Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 10. szám - Jugoszlávia megszületése: szent hazugság. A Moderno kávéháztól a La Salle szállóig

1928 13 május 16 században a magyarok fennhatósága alá kerültek és egészen a legújabb időkig megszakítások nélkül folyton Magyarországhoz is tartoztak. A vend nyelvre és népre vonatkozó tények ezt az elméletet támogatják. A vend nyelv kétségtelenül szláv nyelv — maga a nép azt ószlovénnek, vagy vendszlovén nyelvnek nevezi —, azonban a délszláv nyelvektől nemcsak szókincsben, hajlításban és ragozásban, hanem hangokban is különbözik, és pedig a vend nyelvben megvannak mindazok a hangok, amelyek azokat a nyelveket jellemzik, amelyek kelta elemeket szívtak fel magukba, ellenben ezek a jellemző hangok (ű, ő, ou, ej) az összes délszláv nyelvekből hiányzanak. Egy másik, igen feltűnő jelenség az, hogy a vend nép a maga fajiságát más szóval jelöli, mint a maga nyelvét. Idegen népek között magát mindig ,,vend"-nek, vagy ,,vindis"-nek nevezi és sohasem szlovénnek, az erős akaratú embert „právi vindis" (igazi vindis) jelzővel tünteti ki éppúgy, ahogyan a magyar nép az ilyen embert ,,igazi magyar"-nak nevezi. Ez a nyelvtől különválasztott faji öntudat mindig megvolt a vend népben és az irodalomban is számos nyomot hagyott. Egy „Magyarén Spiegel" című, Lipcsében, 1844-ben megjelent könyv, amely a magyarországi népeket írja le, azt mondja, hogy a vend nép csekély száma dacára 2000 év óta fenn tudta tartani a maga vend elnevezését. Korabinszkynek 1805-ben Bécsben megjelent ,,Atlas Regni Hungáriáé" című térképgyűjteménye egy külön lapot szentel a vendségnek, Bezirk der Wenden címen. Egy jegyzőkönyv, melyet Letenyei István csepregi esperes írt 1627-ben, a vend gyülekezeteket ,,vendszláv" gyülekezeteknek nevezi. Mindezek a felsorolt adatok kétségtelenül igazolják, hogy a vend népben szláv nyelve dacára, az ő különálló, vend fajiságának tudata kezdettől fogva élénken élt és soha el nem veszett. Ez a körülmény egyszersmind érthetővé teszi azt a feltűnő jelenséget, hogy a vend nép hosszú évszázadokon át a szomszédságában lakó horvátokkal és szlovénekkel soha semmiféle rokonságot, kulturális vagy gazdasági kapcsolatot fenn nem tartott. Ez a különálló vend faji öntudat hozta úgy látszik, magával, hogy a 9-ik században magyar uralom alá került vendek, nagyon könnyen keveredtek a magyar néppel. Csánki Dezsőnek, Magyarország Történeti Földrajza című munkájából kétségtelenül kiviláglik, hogy a vendségben a magyar és a vend nép már a 12-ik és 13-ik században összekeveredetten élt, sőt nagyon valószínű, hogy ebben a korban e vidéken aránylagosan több magyar volt, mint a jelenkorban. Ugyanezt bizonyítják a 14-ik és 15-ik században épült és mai nap is fennálló muraszombati, martyánci, tótlaki, veleméri, törniscsei templomok, amelyeket Aquilla János magyar festő és építész épített és szép fali festményekkel feldíszített 1.'577-től 1392-ig. A fali képek egy része a magyar szentek (Szent István. Szent Imre. Szent László) életét tárja elibénk. E templomok egy részét egyszerű népi emberek (egy plébános, egy asszony) építtették, akik bizonyára nem rendeltek volna magyar tárgyú képeket, ha ők maguk és a hívők a magyar kultúrától idegenek lettek volna. A vendségnek a reformációkorabeli történetéből számos okirat maradt ránk (Magyar Protestáns Egyháztörténeti Adattár, Budapest 1902—1911), amelyekből kétségtelenül megállapítható, hogy a vendség első protestáns lelkészeinek túlnyomó nagy része magyar ember volt, akik a vidéken magyarul prédikáltak. Ha meggondoljuk, hogy a protestantizmus elsősorban azért terjedt el, mert lelkészei a nép előtt érthető nyelven hirdették Isten igéjét, kétségtelenül megállapíthatjuk, hogy a 16— 17-ik században a vendség túlnyomó nagy része tudott magyarul. Ugyanezt bizonyítják az antireformáció korából vett adatok, amikor a vendségbeli protestánsok elvesztették összes templomaikat és a majdnem 100 km távolságban lévő nemescsói és nemesdömölki magyar templomokba mentek istentiszteletre évenként kétszer-háromszor. E történeti adatok kétségtelenül igazolják, hogy a vendségben évszázadokon át sajátságos közös magyar-vend társadalmi és kulturális élet fejlődött ki: az itt lakó vendek megAz ország első faiskolája UNGHUÁRV JÓZSEF CEGLÉD B u d a pe st i irodája: Ul.. ANDRÁSSV-ÚT 5a. Szállít mindenféle gyümölcsfát, rózsát, díszfát, díszcserjét, évelővirágot, szőlővesszőt stb., stb. (2010.) Nagy,képes,oktató árjegyzéket ingyen küld!