Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 16-17. szám

• 3 • Szeptemher^J: más, mint ügyes német sakkhúzás, amelynek eredményeképen a rajnai kiürítés ingyen az ölébe potyoghat Németországnak. A közel­jövő esetleg már választ is adhat ezekre a feltevésekre. Annyi bizonyos, hogy a bécsi tüntetések rendezői is a Rajnára gondoltak a Duna mellett.. . Az angol-francia flottaegyezmény. A rajnai kérdésnek fentebb említett egyik meg­oldási lehetőségét, — a német jóvátételi kötvények részleges mobilizációját, — amely közvetlenül Thoiry után igen tetszetősnek látszott, erősen hát­térbe szorította az a tény, hogy egy ilyen pénzügyi művelet az amerikai pénzpiac közreműködése nélkül el sem gondolható, már pedig Amerika kevés hajlan­dóságot mutatott a kooperációra. A jóvátételek ügye különben is kényes: német részről állandóan követelik a Dawes-terv revízióját, sőt ^— a pesszimista franciák szerint — teljes el­törlését. A francia álláspont természetesen mind­erről hallani sem akar. Hozzányúlni a Dawes-terv­hez Németországra kedvező irányban csak úgy lehet. — hirdetik Párisban, — ha a francia hadiadósságo­kat is mérséklik, illetve elengedik. A hadiadósságok ügye egyébként is fájós pontja a francia politikának, s nehezen tudnak beletörődni abba a gondolatba, hogy a háborús szövetséges behajtja a „jog és igaz­ságért vívott háborúban elért közös győzelem" költ­ségeit. Abba azután nem igen menne bele egy francia kormány sem, hogy az adósságok fedezetének tekin­tett német jóvátételt csökkentsék. Olyan pont ez, amelyre nézve engedményt még a Németországhoz való közeledésnek legodaadóbb hívei sem tudnának tenni. Amerikával szemben azonban nemcsak a jóváté­tel, de a leszerelés ügyében is rossz emlékei vannak Franciaországnak, amely nehezen tudja felejteni, hogy az 1919-iki washingtoni konferencián Francia­országot másodrangú tengeri hatalommá degradálták. Ez a körülmény volt egyik főrúgója annak a makacs kitartásnak, amellyel a francia delegátusok a szá­razföldi haderők tekintetében vallott intranzigens álláspontjukat védelmezték, s amellyel a könnyű flottaegységek építésére nézve Washingtonban ki­csikart szabadsághoz körömszakadtáig ragaszkodtak. Bizonyos káröröm is volt észlelhető Párisban tavaly, amikor a Coolidge elnök kezdeményezésére összeült hármas flotta-konferencia eredménytelenül oszlott szét. Akkoriban Franciaország és Anglia a flotta-kor­látozás kérdésében legellentétesebb álláspontokat val­lotta, de amint az most, a Kellogg-paktum aláírása előtt kipattant, azóta sikerült összeegyeztetniök a flotta-kérdésben vallott angol és francia felfogáso­kat. Talán nem is a véletlen műve volt, hogy ez az angol-francia flotta-entente, — amelyről csak annyit tudni, hogy „teljesen megvédi a francia haditenge­részet érdekeit", — éppen a Kellogg-féle háború­ellenes paktum aláírása előtt perfektuáltatott. A Kellogg-paktumjnal szemben ugyanis meglehetős bi­zalmatlanságot lehetett, sőt lehet is észlelni a francm politika berkeiben. Franciaország és a Kellogg-paktum. Már kezdetben nem tetszett az, hogy a ­Briand által egyedül Amerikának felajánlott béke-paktumot az amerikai kormány ügyes gesztussal megfordította, s a maga végtelen békeszeretetét (inkább békeszerződés-szere­tet!) annyira hangoztató francia kormány­nak egyetemes, minden államra kiterjedhető béke-paktumajánlattal felelt. Briandt saját, fegyverével ejtették el, illetve ő csak a kisuj­ját szerette volna nyújtani, Kellogg azonban mindkét kezét fogta meg. Persze, hogy nem szívesen felelt az annyira békeszerető francia kormány folytonos kifogásokkal, a túlságosan „tág*', „szentimemtális", „együgyű" fogalma­zású amerikai javaslatokra. Elvégre mégsem tehette éppen a béke-paktum iniciativáját magának vindikáló Briand azt, hogy ki­mondja kereken, hogy hiszen Amerikával szemben akár a világ végéig hajlandó lemon­dani a háborúról, de már más országokkal szemben, amelyeket nem választ el egy óceán, még ő, Locarno olaj ágas embere sem mondhat le minden háborúról. így születtek meg a Kellogg-paktummal szembeni francia fenntartások, amelyeket azután az amerikai kormány többé-kevésbbé honorált, de amelyek végeredményben majd­nem semmivé zsugorítják össze ennek a nagy lendülettel, — a rossznyelvű franciák szerint az amerikai republikánus-párt elnökválasz­tási kortesfogásaként, — megindított akció­nak jelentőségét. A Kellogg-paktum fenntartás nélküli alá­írását ismét csak a szociálisták merték volna vállalni, — lehet, hogy csak azért, mert tud­ták, hogy belátható időn belül ők úgysem kerülnek kormányra. Mindenki más azonban rájött arra, hogy a Kellogg-paktum — na­gyon veszedelmes valami. Főleg amiatt voltak és vannak aggodalmak, hogy a népszövetségi egyezségokmány erejét s hatását gyöngítheti, sőt meg is béníthatja, ezt pedig még azok a nacionalista francia politikusok sem látják S#ENT 0§f¥álN AMÍM FÜftBŐIEILEP Víz döf oka C 29. Az összes medencékben naponta friss termál víz! E)tt6i*ni6k és szállodcii Artézi strandfürdő 50X25 méteres medencével! szobák,valamint kü- Remek kerthelyiség, tánc- és színházterem. Strandbuifet, játszótér, homok- és napfürdök! lön társas háló- Budapestről autóút 1 óra. Uszodák külön! + Gőz-és kádfürdők! ujonnan^erendezve! Naponta 9 vonat és 3 hajó Budapestről. Penziórendszer bevezetve. Bútorozott magánlakások előjegyzését elfogadja és prospektust küld a t&Tdötelep tulajdonosa. TULAJDONOS AZ ESZTERGOMI TAKARÉKPÉNZTÁR R.-T. TELEFONSZÁM 26

Next

/
Oldalképek
Tartalom