Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 16-17. szám - A szerbiai és görögországi bolgár kisebbségek mai helyzetéről

1928 13 Szeptember I A SZERBIAI ÉS GÖRÖGORSZÁGI BOLGÁR KISEBBSÉGEK MAI BELYZETÉRŐL y\ bolgár népszövetségi egyesület 1928 márciusban emlékiratot adott ki a szerbiai és görögországi macedón kisebbségek szomorú sorsáról. Az emlékirat főbb pontjaiban a következőket tartalmazza: Míg Bulgáriában az összes nemzetiségek a legteljesebb jogi, politikai, kulturális szabadságot élvezik, s kisebbségi kérdés ott ismeretlen, mindenki szabadon vallhatia magát töröknek, örménynek, stb., addig Szerbiában és Görögországban nem ismernek idegen nemzetiségeket: így pl. a macedóniai polgárokat ..ó-szerbeknek" híviák! Macedóniát a szerb lapok következetesen Dél-Szerbiának nevezik, épp úgv. mint a hivatalos szerb kiadványok. Pedig a 65.000 négyzetkilométeres Macedónia önálló állami életre képes alakulat. Bulgária késznek is nvilatkozott 1919-ben Neidlvben lemondani a neki iuttatott macedón területekről, ha az önálló Macedóniát megcsinálják. Nemcsak, hogy nincsenek kisebbségi jogai a görögországi és szerbiai népkisebbségeknek, hanem egyenesen ellenük irányuló törvényeket és renrMeteket találunk ezekben az államokban, A szerződésileg biztosított jogokért Szerbiában ítélet nélkül vetik börtönre, kínozzák őket. Parlamenti képviseletük nincs a macedóniai bolgároknak, nem is tűrték, hogy jelöltessék magukat a választásokon, hanem szerbeket kényszerítenek a lakosságra képviselők gyanánt s még a horvát parasztpárt miniszterviselt tagiainak sem engedték meg, hogy Macedóniában választási agitációt folytassanak. A községek élén szerb vezetők állanak. Bolgár templomok és iskolák nincsenek, pedig 1912-ben a ma Szerbiához csatolt Macedóniában 641 bolgár iskola működött 1013 tanárral és 37 ezer növendékkel, 761 templommal. 6 püspökkel és 833 pappal. Ezeket a szerbek kiüldözték, a templomokat, iskolákat elvették. Azokat a kulturális, irodalmi, jótékonvsági stb. egyesületeket, melyeket a bolgárok még a török uralom alatt is fentartottak, a görögök és szerbek feloszlatták. Csak szerb és görög egyesületeket tűrnek meg. ezeknek azonban csak a szerbek, illetőleg görögök lehetnek tagjai. Az iskolás gyermekeket szigorúan megbüntetik, ha anyanyelvükön beszélgetnek, szüleiket háborgatják mindenféle módon, ha nyilvánosan bolgárul szólnak. Népdalok éneklése miatt belekötnek a lakosságba. Nem tűrik a bolgár cégtáblákat, sőt még a sir feliratokat is szerbül kell megszövegezni. Az úiszülötteket csak a szerb hatóságok által összeállított listán szereplő szerb keresztnevekre lehet keresztelni, nem tűrik a lakosság előtt kedves történelmi keresztneveket. Előfordult, hogy úira kellett egyes gvermekeket szerb névre keresztelni. A családneveknél kötelező a szerb —ics végzet felvétele, a görögöknél —as. —os. — isz végzet. A helységneveket átkeresztelték szei'bre. A „felszabadított" területek a mai Szerbiában sokkal súlyosabb adóterheket viselnek, mint a szerb területek. Macedóniában az adókon kívül még robotra is kényszerítik a lakosságot: a vasútvonalak őrzésére, a forradalmár bandák üldözésére. A szerb tisztviselők korrupcióia egyenesen fenomenális. (E pontra nézve adatok találhatók a macedón emigránsok által közzétett ..Apercu historique" c. kiadványban.) A közigazgatási hatóságok segédletével elkövetett visszaélések, gyújtogatások, fosztogatások teszik az amúgy is kifosztott lakosság sorsát még súlyosabbá. A hivatalosan szervezett elnyomáson kívül ott van azután a „felelőtlen elemek" terrorja. Pl. a bolgár banditák ellen küzdő egyesület. A forradalmárokat szervezik a szerbek banditáknak, ezek gyilkolják, kinozzák a lakosságot, megbecstelenítik a nőket. A hatóságok maguk is rendeztek vérfürdőket, pl. 1923 március 3-án Stipben a zsupán 28 parasztot gyilkoltatott le géppuskatűzzel, közte 2 gyermeket. A macedón diákoknak tilos bizonyos külföldi egyetemeket látogatni. Katonai szolgálatukat messze kell teljesíteni. Bulgáriába való utazásuk elé mindenféle akadálvt gördítenek a szerb hatóságok. A lakosság köteles akarata ellenére kényszeríttetik arra, hogy a szerb nemzeti föveget (csajka) viselje. A népszövetség mindezekkel szemben semmit sem tett. A görög parlament elvetette azt a bolgár részről ratifikált ünnepélves jegyzőkönyvet, amelyet 1924 szent. 29-én Genfben a népszövetségi közgyűléskor írtak alá Bulgária és Görögország képviselői s amelyben a görögországi bolgár kisebbségek iogainak tiszteletbentartását fogadta a görög kormány. A macedóniai szláv lakosság bolgár volta kétségtelen azt a francia, cseh, horvát, német, orosz tudósok elismertek, csak a szerbek tagadiák. Hogv bolgároknak érzik magukat nl. a görögországi szlávok is, mutatja, hofv az ottani üldözések elől nem Szerbiába, de Bulgáriába menekülnek. Görögországból tömegesen kiüldözték a bolgár lakosságot, mint az a tarlisi vérengzésnél is történt 1924 iúlius 26-án, amikor Kalabalákisz őrnagy és Doxakisz főbadnagy 19 bolgár parasztot gyilkoltattak le- ezzel buzdítva a lakosságot arra. hogy élien a Neullv-i szerződésben biztosított „önkéntes kivándorlás" jogával . . . Az ígv . kiköltözött" bolgárok vagvonának likvidállása a görög hatóságok által úgy történt, hogy alig 20%-pt akarták megtéríteni a ténvleges értéknek. A görögök még a temetőket, templomokat, iskolákat, zárdákat és a templomi kegyszereket is ugyanígy akarták ..likvidálni", ami felháborította az egész világon elszói-tan élő macedónokat. Görög és szerb telepítésekkel akarják fokozni a szerbek és görögök a bolgár lakosság elnvomását. Ezek a kormánysegédlettel betelepített protekciós telepesek lépten-nyomon éreztetik a bolgár lakossággal ellenséges indulatukat. Bolgár könvvet oilvasni. vinni tilos, sőt még a , gvanús" horvát és külföldi lapokat is kitiltiák Macedóniából, mert az igazságot merik megírni. A helvzpt rosszabb, mint volt a török uralom alatt. Senki sem hallgatia meg a macedónok panaszait, azért az a meggyőződésük- hogy csak forradalommal segíthetnek magukon. Pedig küelentették a macedón forradalmárok, hogv akcióinkkal felhap'vnak, ha a görögök és szerbek tiszteletben tartiák ünnepélyesen biztosított iogaikat. A szerb és görög kormánv haithatatlansága miatt azonban csak a forradalom, vagy a teljes elnemzetietlenedés között választhatnak. A bolgár népszövetségi társaság kéri tehát a népszövetségi egyesületek nemzetközi szövetségét, kérje fel a népszövetséget, hogy az illető kormányoknál a macedón-bolgár kisebbségi jogoknak tiszteletbentartása érdekében járjon el. • MMRIN PALAIS ÜEOANSE • BUDAPEST, BÁKÚCZI-UT 63. ^ 4|