Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)
1928 / 18. szám - AZ UTÓDÁLLAMOK ELZÁRKÓZÁSA A MAGYAR IRODALOM ELŐL
1928 Szeptember 16 AZ UTÓDÁLLAMOK ELZÁRKÓZÁSA A MAGYAR IRODALOM ELŐL Irta: RADÓ ANTAL |H vek óta panaszolják a magyar könyv-•^ és lapkiadók, hogy az utódállamok valóságos interdictumot mondtak ki a magyar szellemi termékekre, többnyire olyképen, hogy az 1928 október 28-ika után kiadott valamennyi magyar lap és könyv postai szállítására nézve általános tilalmat láptettek életbe. E tilalom alól engedélyeznek ugyan egyes kivételeket, de csak nagy utánjárás és cenzúrázás alapján. Hogy e cenzúrázás mily alapelvek szerint működik, tudvalévő. Romániában például elég az engedély megtagadására az is, ha ez a szó „oláh" csak egyetlenegyszer is előfordul valamely műben Hogy ez az állapot mennyire sérti egyrészt a magyar könyv- és lapkiadók anyagi érdekeit, másrészt az utódállamokban élő magyar testvéreink kultúrális érdekeit, nem szorul magyarázatra. Történt is magyar részről nem egy lépés ezen abuzus megszűntetésére, főleg a magyar tudományos Akadémia részéről, melynek elnöke, Berzeviczy Albert ő exciája, több ízben is élt panasszal ez ügyben, legutóbb a párisi Institut International pour la Coopération Intellectuelle elnökéhez, Luchaire-hez fordulva, hogy járjon közbe érdekünkben a Népszövetségnél. Sajnos, mind e lépéseknek eddig nem volt semmi foganatja. Most egy nagytekintélyű irodalmi testület, a Pen-Klubok Szövetségének Nemzetközi Kongresszusa foglalt állást ebben a dologban. Tudvalévő, hogy 1925-ben Radó Antal kezdeményezésére a Külpolitikai Társaságégisze és Berzeviczy Albert elnöklete alatt folyt előkészítő tanácskozások után, megalakult a Magyar Pen-Klub is, mely azóta, noha kellő anyagi eszközök híjján, mégis szép eredménnyel képviselte kifelé is a magyar kultúra érdekeit. A Pen-Klubok alapszabályai kizárják ugyan a politikát, de Radó Antal, a Klub ügyvezető alelnöke, azon a nézeten volt, hogy a könyvek szabad forgalma elleni sorozatos merényletek ügye elsősorban kultúrális kérdés, mellyel a Pen-Klubok kongresszusának igenis nemcsak szabad, hanem kell is foglalkoznia. Ezért elhatározta, hogy a Pen-Klubok oslói hetedik nemzetközi kongersszusán ez irányban állásfoglalásra fogja felhívni e testületet, határozati javaslatot nyújtván be, mely elítéli az utódállamok eljárását. E szándékát végre is hajtotta s örömmel jegyezzük fel, hogy intenciói támogatására melléje állt a két francia delegátus is, Jules Romains és Benjámin Crémieux. Sőt ez utóbbi volt az, aki a Radótól megszerkesztett javaslatot, némileg enyhített formában átszövegezve, maga nyújtotta be az elnökségnek, abból indulva ki, hogy az, francia részről jővén, az érdekelt kis-entente-beli küldöttek részéről sem fog nagyobb oppozicióval találkozni. A határozati javaslat eképen szól: „Le sixiéme Congrés de la Fédération des Pen-Clubs, tenu á Oslo le 19 juin 1928, affirme á nouveau le principe de la libre circulation internationale des ouvrages de l'esprit; il émet le voeu que sóit rapporté dans le plus bref delai toute interdiction générale, ou toute mesure de censure systématique, concernant l'entrée, la publication ou la vente dans un pays d'oeuvres littéraires écrites dans quelque langue que ce sóit (et notamment dans celle d'une minorité nationale.) Ce voeu sera transmis á la Société des Nations par l'intermédiaire de l'Institut de Coopération Intellectuelle et aux divers gouvernements intéressés par les Centres nationang;." (A Pen-Klubok Szövetségének hatódik" kongresszusa, 1928 június 19-én Oslóban tartott ülésén újra megerősíti a szellemi termékek nemzetközi szabad forgalmának elvét; kifejezi azt az óhaját, hogy a lehető legrövidebb idő alatt közöljenek vele minden általános tilalmat, vagy rendszeres cenzúrai intézkedést, mely valamely országban irodalmi termékek bevitelére, kiadására vagy darusítására vonatkozik, a termékek bárDifiiK/tKHAID KVNYV•IIKRINYIK rekeszenként minden irányban nagyobbíthatok és pótolhatók. Praktikus, olcsó és jó! Kapható: HINDII. KáKDlYtsf IAI ELSŐ MAGYAR FAÁRÚ- ÉS BÚTORGYÁR 120 MINTASZOBÁBÓL ÁLLÓ IPARMŰVÉSZETI LAKBERENDEZÉSÜNKET SZÍVESKEDJÉK MEGTEKINTENI