Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 10. szám - A gyarmatpolitika. Gerevich Zoltán előadása a Magyar Külügyi Társaság Külügyi Szemináriumában (1928 március hó)

5 ben gazdag országokra, a katholikus hitet hatalmasan kiterjesztették és az európai életföltételeket és hatalmi viszonyokat jelentékenyen átalakították. Afrika, Ázsia és Amerika elől félrehúzódott a függöny és a csodálatos látvány, a csodálatos kincsek a nagy világ e küzdőtereire csábította a többi nagy nemzet érdeklődését és versengését is. Hogy ez megtörténhetett, abban van a nagy érdeme a spanyol-portugál gyarmatosítás időszakának. A holland időszak. (1598—1670.) Ennek az ^időszaknak csodálatos jelensége a hollandok szabadsági és önállósági törekvése, hogy megszabaduljanak a spanyol Habsburgok nyomasztó uralmától. A hollandok veszik a kezükbe e nyomasztó uralom elleni küzdelmet és bár II. Fülöp keresztülviszi a personálunió útján a spanyol és portugál gyarmatok egyesítését s ezzel hatalmasan gyarapította és fokozta azok erejét, a hollandoknak mégis sikerült szabadságharcukat a tengereken megvívni Spanyolország ellen és a spanyolok által gyengén védett portugál gyarmatok holland kézre kerülnek. Ezzel egyidejűleg a nemzeti gondolatban megerősödött Anglia és Franciaország szintén összefog a Habsburgi spanyol-portugál törekvések ellen és érvényesíteni törekszik gyarmati igényeit. Őket követi Dánia és Svédország. A gyarmatosítás gondolatának felkarolóivá ekkor a kereskedelmi részvénytársaságok válnak. Ezek a kereskedelmi társaságok veszik át a külkereskedelmet és a haditengerészetileg védett tengeri hajózást és ezzel a gyarmatosító tevékenységet a tengerentúli országokban. Elsősorban a Holland-Indiai kereskedelmi társaság fejt ki nagystílű tevékenységet. Hollandia elfoglalja és betelepíti Formosát, Ceylont, Mauritist és India felé vezető útjában, mint közbenső állomásokat St. Ilonát és a Fokföldet. Amerikában ugyan a szárazföldileg megerősített területen megtarthatják uralmukat a spanyolok, de a könnyebben hozzáférhető nyugatindiai szigeteken a versenyző hatalmak mind nagyobb tért hódítanak. Elkergetik a kis Antillákról is a spanyolokat. Anglia tevékenysége még egyelőre csak szerény keretek között mozog, kezdetnek Barbados, Tobago és Jamaika területét szerzi meg. Franciaország Martinique-et és Guadeloupé-ot veszi birtokba. Ennél még fontosabb eseménye ennek a gyarmatosító időszaknak az északamerikai lelepesgyarmatok. Újholland, Újfrankhon és Üjanglia megalakulása. A francia-angol időszak. (1670 1783.) Ezt az időszakot ennek a két nemzetnek vetélkedése jellemzi. Franciaország hatalmának felfelé ivelő pályáján világuralmi törekvéseit igyekszik megvalósítani. Amit Richelieu megkezdett, azt sikerrel fejezi be Colbert, a hatalmas francia gyarmatbirodalom megalapítója. Előázsiában támaszpontokat rendeznek be. S iámban visz szaszorítják a holland befolyást, a már elfoglalt kis Antillákból kiindulva tovább nyomulnak előre St. Croix, St. Lucia és Guyana felé. Kanadában leverik az Irokézek ellenállását, megvetik a lábukat a felső tavak vidékén és a Mississippi mentén megalapítják Louisiana-t és Afrikában a Senegal-gyarmatot. Ekkor lép fel teljes súllyal a francia törekvésekkel szemben Anglia. XIV. Lajostól egészen Nagy Frigyesig minden európai háború India birtokáért folyik Anglia és Franciaország között. F ranciaország elvérzik abban a törekvésében, hogy az európai kontinenst hatalma, hegemóniája alá kényszerítse. Az első szárazföldi hatalom ábrándja szertefoszlott, mialatt Anglia a világ első tengeri hatalmává válik. Indiában az angol kereskedelmi támaszpontok megszerzését India katonai meghódítása követi. Északamerikában az angol telepesek alapítását. Űjangliát Űjkarolina (II. Károly után) követi, majd Üjhollandiából, amely szintén angol kézre kerül, megalakul New-York. Angol birtokba kerül Pensylvánia északon a francia hódoltság szomszédságában Üjfundland, Űjschottland, Üjbraunschveig. Az utrechti békében Spanyolországtól is kap Anglia két fontos területet, Gibraltárt és Menorca-t. A francia és angol gyarmati vetélkedés mindinkább az utóbbi javára dűl el. Az 1763,-i párisi békében Franciaország Kanadát is kénytelen átengedni Angliának. A francia Keletindiai társaság feloszlik és Anglia marad Előindia egyedüli ura. Ekkor éri el Anglia első világhatalmi pozícióját. Északamerika 13 államának, az Egyesült Államoknak elvesztésével most már Anglia gyarmati hatalmának súlypontját Amerikából Ázsiába helyezi át. Indiából tovább terjeszti uralmát Anglia Újzéland, Ausztrália és Havai felfedezésével, azok elfoglalásával, felkutatásával és letelepítésével. A brit világuralom kialakulása. (1783—1876.) Megkezdődik a döntő küzdelem Anglia és Franciaország között. I. Napóleon mégegyszer kezébe veszi a régi francia királyság tradíciójának megvalósítását. Meghódítja Egyiptomot, rövid időre újra kemény ökle alá kém szeríti a kontinenst, bukásával azonban Anglia maradt győztes az egész vonalon. És ezt a győzelmet nemcsak Franciaország, hanem összes kontinentális szövetségesei fizetik meg. Anglia megkapja Helgolandol és a dán indiai gyarmatokat, Máltát, Fokföldet és Ceylont hollandiától és francia Nyugat-Indiát.