Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 19. szám - Görögország jelentősége a magyar külkereskedelemben

Magyar Külpolitika • 8 • 19. szám A revízióhoz vezető útnak két fontos etappja van: a leszerelés és a döntőbíróság. Ha ez a két dolog kézzelfogható ténnyé válik, s ha majd újra igazi béke lesz Európában, akkor azt hiszem az ócskavasak lomtárába lehet majd dobni mindazokat a szerződéseket, amelyek oly egészségtelen módon fejezték be a világháborút". Gilbert Murray professzor az angol Népszövetségi Unió elnöke — „Nálunk Angliában egységes a vélemény arra nézve, hogy az úgynevezett békeszerződések tele vannak hibákkal, sőt egyenesen tarthatatlanok és hogy kivált Magyarországgal szemben súlyos igazságtalanságot követtek el a trianoni szerződés megalkotásával. A békeszerződések tökéletlenségének beismerése és tudata évről-évre egyre jobban és jobban áthatja a világ közvéleményét Ez olyan processus, amely magától megy tovább. Az eseményeknek ilyen irányú fejlődése egyenértékű Európa békéjének helyreállításával. Viszont ezzel szemben bármilyen nemzeti ügy érdekében folytatott heves és temperamentumos agitáció mindenképpen ellenvéleményeket és ellenfeleket szólít a csatatérre, a kedélyek izgalomba jönnek, az álláspontok megmerevednek, úgy hogy a végén azt sem tudj ember, hova fog mindez vezetni. Várjuk meg először, míg egy békésebb atmoszféra fog Európára borulni, akkor majd be fog következni a békediktátumok igazságtalanságainak jóvátétele, mint valami egészen magától értetődő, szükséges és praktikus intézkedés, amelybe valószínűleg önként fognak belenyugodni az érdekelt felek". George Popoff. • • • • GÖRÖGORSZÁG JELENTŐSEGE A MAGYAR KUL KERESKEDELEMBEN írta: Dr. KOVALÓCZY REZSŐ \ z Aténben működő hellén-magyar kereskedelmi és iparkamara érdemes igazgatójának kezdeményezésére november hó első napjaiban a görög közgazdasági élet vezető személyiségeinek mintegy ötven tagból álló csoportja érkezik Budapestre, hogy megtekintse fővárosunkat, tanulmányozza közgazdaságunkat és közvetlen érintkezést keressen mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi köreinkkel. A Magyar Külügyi Társaság őszinte örömmel fogadta e tanulmányút bejelentését és a programm előkészítése során már is minden lehetőt megtett annak érdekében, hogy görög vendégeinknek alkalmat nyújtson a magyar közgazdasági viszonyok alapos megismerésére, legnevezetesebb iparvállalataink megtekintése és a mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi érdekképviseleteinkkel való közvetlen, gyakorlati célú megbeszélések révén. Ez alkalommal, úgy vélem, aktuális, hogy rövid, összefoglaló áttekintést adjunk a görög-magyar kereskedelmi forgalom eddigi alakulásáról, rámutatva főleg azokra a lehetőségekre, amelyeket a görög piac a magyar mezőgazdasági és ipari kivitel számára a közel jövőben nyújthat. A mintegy hat és félmillió lakossal biró Görögország az elmúlt években súlyos gazdasági válságon ment keresztül. Rendkívüli gazdasági probléma volt a Törökországból menekülő, mintegy másfélmillió görög letelepítése s a macedóniai török lakosság kivándorlásával úgyszólván lakatlanná vált területek benépesítése. A menekülők beözönlésével az ország árúszükséglete igen jelentékenyen megnövekedett, ami a kereskedelmi forgalom és az ipari vállalkozás fellendülésére, másrészről azonban a külkereskedelmi mérleg egyensúlyának felborulására vezetett. A pénzszükséglet egyre növekedett, a bankjegyinfláció a drágaságot fokozta, a kamatterhek a törvényes 15%-os kamatláb csaknem kétszeresére emelkedtek. A politikai bizonytalanság hitel- és bizalmi krizist idézett elő, a tőkék külföldön kerestek elhelyezést, a pénzforrások teljesen kiapadtak s csak lassan sikerült a gazdasági javulás útját kiépíteni. Az ország gazdaságának alapja a földművelés, legfontosabb termékei a dohány, mazsolaszőlő, bor, oliva, gabonafélék, déligyümölcsök és a pamut. Az ipari termelés erősen fejlődik, az iparcikkek behozatalát magas védővámok akadályozzák s a görög iparvédelmi törvény minden eszközzel igyekszik arra, hogy a szükségletet a belföldi ipar fedezze. Az erős iparvédelmi irányzat mellett is azonban az olcsóbban termelő, racionalizált külföldi ipar számos cikkben eredményesen veszi fel a versenyt a görög iparral s ezért a versenyképes magyar iparnak tág működési tere nyilik a görög piacon. Magyarország 1925 június hó 4-én kötött Görögországgal kereskedelmi szerződést, mely három hónap múlva életbe is lépett. A szerződés a legtöbb kedvezmény elvére épült fel. A magyar kormány 150 aranykoronáról 12 aranykoronára mérsékelte a görög mazsolaszőlő vámját s kötelezte magát évi 400.000 kg. dohány vásárlására. E szerződés eredményeként a magyar árúk az eddigi maximális tarifák helyett a görög vámtarifa