Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)
1928 / 11. szám - A NÉPSZÖVETSÉG JÚNIUSI TANÁCSÜLÉSE
Magyar Külpolitika 11. szám §. úgy intézkedik, hogy a román és jugoszláv viszonylatban az elszámolás alapja az összeomláskor érvényben volt genfi paritás, míg a cseh viszonylatra nézve a 231. §. b) pontja máskép intézkedik, mert kimondja, hogy az elszámolási árfolyamot a jóvátételi bizottság által kinevezett döntőbíró fogja megállapítani abban az esetben, ha a két kormány egymással nem tud megegyezni. Eme rendelkezések alapján Romániával és Jugoszláviával már régebben létrejött a megállapodás azon az alapon, hogy a román viszonylatban egy régi koronát fél leijel vettek egyenlőnek, a jugoszláv viszonylatban pedig egy régi koronát egy jugoszláv koronával tettek egyenértékűvé, négy jugokoronát pedig később egy dinárral cseréltek ki. A csehekkel volt a legnehezebb a megegyezés, mert a magyar korona és a cseh korona között volt a legnagyobb a diszparitás, miután a magyar korona napról napra hanyatlott. Már Hegedűs Lóránd pénzügyminisztersége alatt megkezdték ezeket a tárgyalásokat és csak most sikerült megegyezést elérni. Az egyezményt a magyar kormány nevében KhuenHéderváry Sándor gróf, a külügyminiszter állandó helyettese, a cseh kormány részéről pedig Wlassák Bogumil meghatalmazott miniszter írta alá. A megkötött egyezmény a tartozások és követelések összeírásánál követett elvet építi tovább és kimondja, hogy minden állam azokat a hitelezőket, akik területén laknak, maga elégíti ki abból a tömegből, amely a területén lakó adósok befizetéséből keletkezik. A gondolat ugyanaz, mint az osztrák-cseh egyezmény, bár úgy értesülünk, hogy ettől lényeges eltérések is vannak az egyezményben. Hír szerint az elszámolást úgy ejtik meg, hogy körülbelül fél cseh korona lesz egyenlő egy régi koronával, ami 14—15 százalékos valorizációnak felel meg. A luganói tárgyalás eredménye. Báró Szterényi József Luganóból, ahol az osztrák pénzügyminiszterrel a volt monarchia közös vagyonának likvidálása ügyében választott bíróság tárgyalásokat folytatott, a tárgyalásokon dr. Egry Aurél felsőházi taggal és a miniszteri tisztviselőkkel a mult pénteken visszaérkezett Budapestre. A luganói tárgyalásokról a két választott bíró a következő egybehangzó közlést adta ki Budapesten és Bécsben: A volt monarchia két állama között függő pénzügyi természetű kérdések elintézésére hivatott osztrákmagyar választott bíróság tagjai, magyar részről báró Szterényi József nyugalmazott kereskedelemügyi miniszter, osztrák részről dr. Kienböck Viktor szövetségi pénzügyminiszter — elnöke a választott bíróságnak eddig még nem jelöltetett ki — a napokban Luganóban találkoztak. Ezeken a tárgyalásokon a két választott bíró a kormányképviselők és szakértők az eddig még el nem intézett ügyeket jogi és történelmi szempontból igen beható tárgyalás alá vették. Kormányképviselők gyanánt szerepeltek a választott bíróság előtt magyar részről dr. Egry Aurél ügyvéd, udvari tanácsos. Az említett báró Szterényi és dr. Kienböck külön kormányképviselői és nem választottbírói minőségben parafálták a magyar és osztrák kormány között a muzeális és könyvtári kérdésekben létrejött azt az egyezményt, amelyet legutóbb a Bécs melletti Badenben tárgyaltak meg és állapítottak meg, amely egyezmény csak akkor fog életbelépni, ha a még elintézetlen összes egyéb kérdésekben megegyezés fog létrejönni. REVÍZIÓS HÍREK Nyolcvanhat olasz cikk Magyarországról. Onorevolo Gray, a legfontosabb olasz idegenforgalmi szervezet elnöke, akinek vezetése alatt az olasz szakértők nemrég Budapesten jártak, ma újabb hosszú cikkeket küldött Budapestre. Ezekkel a cikkek száma most már nyolcvanhatra nőtt és csaknem kivétel nélkül a legnagyobb melegséggel számolnak be a magyarországi látogatásról, de egyúttal a főváros és az ország idegenforgalmi és fürdőügyi értékeiről i.s Magyar-francia szövetséget ajánl Rothermerc lord. Rothermere lord az Echo de Paris szerkesztőjéhez levelet intézett, amelyben válaszol Pertinaxnak egyik cikkére. Levélben Rothermere lord elmondja, hogy mi késztette a magyar akció megindítására. — Pertinax azt írja, — mondja Rothermere lord — hogy egy bájos magyar hölgy befolyása alatt cselekszem. Én szeretném, ha akciómat ilyen romantikus körülmények sugalmaznák, de az igazság az, hogy magatartásom minden esetben az idők és a viszonyok követelményeinek nyugodt és hideg megfontolásán alapul. Ezután a magyar problémáról beszél. A magyar nép most éppen úgy szenved, mint Franciaország szenvedett 1870 után. A trianoni szerződés nagy területtömböket vett el Magyarországtól, amelyeken túlnyomóan magyarok élnek. Én azt sürgetem, hogy Magyarország kapja vissza mindazokat a területeket, amelyek vele határosak és amelyeken túlnyomó mértékben magyarok laknak. Ezzel a béke ügyét szolgálom. A nagyhatalmak államférfiai súlyos vakságot árulnak el, ha nem* tesznek idejében lépéseket e nagy igazságtalanság orvoslására. Azt hiszem, — fejezi be Rothermere lord levelét — Magyarország ideális szövetségese lehetne Franciaországnak Közép-Európában. Ezt a szerződést meg lehetne kötni a nélkül, hogy az bármi módon érintené azt a baráti viszonyt, amely jelenleg Franciaország és a Magyarországgal szomszédos államok között fennáll. DIPLOMÁCIAI ÉLET Hevesy Pál a nemzetközi diplomáciai akadémia tagja. Párizsból jelentik, hogy a párizsi Académie Diplomatique Internationale Hevesy Pál miniszterrezidenst, a Népszövetség mellett működő magyar királyi képviselet vezetőjét tagjává választotta. Sir Barclay, Angliának Lisszabonba áthelyezett budapesti követe eltávozott. Sir Colville Barclay, volt budapesti angol követ, akit az angol király lisszaboni nagykövetté nevezett ki, feleségével, Lady Barclayvel május 30-án délután elutazott Budapestről. A búcsúztatásnál megjelentek a pályaudvaron: Walko Lajos külügyminiszter, KhuenHéderváry Sándor gróf rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter és Bethlen Istvánné grófnő. A miniszterelnököt bárciházi Bárczy István helyettes államtitkár képviselte, aki a miniszterelnök nevében piros és fehér rózsákból összeállított hatalmas csokrot nyújtott át Lady Barclaynek. A pályaudvaron megjelent az angol kolónia számos tagja, akik mindannyian melegen búcsúztak el a távozó angol követtől, aki négyévi budapesti követi működése alatt a legnagyobb megbecsülésnek és tiszteletnek örvendett. Stircea Traján budapesti román követ meghalt. Vasárnap, május 27-én este érkezett meg Bukarestből Stircea Traján budapesti román követ. A pályaudvaron a követség néhány tisztviselője várta, akikkel vidáman elbeszélgetett. Hétfőn reggel aztán öltözködés közben hirtelen megszédült, végigvágódott a szőnyegen és meghalt. Halálát régi szívbajának váratlan kiújulása, erős szívroham okozta. Stircea Traján hét év óta vezette a budapesti román követséget, s nemrégen töltötte be 48-ik esztendejét. Személyi változások a pápai diplomáciai karban. A júniusi konzjsztóriummal kapcsolatban több változás várható a pápai diplomáciában. Pacelli berlini nuncius megkapja a bíbornoki kalapot, Nicotra