Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 11. szám - A NÉPSZÖVETSÉG JÚNIUSI TANÁCSÜLÉSE

1928 . 17 • Június f —, könnyű feladatot tűzött ki maga elé, mert olyan pillanatban cselekszi ezt, amikor a kormány már beváltotta öt évvel ezelőtt lett ígéreteit és politikai elvek fejtegetése helyett magukról a tényekről, a megvalósított programmpontokról számolhat be. Primo de Rivera tábornok kormányrajutását nem előzte meg egy politikai pártban való előzetes vezérsége; az ország egységes akarata kívánta a régi politikai rendszer teljes félretételét. Spanyolország 1923 szeptember 13-ika előtt a politikai professzionizmus betegségében szenvedett; a válságok sűrűn követték egymást és a kormánybukások olyan gyakoriak voltak, hogy egy kormány ritkán maradhatott egy évig egyfolytában hivatalban. A törvényhozási munka ilyen módon lehetetlenné vált és számos törvényjavaslat, amely kétségkívül az ország érdekét szolgálta, nem tudott tető alá jutni. Ezek az állapotok rendkívül hátrányos módon befolyásolták az állam pénzügyeit és a nemzetgazdaságot. Ugyanakkor Marokkóban a katonai vezetés hiányából súlyos áldozatokat kellett hozni vérben és pénzben. Mindezekhez hozzájárult, hogy a különválásra törekvő katalán-mozgalom állandóan veszélyeztetne a nemzeti egységet, másrészt a forradalmár-, sőt anarchista tanokat hirdető szakszervezetek mind terrorisztikusabb fegyverekhez nyúltak. Ily körülmények között Primo de Rivera fellépését valamennyi osztály egyhangú lelkesedéssel fogadta. Primo de Rivera személyét minden spanyol jól ismerte. Ragyogó pályafutása közismert és katonai erényeivel szerzett népszerűsége általános volt. Szerepet játszott a politikában is, mert a szenátus padjain kitűnő politikai érzéknek adta tanújelét, noha természetszerűen nem csatlakozott egyik politikai csoporthoz sem. Az államcsíny nem jelentette azt, hogy a nemzet kormányzásában az erőszak érvényesül, vagy hogy a hadsereg jut döntő hatalomra. Jelszava a béke volt. Hamarosan megszervezte pártját, a hazafias uniót, amelyhez a nemzet legkiválóbb emberei tömegestől csatlakoztak, mert ez az új párt a polgárság nemzeti megmozdulását jelentette. Primo de Rivera a kormányzat gyakorlásában állandóan a jog alapján maradt Spanyolországban, ma a szabadságjog gyakorlásának biztosítékai teljesek és a spanyolok sohasem érezhették magukat szabadabbaknak, mint a jelenlegi jiolitikai rendszerben. A spanyol diktatúra nem személyi jellegű és a nemzetgyűlésben szilárd támaszra talál. A szabadság azonban nem jelent szabadságot. Minden spanyol polgár szabad a maga cselekvéseiben, de tiszteletben kell tartania mások szabadságát; korlátozások és megkötöttségek nélkül cselekedhetik, de nem háríthat másokra sem korlátozásokat vagy megkötöttségeket. Az előadó kifejtette ezután, hogy Primo de Rivera kormányának munkássága már idáig is olyan eredményekkel járt, hogy azt a programmot, amelyet 1923-ban adott, teljes mértékben valóra válthatta. A deficitet, amely azelőtt rettenetes súllyal nehezedett az állam pénzügyeire, ma már teljesen kiküszöbölték, úgyhogy a folyó pénzügyi költségvetés már felesleggel zárul, sőt hatalmas összegeket juttat a nemzeti újjáépítés céljaira. Ezután részletesen ismertette az igazságügy, az iskolaügy, valamint a társadalmi béke érdekében létesített reformokat. A kormány kezdeményezése hatalmas lendületet adott a nemzeti termelés minden ágazatának. A hasznos heruházások nagymértékben emelik az ország gazdagságát. Primo de Rivera kormánvzata egy csapásra megváltoztatta az állapotokat Spanyolországban. Az örvény szélén állott kormányralépésekor az ország, ma pedig diadalmas lépésekkel halad előre a megújhodás és a virágzás útján. A közönség az előadást rendkívül nagy tetszéssel fogadta. Az utódállamok sajtójogi törvényhozása. A Külügyi Társaság nemzetközi jogi szakosztályának Magyary Géza egyetemi tanár elnökletével tartott minapi ülésén Bálás P. Elemér miniszteri tanácsos ismertette az utódállamok sajtójogi törvényhozását. Rámutatott arra, hogy az utódállamok siettek kiküszöbölni a magyar jogszabályokat és teljes vagy részleges sajtójogi reformtörvényeket alkottak. Részletesen ismertette az előadó az új alkotásoknak a sajtórendészetre, a sajtójogi felelősségre és a sajtóeljárásra vonatkozó rendelkezéseit és kiterjeszkedett a lengyel és olasz sajtóreformra is, minthogy ezek az államok is gyarapodtak magyar területtel. Különösen behatóan foglalkozott az olasz reformmal, mely egyfelől az időszaki lapok tekintetében teljesen kiépíti a szerkesztőnek centrális felelősségét, megfelelően azoknak az elvi kívánalmaknak, amelyeket a sajtójogi irodalom a valóságos szerkesztő felelősségrevonása tekintetében támasztott, másfelől pedig tudatosan és bevallottan szakít a sajtószabadság rendszerével és az időszaki sajtót jelentékeny közigazgatási korlátozásnak veti alá. Felhívta a figyelmet az előadó arra is, hogy az egyes utódállamok sajtójogi törvényei nem adják teljes képét a tényleges helyzetnek, amennyiben a normális sajtójogi szabályokat olyan szabályok egészítik ki, melyek az egyes alkotmánytörvények értelmében rendkívüli körülmények között lehetővé teszik a sajtószabadság korlátozását ott is, ahol a sajtójog rendszere elvileg a sajtószabadság alapján nyugszik. Utána Weninger László dr. tartotta meg szokásos nemzetközi jogi könyv- és folyóirat szemléjét. Bergey abbé köszönete. Az elmúlt esztendőben Rudapesten kedvező fogadtatásra talált francia képviselőt, Rergey abbét a legutóbbi választások alkalmával nehéz küzdelmek árán ismét megválasztották Gironde képviselőjének. Ebből az alkalomból a Magyar Külügyi Társaság, melynek a népszerű francia képviselő az elmúlt tavasszal vendége volt, üdvözlő iratot intézett Bergey abbéhoz, aki most Eöttevényi Olivér ügyvezető alelnökhöz intézett az alábbi hosszabb levélben köszönte meg az üdvözlést. Mint hírlik, az ő kezdeményezésére rövidesen megalakul, a francia parlament magyarbarát képviselőinek csoportja. Rergey levele a következőkép szól: Rordeaux, 1928. május 12-én. Kedves Elnök Ür! Nagyon jólesett szíves üdvözlő sorait olvasnom, melyeket újbóli me^,vá\ iszti som alkalmából hozzám intézett. Meghatottan mondok szívből jövő őszinte köszönetet azért a hűséges rokonszenvért, melynek úgy a saját, mint a Magyar Külügyi Társaság nevében újabb kifejezést adott. Ez a szíves figyelem csak kimélyíti, ha ez még egyáltalán lehetséges, azt a bensőséges és hálás baráti viszonyt, mely engem budapesti tartózkodásom óta Önökhöz fűz. Úgy a fővárosból, mint Magyarország különböző vidékeiről számos üdvözlő levelet és táviratot kaptam. Mindannyiuknak csak a sajtó útján tudtam köszönetet mondani, Ön előtt azonban szeretném hangsúlyozni, hogy a rokonszenv ilyen spontán megnyilvánulásai mennyire támogatnak nagy feladatom véghezvitelében, abban a munkában, melyet a béke szellemében az igazsáért hazám határain túl kezdtem. Fogadja kedves Elnök Űr, a Külügyi Társaság és minden magyar barátom helyett is, legmelegebben átérzétt hálámat és kiváló tiszteletem és nagyrabecsülésem őszinte kifejezését. 1). M. Bergey képviselő. Aláírták a magyar-eseh pénzügyi egyezményt. Azok a tárgyalások, amelyek a Magyarország és Csehország között fennálló régi koronatartozások rendezése tárgyában május 7-én Rudapesten megindultak, a mai nappal befejeződtek. A régi koronakövetelések és tartozások rendezésére a trianoni béke tartalmaz intézkedéseket* A 254.