Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)
1928 / 18. szám - A PERUGIAI NYÁRI EGYETEM
Magyar Külpolitika 18. szám mely nyelvűek is és főleg, ha valamely nemzeti kisebbség nyelvén írattak. Ez az óhaj a Szellemi Együttműködés Intézete közvetítésével közöltetni fog a Népszövetséggel és az egyes nemzetek Pen-Klub központjai által a különböző érdekelt kormányokkal.) Az indítványt az elnöklő Jules Romains olvasta fel, megjegyezvén,hogy azt Crémieux adta ugyan be, de magyar kezdeményezésre. Erre aztán felugrott Bucuta román delegátus és azt állítva, hogy a magyarok még bibliákban is lázító iratokat csempésznek be Romániába, tagadta, hogy bármily „általános tilalom" volna érvényben. Radó Antal felelt neki, egyéb csattanós adatokon kívül felolvasva egy épen június közepén megjelent cseh iratot, melyben Srámek miniszterelnökhelyettes felel Gregorovits Lipót cseh nemzetgyűlési képviselőnek egy ez üdvben a kormányhoz intézett interpellációjára és mely így kezdődik: „Magyarországon 1918. október 28-ika után kiadott valamennyi lap és könyv postai szállításának és terjesztésének általános tilalma alól..." Jules Romains plnök. aki arra fektette a fősúlyt, vannak-e ilv „általános tilalmak", ezzel a citátummal eldöntöttnek látta a kérdést. Nem is jelentkezett több szónok, ő pedig szavazásra tévén fel a határozati javaslatot, a kongresszus tapsai közt jelenthette ki, hogy az egyhangúlag elfogadtatott. örömmel regisztráljuk azt a sikert, melynek folyományaképen most a Magyar PenKlub, a Magyar Könyvkereskedők Egyletének bevonásával, terjedelmes memorandumot dolgoz ki, hogv azt eljuttassa a nárisi Institut útján a Népszövetséghez. Valami nagy bizalmunk ugyan, sajnos, nem lehet ebben a szervezetben, de azért semmit sem szabad elmulasztanunk, ami csak némi reményt is nyújthat a magyar kultúra e súlyos gravámenjeinek orvoslására. A PERUGIAI NYÁRI EGYETEM Irta: EÖTTEVÉNYI OLIVÉR IH1 vek óta van divatban, hogy a külföld látogatottabb egyetemei a nyári szünet idején, részletesen megállapított tanterv szerint, külön tanfolyamokat rendeznek azok számára, akik az illető ország nyelvét óhajtják megtanulni, továbbá annak az irodalmát s kultúráját megismerni. Különösen Franciaországban fejlődött ki ez az intézmény és ott a nyáron át minden számba vehető egyetem a külföldi érdeklődők százait gyűjti egybe a jelzett cél elérésére. Ez a tapasztalati tény irányította az olasz kir. kormányt akkor, midőn két évvel ezelőtt, 1926-ban, törvényjavaslatot terjesztett a parlament elé, — mely aztán csakhamar törvénnyé is vált — egv speciálisan nyári és pedig kifejezetten külföldiek számára létesítendő szabad egyetem felállítása iránt. Az olasz koncepció tehát — elütően a többi, nyugateurópai rendszertől — külön, önálló intézményt teremtett, mely nem illeszkedik bele egy meglevő egyetem kereteibe s annak mintegv szünidei tagozatát alkotja, hanem függetlenül, szabad egvetemi rendszer alapján, (melynél tehát bizonyos előképzettség- igazolását nem kívánják, hanem megnyitják a látogatás lehetőségét mindenki számára, aki tanulni óhajt), létesített Perugiá-han egy csakis a jelzett célokat szolgáló kultúrális intézményt, melynek az olasz hivatalos elnevezése: Regia Universita Italiana per Stranieri, vagyis magyarul: Külföldiek Olasz Királyi Egyeteme. Ismétlem, ez az intézmény független a többi hivatásos olasz egyetemtől, sőt a helyben, Perugiában, régidő óta működő Tudomány Egyetemtől is, mert az olasz közoktatásügyi kormányzatnak épen az volt a célja, hogy az olasz nyelv és kultúra iránt érdeklőlő külföldieket szisztematikusan, kizárólag ezt a célt szolgáló főiskola keretében lássa el a megfelelő képzéssel. Mivel pedig az érdeklődők körét minél tágabban óhajtotta megszabni, mert hisz az volt a cél, hogy a külföldnek minél több intelligens tényezője mélyedjen bele az itt nyújtható ismeretekbe, ennélfogva az intézménynek szabad egyetemszerű jellege máris adva volt, vagvis nem köthették annak a látogatását az olasz egyetemek rendes hallgatói számára természetszerűen előirt képzettséghez, ámbár magától értetődik, hogy a hallgatók mégis olyan intelligenciájú és előképzettségű külföldi társadalmi rétegekből kerülnek ki, amelyek az egvetemi tanulmányok folytatására eo ipso minősítve vannak. Az olaszok, illetve a legmagasabb intéző körök — amennyiben a szóbanforgó szabad ee-vetem felállítását végső fokon maga a király rendelte el, illetve ő bocsátotta ki a szervezetre vonatkozó rendeletet és Mussolini is az új intézmény minél hatályosabb működését különös jelentőségűnek jelezte — a külföldiek egyetemének a székhelyéül Perugiát ielölték meg s ennél az elhatározásnál több körülmény iátszőtt döntő szerepet. Először is olyan miliőt kerestek, amelv a külföldiek számára az évszázados olasz kultúrát szemléltetően mutatia be. Ezt valóban megtalálták itt, mert Perugia a több, mint kétezeréves történelmi múlttal rendelkező Umbria tartomány fővárosa, azé az Umbriáé, amely a múlt század közepéig, az olasz egység megteremtéséig, hosszú évszázadokon keresztül a pápai állam alkatrésze volt, amelyben a