Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)
1928 / 2. szám - A Bratianu-kormány helyzete
Magyar Külpolitika . 4 • 2. szám minden valamirevaló könyv magyar nyelven is hozzáférhető, a német könyvek pedig a franciákhoz viszonyítva megfizethetetlenül drágák. Azokat az élénk /remcia-mágyar vonatkozásokat, melyek a magyar irodalom legmodernebb képviselőinél a XX. század első éveiben oly termékeny talajra találtak, a világháború kettészakította, mindazonáltal a békediktátumok dacára a francia kultúra az utóbbi években szemmel látható hódítást tesz Magyarországon. Francianyelvü folyóiratok, francia nyelviskolák indulnak meg, a francia követség pedig a francia művelődésnek valóságos központjává lett. Mindezt francia előadók, valamint hírlapírók magyar tanulmányútjai és ottani beszámolói, francia könyvtárak és könyvkereskedések alapítása, ösztöndíjak létesítése diákok részére stb. egészítik ki. Ennek hatása alatt a francia könyvbehozatal is erősen emelkedett, ma már a békebeli import 70%-át éri el. Ily kedvező auspiciumok közt megindult francia előretörést egy váratlan politikai esemény, a frankhamisítási ügy állította meg. Az a rendkívül heves és kíméletlen harc, amely ennek nyomán francia, különösen a sajtó részéről megindult, a franciák iránt kezdődő baráti érzelmeket alaposan lehűtötte s a francia kulturpropaganda úgyszólván az egész vonalon talajt veszített, bár az utolsó esztendőben a francia törekvések mintha újra élednének. A szinte teljesen alábbhagyott német és a közbejött incidens folytán intenzitásából vesztett francia akció helyébe a kedvező alkalmat is felhasználva, az olasz kultúrának különösen az elmúlt esztendőben bekövetkezett előnyomulásáról számolhatunk be. mely nemcsak politikailag, de kulturális tekintetben is az olasz expanzív törekvések kiegészítője. Természetesen Olaszország szellemi rinascimentója kedvező fogadtatásra talál, ahol a talaj politikailag is megfelelően elő van készítve. Magyarországra ez — mint ismeretes — minden körülmények közt fennáll, hisz történelmének legszebb szakai, a XIV.— XV. századok, az olasz dicsőség talajából is táplálkoznak. A közös mult emlékei a trianoni békediktátumot követő lelki depresszió közepette a magyar feltámadás kívánatos tényezőinek látszanak. Ily előzmények után kell az utolsó öt esztendőben megnyilvánuló közeledési szimptómákat értékelni, melyek a legkülönbözőbb formában, sűrű egymásutánban jelentkeztek. A magyar és olasz kormány képviselőinek, (Klebelsberg, Colosanti) a Magyar Tudományos Akadémia elnökének, Berzeviczy Albertnek, kölcsönös látogatásai és előadásai, Mussolini előkelő gesztusa, melylyel a Corvin Mátyás könyvtára két értékes darabját visszaadta, az olasz ösztöndíjak, a magyar nyelv bebocsátása a római egyetemre, magyar szakemberek megbízása az északafrikai ásatásoknál, az olasz kormány által Magyarországon létesített nyelviskolák fenntartása, a Magyar Történelmi Intézet munkái stb., az olasz-magyar kulturkapcsolatok kimélyülésének, illetve az olasz kulturbefolyás erősödésének mindmegannyi ékes bizonyítékai, melyek mellett német részről szó nélkül elsiklani nem lehet. Az angol kulturális befolyás ma még annyira közvetett és jelentéktelen, hogy róla itt külön megemlékezni nem érdemes. A különböző, említett külföldi befolyások ismerete után megállapíthatjuk, hogy itt a magyar kultúra és művelődés jövőbeli kialakulásáról van szó, mely a francia vagy olasz hatás alatt egészen bizonyosan a némettől különböző formát fog nyerni. Ily változás pedig nemcsak a magyar, de egész Keleteurópa kulturális szempontjából sem lehet közömbös. A BRATIANU-KORMÁNY HELYZEfE A csúfos kudarcot vallott Manoilescu-pör és a botrányos nagyváradi zavargások, de különösen az a tény. hogy a kormány nem járt el kellő szigorral az értelmi szerzők ellen, s megelégedett egy-két alantas rendőrtisztviselő elbocsátásával és egynehány diák rövid időre való elzárásával, erősen megrendítette nemcsak a közvéleménynek, hanem a liberálisokat támogató elemeknek a kormányba helyezett bizalmát is. Ingadozó helyzetét a kormány most a már régóta áhítozott külföldi kölcsön megkötésével iparkodik megerősíteni, remélvén, hogy ezzel sikerül az ország hanyatló gazdasági erőit felvillanyozni, s így jogcímet szerezni magának az ország további vezetésére. A kölcsön megszerzésének felette súlyos terhe Titulescu vállaira nehezedik, mint egyedül olyan kormányférfiura, kinek még van külföldön hitele. Még az ő személyes közbenjárása ellenére is kétséges azonban a kölcsön, mert annak megkötése elé nehéz akadályok tornyosulnak Románia függő adósságainak rendezetlensége, s a belpolitikai zavarok miatt. A nemzeti parasztpárt, mely az ország legerősebb és népszerűbb pártja, igyekszik mindent elkövetni az iránt, hogy a kormány ezen szándékát meghiúsítsa. Vezérük Maniu Gyula, a parlament legutolsó ülésén, december 22-én kijelentette, hogy a liberális kormány lejáratván magát, úgy bel- mint külföldön, nem hivatott annak megkötésére s a nemzeti parasztpárt nem fogja respektálni annak feltételeit, ha később kormányra jönne. Maniu Gyula, hogy kijelentéseinek küllői-