Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 2. szám - A Bratianu-kormány helyzete

Magyar Külpolitika . 4 • 2. szám minden valamirevaló könyv magyar nyelven is hozzáférhető, a német könyvek pedig a franciákhoz viszonyítva megfizethetetlenül drágák. Azokat az élénk /remcia-mágyar vonatko­zásokat, melyek a magyar irodalom legmo­dernebb képviselőinél a XX. század első évei­ben oly termékeny talajra találtak, a világhá­ború kettészakította, mindazonáltal a béke­diktátumok dacára a francia kultúra az utóbbi években szemmel látható hódítást tesz Magyarországon. Francianyelvü folyóiratok, francia nyelviskolák indulnak meg, a francia követség pedig a francia művelődésnek való­ságos központjává lett. Mindezt francia elő­adók, valamint hírlapírók magyar tanulmány­útjai és ottani beszámolói, francia könyvtárak és könyvkereskedések alapítása, ösztöndíjak létesítése diákok részére stb. egészítik ki. En­nek hatása alatt a francia könyvbehozatal is erősen emelkedett, ma már a békebeli import 70%-át éri el. Ily kedvező auspiciumok közt megindult francia előretörést egy váratlan po­litikai esemény, a frankhamisítási ügy állí­totta meg. Az a rendkívül heves és kíméletlen harc, amely ennek nyomán francia, különö­sen a sajtó részéről megindult, a franciák iránt kezdődő baráti érzelmeket alaposan le­hűtötte s a francia kulturpropaganda úgy­szólván az egész vonalon talajt veszített, bár az utolsó esztendőben a francia törekvések mintha újra élednének. A szinte teljesen alábbhagyott német és a közbejött incidens folytán intenzitásából vesztett francia akció helyébe a kedvező al­kalmat is felhasználva, az olasz kultúrának különösen az elmúlt esztendőben bekövetke­zett előnyomulásáról számolhatunk be. mely nemcsak politikailag, de kulturális tekintet­ben is az olasz expanzív törekvések kiegészí­tője. Természetesen Olaszország szellemi ri­nascimentója kedvező fogadtatásra talál, ahol a talaj politikailag is megfelelően elő van ké­szítve. Magyarországra ez — mint ismeretes — minden körülmények közt fennáll, hisz történelmének legszebb szakai, a XIV.— XV. századok, az olasz dicsőség talajából is táplálkoznak. A közös mult emlékei a tria­noni békediktátumot követő lelki depresszió közepette a magyar feltámadás kívánatos té­nyezőinek látszanak. Ily előzmények után kell az utolsó öt esztendőben megnyilvánuló közeledési szimptómákat értékelni, melyek a legkülönbözőbb formában, sűrű egymásután­ban jelentkeztek. A magyar és olasz kor­mány képviselőinek, (Klebelsberg, Colosanti) a Magyar Tudományos Akadémia elnökének, Berzeviczy Albertnek, kölcsönös látogatásai és előadásai, Mussolini előkelő gesztusa, mely­lyel a Corvin Mátyás könyvtára két értékes darabját visszaadta, az olasz ösztöndíjak, a magyar nyelv bebocsátása a római egyetemre, magyar szakemberek megbízása az észak­afrikai ásatásoknál, az olasz kormány által Magyarországon létesített nyelviskolák fenn­tartása, a Magyar Történelmi Intézet mun­kái stb., az olasz-magyar kulturkapcsolatok kimélyülésének, illetve az olasz kulturbefo­lyás erősödésének mindmegannyi ékes bizo­nyítékai, melyek mellett német részről szó nélkül elsiklani nem lehet. Az angol kulturá­lis befolyás ma még annyira közvetett és je­lentéktelen, hogy róla itt külön megemlé­kezni nem érdemes. A különböző, említett külföldi befolyások ismerete után megállapíthatjuk, hogy itt a magyar kultúra és művelődés jövőbeli kiala­kulásáról van szó, mely a francia vagy olasz hatás alatt egészen bizonyosan a némettől kü­lönböző formát fog nyerni. Ily változás pedig nemcsak a magyar, de egész Keleteurópa kulturális szempontjából sem lehet közömbös. A BRATIANU-KORMÁNY HELYZEfE A csúfos kudarcot vallott Manoilescu-pör és a botrányos nagyváradi zavargások, de különösen az a tény. hogy a kormány nem járt el kellő szigorral az értelmi szerzők ellen, s megelégedett egy-két alantas rendőrtisztviselő elbocsátásával és egynehány diák rövid időre való elzárásával, erősen megrendítette nem­csak a közvéleménynek, hanem a liberáliso­kat támogató elemeknek a kormányba helye­zett bizalmát is. Ingadozó helyzetét a kormány most a már régóta áhítozott külföldi kölcsön megkötésé­vel iparkodik megerősíteni, remélvén, hogy ezzel sikerül az ország hanyatló gazdasági erőit felvillanyozni, s így jogcímet szerezni magának az ország további vezetésére. A kölcsön megszerzésének felette súlyos terhe Titulescu vállaira nehezedik, mint egye­dül olyan kormányférfiura, kinek még van külföldön hitele. Még az ő személyes közben­járása ellenére is kétséges azonban a kölcsön, mert annak megkötése elé nehéz akadályok tornyosulnak Románia függő adósságainak rendezetlensége, s a belpolitikai zavarok miatt. A nemzeti parasztpárt, mely az ország legerősebb és népszerűbb pártja, igyekszik mindent elkövetni az iránt, hogy a kormány ezen szándékát meghiúsítsa. Vezérük Maniu Gyula, a parlament legutolsó ülésén, decem­ber 22-én kijelentette, hogy a liberális kor­mány lejáratván magát, úgy bel- mint külföl­dön, nem hivatott annak megkötésére s a nemzeti parasztpárt nem fogja respektálni annak feltételeit, ha később kormányra jönne. Maniu Gyula, hogy kijelentéseinek küllői-

Next

/
Oldalképek
Tartalom