Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 2. szám - A Bratianu-kormány helyzete

1928 5 január 16 dön még nagyobb súlyt adjon, Popovícs Mi­hály volt pénzügyminisztert Parisba, Tilea Victort, Vajda volt miniszterelnök titkárját és Virgil Madgearut, a párt vezértitkárát Lon­donba küldte a már folyó tárgyalások meg­hiúsítására. Maniuék akciójának máris meg van a kí­vánt eredménye. Victor Antonescu, aki Páris­ban pnbatolódzott a kölcsön folyósításának előfeltételeiről, nemcsak üres kézzel tért visz­sza, de még biztatást sem kapott arra, hogy a közel jövőben több sikerrel próbálkozhatnék. Az akciónak benn az országban is érez­hető a hatása. Maniu vétójával úgy látszik tényleg a kormány sajgó elevenére tapintott, mert a kormánylapok naponta heves ostro­mot indítanak ellene, s különösen a Le Petit Parisienne-ben a napokban megjelent inter­view-ját igyekeznek felhasználni, őt republi­kánusnak állítván be. Még a liberálisok sem tagadják, hogy Maniu parlamenti vétója nagyon megnehezíti a Bratianu-kabinet helyzetét. A két párt közötti viszony ma a lehető leg­rosszabb, s míg Jonel Bratianu életében ő volt mindig a helyzet ura, halála óta annak kulcsa Maniu kezébe került. A nemzeti parasztpárt a parlament meg­nyitásával egyidőben megkezdi kormánybuk­tatási akcióját. Az ország nagyobb városai­ban népgyüléseket fog tartani a közvélemény öntudatra ébresztése érdekében. A népgyűlé­sek befejezése után pedig összehívják a gyula­fehérvári kongresszust, s azt még azon eset­ben is megtartják, ha a kormány betiltaná. Az ellenzék meg van győződve arról, hogy a kormány legkésőbb tavasszal át kell adja he­lyét Maniunak, mert nem fogja tovább kibírni ÍIZ ellene megindított ostromot. Averescu esélyeiben még saját párthívei sem igen bizakodnak. Dori Popovici kilépése után, ki az egész bukovinai pártszervezettől követve a nemzeti parasztpárthoz csatlako­zott, újabban mindazok, kik nevüket az előző korrupt néppárt kormányban nem kompro­mittálták, ugyancsak készülnek átlépni Maniuhoz. Az ellenzéki erőknek Maniu körül való csoportosulása, mindenesetre irányadó elő­jele annak, hogy ma Romániában mindenki őt tekinti a jövő emberének. A Petit Parisienne-ben megjelent inter­viewja, bár annak egyes részeit maga Maniu meghazudtolta — úgy látszik az azt felvevő újságíró túlment a diszkréció előre megsza­bott határain — viszont arra engednek követ­keztetni, hogy Románia sorsának intézésében még Carol hercegnek is fog jutni szerep és pedig vagy mint fiának gyámja, vagy mint el­halt atyjának, Ferdinánd királynak közvetlen utóda.

Next

/
Oldalképek
Tartalom