Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 12. szám - A finn és észt parlamenti képviselők Magyarországon. A Magyar Külügyi Társaság vendégei a két északi testvérnemzetből

Magyar Külpolitika 12. szám Platthy György, Nagy Emil, Procopius Béla, báró Apor követségi tanácsos, Gerevich Zoltán külügyminiszteri tanácsos, Karaliáth .lenö. Bezzegh-Huszágh Miklós, Görgey István, Illés József, Saxlehner főkonzul, Nenbauer Ferenc, Horváth Jenő, Klimes Károly, Póka-Pivny Béla, Radisics Elemér, Albrecht Ferenc, Kovács-Nagy Sándor, stb. Megjelent a vacsorán Setálá Emil és Toper Károly észt követ is. A hatásos ünnepi beszédet Lukács György mondotta. A beszédre Virkkunnen Paavo íinn parlamenti elnök és Antc Piip, volt észt államfő válaszoltak. A vendégek még aznap éjjel Debrecenbe utaztak, hol résztvettek a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara által rendezett nagy lovasünnepélyen, melyen a Kormányzó is megjelent, majd a finnek Budapesten keresztül hazautaznak (néhányan közölök a finn-ugor kongresszusra itt maradtak), az észtek pedig Mezőhegyesre rándultak ki, honnan szintén Budapesten keresztül tértek vissza hazájukba. Mondhatjuk, hogy a finn és észt parlament ennyi számottevő tagjainak magyarországi látogatása politikai szempontból éppúgy, mint a társas érintkezés tekintetében hatásait minden valószínűség szerint éreztetni fogja. A Külügyi Társaság csak programmszerű kötelességét teljesítette, mikor ezt a jelentős akciót lebonyolította, de viszont őszinte hálával és köszönettel fogadta azokat az elismerő nyilatkozatokat, amelyek a finn és észt parlamenti képviselők látogatásának rendezésért igen sok iletékes helyről hozzája érkezett. ... „A magyar probléma ma külpolitikai probléma. Azt a látókört, amelyet természetszerűleg, ha nem vesztettük is el teljes mértékben külpolitikai téren, de amely meggyengült a magyar nemzetben, mert kizárólag belpolitikai problémákkal foglalkozott, vissza kell szereznünk, még pedig nemcsak a magasabb rétegekben, hanem az egyszerű embereknél, a falvakban is, mert minden, kinek tudnia kell, hogy cselekvésének, gondolkozásának, nyilatkozásának következményei vannak nemcsak belpolitikai téren, de külpolitikai téren is". BETHLEN ISTVÁN GRÓF. JANCSÓ BENEDEK, A „NAGY SZÉKELY4 4 írta RÓNAY MÁRIA Ö

tvenesztendős közéleti tevékenységét jubilálta Jancsó Benedek a héten. A hivatalos ünneplések, lakomán kívül, megilletődött szeretettel gondol minden magyar, — a határokon innen és túl — az ősz tudósra, aki az élet munkájával áldozott hazájának. Mikor benyitok a szobájába és ráköszöntök, úgy érzem: gyerekkori kedves képeskönyvem elevendik meg előttem és szétnyílt lapjai közül előlép a mesebeli, drága nagyapó. Színezüst a haja, meg a szakála, az arcbőre rózsás, a szemein nagy kerek okuláré — amö gül néz ki, derűs mosolygással. Hetvennégy esztendeje, hogy a háromszékmegyei Gelencén született, ötven esztendeje, hogy fáradhatatlanul dolgozik. Munkás ságát elsősorban a nemzetiségi kérdés publi cisztikai szolgálatának szentelte és egyike e kérdés legkiválóbb ismerőinek. Eredetileg reáliskolai tanár volt, később a miniszterelnökség nemzetiségi ügyosztályához volt be osztva, onnan a kultuszminisztériumba hívták át. Alelnöke lett a Szabadoktalási Tanácsnak, valamint az Országos Középiskolai Tanáregyesületnek is. Szerkesztője és munkatársa volt számos folyóiratnak, napilapnak és több könyvet is írt. Ez az állandó, megfeszített munka, nemhogy kimerítette volna, inkább megacélozta erejét. Ma hetvennégy éves korára olyan fürge, eleven, hogy öröm ránézni. Igazi szívós, székelyfajta. A székelynek minden jó tulajdonsága megvan benne, nagyeszű, szívélyes modorú, kedves humorú, kemény karakterű igaz ember. Kérdezzük, hogyha visszanéz erre az ötven esztendőre, amit munkában eltöltött, mit érez legnagyobb élményének. — A legnagyobb élményem, a legnagyobb szomorúságommal van kapcsolatban, 1919ben, mikor a románok bevonultak Budapestre, láttam Magyarország teljes összeomlását, megbizonyosodtam arról, hogy Erdélyt elvesztettük, világossá lett előttem, hogy a hatalmak Magyarországot feldarabolják. Ez a tudat volt életem legnagyobb szomorúsága. — Ebben a fájdalmas lelkiállapotban, az első biztató reménysugár akkor hatolt a lelA természetes IGMANDI k eserűvíz r-n]> gyomor- és béltisztító hatása páratlan. Az Igmándit ne tévessze össze másfajta keserűvízzel! Kapható mindenütt kis és nagy üvegben.