Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 19. szám - Görögország jelentősége a magyar külkereskedelemben

1928 . 9 . Október 1 minimális tételeivel terhelten jutottak be az országba s megemlítésreméltó, hogy az el­múlt két év folyamán kereskedelmi mérle­günk Ausztrián kívül egyedül Görögország­gal volt aktív, amennyiben kiviteli többletünk Görögországba 1926-ban 3.5, 1927-ben 4.3 millió pengő volt. Sajnos 1928 első felében mérlegünk már Görögországgal is passzív lett, közel egymillió pengővel. A Görögországba irányuló exportunk össz­kivitelünk értékének mindössze cca 0.70%-át képviseli, míg behozatalunkban Görögország 1927-ben alig egytized %-kal, ez év első felé­ben 0.59%-kai szerepelt. Ilykép a görög­magyar külkereskedelem aránylag nem volt eddig nagyobb jelentőségű. Csak a legújabb statisztikai adatokat véve figyelembe, 1928 első felében a balkán államok közül Görög­országból 3.3, Bulgáriából 4.7, Törökország­ból 7, Jugoszláviából 26.3 és Romániából 37.2 millió pengő értékű árút hoztunk be. Kivite­lünk Görögországba ez év e^lső felében 2.4 millió pengő volt, míg Törökországba 2.1, Bulgáriába 3.4, Romániába 19.3, Jugoszlá­viába 26.1 millió pengő értékű árút expor­táltunk. E relatíve kisebb jelentőség dacára súlyos mulasztást követnénk el, ha a görög piacra nem fordítanánk kellő gondot és elhannaaol­nók a görög-magyar kereskedelmi összekötte­tések minél intenzívebb ápolását. Eerves relációkban ugyanis a görög piac rendkívül fejlődésképes, hálás felvevő területe a magvar mezőgazdasági és ipari cikkeknek s ha több figyelmet szenteltünk volna a görög üzleti lehetőségekre, külkereskedelmi mérlegünk görög viszonylatban sokkal nagyobb eredmé­nyeket tüntethetne fel. Már pedig ma, ami­dőn kivitelünk elé egyre súlyosabb akadályok gördülnek, minden eszközt meg kell ragad­nunk, hogy régi piacainkat visszahódítsuk és kifejlesszük. A két ország termelési struktúrája annyira különböző, hogy az egészséges egymásrautalt­ság a külkereskedelmi összeköttetések fejlő­dését biztosítja. Mi Görögországból főleg ma­zsolaszőlőt, déligyümölcsöt, nyers dohányt, fenyőgyantát és kevés bort importálunk, tehát oly cikkeket, amelyeket itthon nem terme­lünk, vagy amelyek termelési érdekeinket nem veszélyeztetik. (A görög műbőrök csak a külföldi piacokon csinálnak éles versenyt a magyar boroknak.) Ezzel szemben mezőgaz­dasági cikkeink közül kivittünk Görög­országba ez év első felében 42.942 q burgo­nyát, nagyobb mennyiségben exportáltunk lovakat, iparcikkeink közül szeszt, cukrot, -szalámit, vegyi cikkeket, gyógyszereket, ken­derfonalat, pamut- és gyapjúszöveteket, zsi­neg- és kötélárút, készbőröket, kaucsukárút, öblös üvegeket, cementet (3000 q), vasárú­kat, háztartási cikkeket, kábeleket, drótokat, lámpákat, motorokat, gőzgépeket, malom­ipari gépeket, elektromotorokat, izzólámpát stb. A görög iparvédővámok ellenére görög­országi kivitelünk messze meghaladja már a háborúelőtti arányokat, ami ipari fejlődé­sünk örvendetes jele. A budapesti kereske­delmi és iparkamara exportirodájának adatai szerint állandóan élénk érdeklődés mutatko­zik a görög vevők részéről magyar cukor, szesz, hentesárú, szalámi, (erős olasz ver­seny), gyógyszervegyészeti cikkek, talp és egyéb készbőrök, gumiárúk, papiros, iroda­szerek, gépek, szerszámok, vasárúk, rőfös- és textilárúk, üvegpalackok, vsútfelszerelési cik­kek, telefon, rádió, villamossági cikkek, huza­lok, izzólámpák iránt. Keresik a különféle mezőgazdasági üzemi cikkeket, a görög gyár­ipar fejlődésével kapcsolatosan különböző motorokat, szivattyúkat, malomberendezési tárgyakat, az építkezés fellendülésével vas­árúkat, bútorokat, háztartási cikkeket, kály­hákat, fürdőberendezési cikkeket, vassodro­nyokat, zománcozott edényeket, konyhafelsze­relési cikkeket. A görög kefegyárak magyar disznószőrt vásárolnak, a cipőgyárak magyar készbőröket. Amíg a görög ipar fellendülése egyes ipar­cikkeink elől elzárja az országot, más cikkek­ben viszont erős szükségletet teremt. A vá­rosi élet kialakulása, az üzleti vállalkozások szaporodása növeli az importot. A fényűzési cikkek behozatali tilalma kizárja a magyar Az ország első faiskolája lINfHTÁRY lÓIflf initi i Budapesti irodája: ANDRASSY Él jUL Szállít mindenféle gyü­mölcsfát, rózsát, díszfát, díszcserjét, évelővirágot, szőlővesszőt stb., stb. (2010) Nagy, képes, oktató árjegyzéket ingyen küld!

Next

/
Oldalképek
Tartalom