Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 10. szám - A gyarmatpolitika. Gerevich Zoltán előadása a Magyar Külügyi Társaság Külügyi Szemináriumában (1928 március hó)

Az afrikai és délamerikai portugál gyarmatokat is átveszi, egyelőre mint britt dependerísokat. Ennek az imponáló, hatalmas erőkifejtésnek, amit Anglia részéről ekkor láttunk, nem tud ellenállani egy európai kultúrállam sem. Csak két hatalom kezd feltűnni, mint fenyegetés Angliával szemben, az Egyesült Államok és Oroszország. \z amerikai köztársaság mindinkább tért hódít az északamerikai kontinensen nyugat felé. megveszi Napóleontól Louisianát és fenyegeti Kanadát. Az 1812—14-i angol-amerikai háború meggyőzi Angiiái testvérállamának legyőzhetetlenségéről. A délamerikai spanyol gyarmatok szintén önálló államokká válnak. A másik oldalon, Ázsiában Oroszország veszélyezteti mindinkább Anglia érdekeit, miközben halárait mindjobban kiterjeszti Ázsia bélsejébe, és ezzel oly gyarmatbirodalommá, válik, amely független a tengeri uralomtól, tehát Angiiára a legveszélyesebb, mert törekvéseit óriási tengeri hatalmával nem akadályozhatja meg. Mindezeknek az árnyaknak az ellenére 1815 után éri el a britt világbirodalom hatalmának külminációját. Franciaország az elvesztett Egyiptom helyett megszerzi ugyan Algírt, ezzel azonban nála stagnálás áll be. Anglia ezzel szemben az Indiába vezető utat tervszerűen építi ki a szénállomások egész sorával. Ezzel és katonai hatalmával megteremti Indiában a britt imperializmust. Továbbmenve megs«erzi Perzsia és Afganistán partvidékét, éket verve az eddig erős kínai falba és az ellene vezetett ópiumhadjárat során kezébe kerül Hongkong. A modern gyarmattörténelem utolsó szakában a gyarmati imperializmus korában már a földterület egész terjedelmében a gyarmatosító államok uralma alá kerül. A gyarmatosítás terén a merkantil irányzatot a tudatos imperializmus váltja fel. Már nem csupán a gyarmatként nyert területek gazdasági kiaknázása a fontos, hanem az egész földterületnek felosztása a fehér faj között és kíméletlen leigázása a bennszülött alacsonyabb fajoknak. Mindig és mindenütt a katonai erő mond ja ki az utolsó szót. A fehér ember letelepszik, utakat és vasutakat épít, munkára kényszerít, hogy azokból a fehér faj újabb milliói éljenek meg. Németország és Olaszország is belép a varmatosítók sorába, a mult század nyolcvanas éveiben a németek megalapítják a Kongó-államot, Olaszország pedig óriási népfeleslegét északkeleti Afrika felé igyekszik levezetni Tripolisz megszerzésével. Egész Afrika tárgya lesz a gyarmatosításnak és határvonalakat húz az európai diplomácia mindenütt végig ezen a kontinensen. A régi gyarmathatalmak teljesen tért veszítenek, Spanyolország elveszti utolsó értékes tulajdonát is Észak-Amerikában és eladja a Karolinákat Németországnak. Az EgyesültÁllamok és Japán is belép a gyarmathatalmak közé és gyors egymásutánban oszt ják fel a konkurens igénylők egymás között a még igényelhető területeket. Közben az érdekellentétek a súrlódások és kirobbanások egész sorára vezetnek úgy Ázsiában, Oroszország és Japán között, mint Hátsó-Indiában Franciaország és Anglia között. Középázsiában pedig Oroszország és Anglia között. És végül kirobban a legnagyobb explózió: a világháború, a túlhajtott imperialisztikus politika szükségszerű következménye. A németek elvesztik gyarmataikat, de az igazi vesztes mégsem a legyőzött Németország, hanem az összes európai kultúrállamok — szemben a győztesen kikerült Egvesült Államokkal — a legújabb kornak legfőbb világhatalmi tényezőjével. IV. A több gyarmathatalmak gyarmatállománya a háború előtt. Nem lesz érdektelen, a háborút közvetlenül megelőző időszak gyarmatállamainak gyarmatterületeit ismertetni. A legnagyobb gyarmathatalom Nagy-Britannia, úgy terület, mint lélekszám tekintetében. A nagy impériumnak gyarmatterülete ekkor 29.704,000 km2, amelyen 376 millió lélek lakott, szemben az anyaország 41 millió lakosával. Legfontosabb gyarmatai a kanadai domínium 9 7 millió km2 területen 7 8 millió lakossal, Ausztrália 8 millió km2 területtel, 1*1 millió lakossággal, Egyiptom 1 millió km2-en 11 millió lakossal, a Britt Délafrikai Unió 3 millió km2 területen 8 millió lakossal, az Indiai Császárság közel 5 millió km2 területtel és 316 millió lakossal, és az afrikai négerföld 868 ezer km2 területtel és 17 millió lakossal. A második gvarmathatalom Franciaország összesen 10.484.000 km2 területtel és 45.574,000 lakossal. Ugyanakkor az anyaország területe 336 km2, lakosságának száma pedig 38 millió. Legfontosabb gyarmatai Indo-Kína, 803 ezer km2-en 15 millió lakossal, Nyugat-Afrika 4 millió km2-en 12 millió lakossal, Algir 579,000 km2-en 5*5 millió lakossal és Marokkó 569 ezer km2-en 3'6 millió lakossal. Oroszország Közép-Ázsiában és Szibériá ban 16 millió km2-t birtokol 20 millió lakossal. A kis Németalföld anyaországának 32 ezer km2 területével és 5 millió lakosával 2 millió km2 gyarmatterület felett rendelkezett 38 millió lélekkel, még pedig elsősorban Kelet Indiában, kis részben Nyugat-Indiában. Ötödik a sorrendben a Németbirodalom 3 millió km2 területű gyarmatával, amelyen 12 millió lélek élt. Az előbbi gyarmathatalmakkal szemben aránylag kevés gyarmatterület felett rendelkezett Európa legnagyobb szárazföldi hatalma.