Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 20. szám - ROMÁNIA ÉLETPROBLÉMÁI - PÉNZ ÉS POLITIKA

* 3 • Október 16 le helyükre, hogy egy. esztendő múlva szolgálatkészen adja vissza a hatalmat, mint már kétszer megtette. A kisebbségi statútum — A szászok mozgolódása Hónapokon át tanácskozott az a négy miniszterből álló bizottság, melyet a minisztertanács a kisebbségi kérdés megoldásával bízott meg. A magyar és német, kisebbség többféle memorandumot küldött meg a bizottságnak egyházi, iskolai, gazdasági és politikai kívánságairól és óhajtotta, hogy a tárgyalásokba a kisebbségek képviselőit is vonják be, erre azonban nem került sor. Most aztán a bukaresti sajtó arról ad hírt, hogy a bizottság elkészült végleg munkálataival és kidolgozta azt a statútumot, melynek még minisztertanács elé kell kerülni, onnan pedig a miniszterelnök nyilatkozata szerint a román pártok vezéreiből összehívott konferencia megvitatása alá. Csak azután lesz belőle törvényjavaslat, melyet vagy a parlamenthez nyújtanak be, vagy egyszerűen királyi dekrétumban kiadják. Az erdélyi kisebbségek érthető türelmetlenséggel várják már a statútumot, mert talán annyi hatása lesz, hogy alárendelt hivatalos közegek túlkapásaival szemben lesz jogalap, amire hivatkozzanak. A közvélemény nagyrésze mégis pesszimista, mert hiszen a kisebbségi jogokat az alkotmány is garantálj a, a nemzetközi kisebbségi egyezmény is, de azért hiábavaló adott esetekben mindenféle hivatkozás ezekre a jogalapokra, mert közigazgatási, törvénykezési, iskolaügyi és katonai hatóságok egyforma könnyű szerrel teszik túl magukat mindenféle jogalapon. Az sem valami biztató a statútum szellemére nézve, hogy a miniszterelnök nyilatkozata szerint a kisebbségi népek kérdését nem a népkisebbségek szempontjából, hanem az állam egységéből kell rendezni. Ott vagyunk tehát megint Bukarest vesszőparipájánál, a centralizmusnál, mely egységzavarásnak lát minden népi különbséget és egyetlen komoly programmja, amit a gyakorlatban is érvényesít, a nemzetiségek elöl áhosítása. Maguk a szászok is megunták már a tízéves tűrést, az opportunista politikát, mely olyan jól bevált Magyarországon és annyira eredménytelennek mutatkozik a román uralom alatt. így a szászok anyavárosában, Nagyszebenben, szeptember végén izgalmas népgyűlés követelte a kormánypolitika megváltoztatását. Hogy mit mondtak az egyes szónokok és mi volt a határozat pontos szövege, nem lehet tudni, mert a cenzúra kíméletlenül megcsonkította a helyilapok tudósításait. Bukarest ellenben roppant rossznéven vette a szászoknak ezt az állásfoglalását s az egyes miniszterek siettek sorra adogatni a hírlapi nyilatkozatokat, melyekben mind kötelességükké teszik a szász politikai vezéreknek, hogy dezavuálják a nagyszebeni gyűlést, mely bizonyára csak egy elégedetlen kisebbség felelőtlen megmozdulása lehetett. A miniszteri nyilatkozatok éppen az ellenkező hatást érték el. A legnagyobb szász lap, a Kronstádter Zeitung, igen erélyes vezércikkben tette teljesen magáévá a szebeni határozatot, aztán Brandsch Rudolf képviselő október hó 7-én újabb népgyűlést rendeztetett Kistoronyban, melyen bejelentette, hogy a nagyszebeni" népgyűlés határozatát a szász néptanács október 10-én magáévá fogja tenni és hivatalosan felterjeszti a bukaresti kormányhoz. — Ha ez a devalváló állapot tovább tart, — fejezte be beszédét, — kénytelenek leszünk Genfbe menni a nemzetközi fórum elé, hogy ezzel Bukarestben is változást idézzünk elő. Etédi. €©^PáTB€ , . A iröráiiiriis VI!MOZSAR-ÜTTCÍS9: - MiiropiiíllEy! V F I I F 6"és 8-hengeres amerikai V LLI L autó vezérképviselet SCHMALZ JÓZSEF AUTÓPALOTA • (2005) DOHÁNY-UTCA 22—24 TELEFON: JÓZSEF 425-S8