Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 19. szám - Az Egyesült Államok jövője. A XIX. század tanulságai - Zarándoklás a városba - A civilizáció és a népszerüség viszonya - Az éghajlat mint közgazdasági tényező - Orientáció a középnyugat felé - A jövő élelem és nyersanyag gondjai - Mi lesz a korlátlan lehe

• 15 - . Október 1 hogy azok a városok a legfejlődésképesebbek, melyek a tengerparton vagy hajózható folyók mentén állnak. A vasúthálózat kiterjedésével és a gépkocsiközlekedés fejlődésével ez a szempont mindinkább háttérbe szorul. Különös jelentőséget fog nyerni a klíma mint gazdasági tényező. Ellsworth Huntington yale-i egyetemi tanár, az Egyesült Államok klimatikus viszonyainak legjobb ismerője, ki zseniálisan az éghajlat hatását az emberi munkára tanúlmányozta, sokévi tudományos kutatás után megállapította az ember számára legelőnyösebb éghajlati feltételeket. Az ember 33 fok (30 és 39 között) Celsius mellett bír a legnagyobb aktivitással és akkor tudja a legnagyobb fizikai munkát produkálni. A legelőnyösebben fekszik tehát az olyan lakóhely, melynek ilyen az átlagos temperatúrája. Seattlenek pl., Washington államban, van a legjobb temperatúrája szellemi munka számára télen és a legjobb testi munka számára nyáron. Ezáltal a produktivitás, illetve a maximális teljesítmény egész éven át Seattleben lehetetlen. San Franciszkónak elég alacsony az átlagtemperatúrája kb. 28 fok Celsius, de talán a legegyenletesebb az Egyesült Államokban. Talán az éghajlat egyedül az, amit az emberi kéz és az emberi találékonyság nem tud módosítani és e téren teljesen alkalmazkodnunk kell a természethez. A technika ugyan ma már a házak és helyiségek hosszú sorozatában lehetővé teszi a hőmérséklet állandósítását, de a tüdőnk és közérzetünk természetesen temperált levegőt kíván. Az éghajlat fontosságának tudatában, de anélkül is, a következő száz évben a kellemes éghajlattal bíró vidékek lakossága fog különösen sűrűsödni. Dr. J. Russel Smith, a gazdasági földrajz tanára a Columbia egyetemen, a Huntington-féle tanúlmányok alapján megállapította ezeket a vidékeket. A határvonal Csikágótól északra húzódik, Albanyn, New-Yorkon, Atlantán keresztül délen St. Luisig és ismét Csikágóig. Ez a vidék a kelet és a középnyugat. Kimutatható, hogy az utolsó évtizedekben az elköltözés nyugatról kelet felé történik és Dr. Smith úgy véli, hogy e vidékeken a kisebb városok lakossága rövid időn belül megkétszereződik, a városok pedig gazdaságilag hirtelen fellendülnek. De más nagyvárosok lakosságának nagyarányú növekedése is várható. Denver, Indianopolis, Kansas City és ¥íineapolis nagy jövőnek néznek elé. Fejlődésüket környékük indokolja. De a legnagyobb odavándorlásra mégis a középnyugat tarthat számot. A jövőnek egy fontos problémája az élelmiszer- és nyersanyagkérdés megoldása. A mai magas árak okát a szállítmányozó-vállalatok tarifáiban kereshetjük. Az Egyesült Államok területén ma alig van nagyváros, mely a szükséges élelmiszereket a közvetlen közelből kapná. Pl.: New England a legsűrűbben lakott állam. Mezőgazdasága aránytalanúl csekély és más államokból való behozatalra van utalva. Ha a gazdasági politika New Englandben nem változtat irányt, úgy egy bizonyos kivándorlás elkerülhetetlen lesz. Egy bizonyos mérvű elvándorlásnak közgazdasági szempontból ugyan örülni lehet, de az ilyen államokban mégis krízist fog okozni, ha másirányú fejlődést nem sikerül iniciáini. De ez csak egy kiszakított példa a sok közül, melyek megfordítva is állnak pl. Texas. A következő évszázadban az élelmezés még biztosítva van. Még mindig vannak műveletlen területek, amelyek emberemlékezet óta nem lettek felhasználva. Ezek a földek egyelőre biztosítják ellátásunkat és a szükséges marhaállomány tenyésztését. Ha ezek a területek a lakosság ellátására már nem lesznek elegendők és a más országokból való élelmiszerimport azok túlnépesedése miatt szintén nem lesz lehetséges, akkor kell a szintétikus kémiának a kérdést megoldania. Más azonban a helyzet az Egyesült Államok nyersanyagkészletét illetőleg. Ma még meggondolatlan rablógazdálkodás folyik. Csak kevesen gondolnak a jövőre és vannak tudatában annak a felelősségnek, mely őket a jövendő generációkkal szemben terheli. Ma a nyersanyagok javát elhasználják. Szenet, olajat és érceket hasznosítanak, anélkül, hogy a következményekre gondolnának. Négyszer több fa fogy el, mint amennyi utána nő. Etekintetben az Egyesült Államok a világ leggazdagabb országa, mert az Egyesült Államokban van a világ ma ismert széntelepeinek fele. A legtöbb rezet és a legtöbb acélt az Egyesült Államok állítják elő. E cikk kereteit meghaladná, ha itt részleteDURANT-RUGBY személy- és (2oi4) gyorsteherautók vezérképviselete: FEHÉR MIKLÓS GÉPGYÁR R. T. BUDAPEST, V. KER., VÁCI UT 80. SZ.