjogról, gróf Bordari volt olasz nagykövet a hadifoglyokról, Emeroff volt orosz meghatalm. miniszter a nemzetközi békéltetési eljárásról tartott előadást. A jövő évre én is kaptam felszólítást, hogy Magyarország nemzetközi helyzetéről értkezzem. Ha már most az akadémia munkásságának jelentőségét tekintem, azt kell megállapítanom, hogy közvetlenül értékesíthető gyakorlati haszna éppúgy nincs, mint, ahogy nincs a nemzetek szövetségével párhuzamosan működő többi nemzetközi alakulatok munkásságának sem. Azonban, miként a többi hasonló alakulatok, a nemzetközi diplomáciai akadémia is tényleg eredményesen járulhat hozzá a nemzetközi eszmék és kérdések tisztázásához és a világ közvéleményének kialakításához. Hibájául legfeljebb azt hozhatnám fel, hogy kissé elzárkózik a nyilvánosság elől, viszont azonban az a szűkebb kör, amelynek dolgozik, többnyire olyan illusztris egyénekből áll, akiknek szava és meggyőződése súlylyal bír s akiknek módjukban van szélesebb köröket is befolyásolni. » Szóval, szerte a világban számos kiművelt elme keresi a béke állandósításának és a nemzetközi megértésnek maradandó feltételeit. S mindennek kirívó ellentételül a világháború győztesei — ide számítva a győztesek közé beférkőzötteket is — rendületlen nyugalommal fegyverkeznek tovább. Már minthogy — önvédelemből — a lefegyverzett legyőzöttekkel szemben! Feleki M. és Társa angol úri szabósága {20O4) Budapest, IV. ker., Irányi-u. 21. (félem.) Nagy választék skót szövetekben