Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 10. szám - Jugoszlávia megszületése: szent hazugság. A Moderno kávéháztól a La Salle szállóig

Magyar Külpolitika . 12 . 10. szám rikai tagozata. Március 27-én az Odbor az amerikai délszlávok számos lapjában egy újabb kiáltvány útján teszi a chicagói délszláv nemzeti rezoluciót. Május 6-án pedig már az európai Odbor memorandumot nyújt át Anglia, Franciaország és Oroszország kormányaihoz, amelynek fejtegetéseiben a chicagói rezolucióra támaszkodik, mint olyanra, amely az egész délszláv nemzet nyilvánosan és egységesen dokumentált közös akarata az egyesülés tekintetében. Általános súlyt az amerikai közvélemény előtt azzal adnak a rezoluciónak, hogy a la sallei válogatott gyűlés hangzatos üdvözlő távirattal köszönti Wilson elnököt, Illinois állam kormányzóját és Chicago városának polgármesterét. A mesterséges, a Monarchiát bontó agitáció tehát így indult meg a római „Moderno"-kécvéház emigráns törzsasztalától és így jutott el a chicagói „La Salle"-szá\ló ügyvédi mesterfogással előteremtett jugoszláv egyesülési rezoluciójáig. De a legjellemzőbbet íme, befejezésül. Potocsnyák értesíti Sasanov orosz külügyminisztert is a gyűlés lefolyásáról, eredményéről. A jelentésében a 700 ezernyi amerikai délszlávok számát azonban másfél millióban tüntette fel: „megkétszereztem a számukat tudatosan, hogjr ezzel nagyobbítsam a chikagói rezolúcíó effektusát s mindannak, ami ezzel összefüggött, mert az akkor így volt szükséges. A rezohlció ugyanis egy olyan megnyilatkozás volt, amelynek az volt a hivatása, hogy az otthoniak nevében is szóljon és az egész nemzet nevében. Tekintettel a végcélra, ez a megkétszerezett szám — amint mondani szokás — egy szent hazugság volt." Az összes adatok, idézetek dr. Frankó Potocsnyáknak abból az öt kötetnyi művéből valók, amelyekben Potocsnyák, a csikagói rezolúció megalkotója, a „jugoszláv eszme" főagitátora, Jugoszlávia megszületésének előzményeit a háború tartama folyamán, megírja. . . . Minden program, minden párt e's minden jeíszó annyit ér, amennyit a nemzet nagy ügyének, a Békeszerződés revíziójának kasznáíni tua. RASSAY KÁROLY országgyűíe'si üépvisefó. A képviselőházban 1928 március 28-án tartott beszédéből. A VENDSEG KÉRDÉSE írta MIKOLA SÁNDOR A

régi Magyarországnak délnyugati részén, . a Rába és a Mura folyók között fekszik a vendség, melynek területe 940 km2, lakosainak száma 91,436, kiknek % része vend, XA része pedig magyar anyanyelvű. Ennek a területnek a Magyarország és Jugoszlávia közti határvonalon egészen kivételes szerep jutott, mert lejjebb, közel 150 km. hosszúságban a Dráva és a Mura folyók mentén vonul a határ, a vendségnél azonban elhagyja a Mura folyót, behatol Magyarország testébe és egy kis szarvalakú nyúlványt kanyarít ki Jugoszlávia számára, amely Áusztria és Magyarország közé ékelődik be. mostani államától pedig a Mura folyó által elválasztva. De nemcsak ez a kivételes földrajzi helyzet, hanem a vendség története, kiváltképen pedig azok a történeti események, amelyek itt az összeomlás után lefolytak, méltán keltik fel figyelmünket. Honnan származik a vendség? Tudvalevő, hogy az ókorban Európa számos helyén lakFIRST HOUSE OF . _ COINS AND MEDALS £1 BUDAPEST JOSEF von STÜRMER VIII., JÓZSEF-KÖRŰT 66/1, BUDAPEST * Richest Stock in Coins and Medalso1a\\ (ji'Tj Times and Countries! • Praehistorical L-i^ and antique Excavations! + Purchase / C^/ an(* ^a^e • * our ^ast Catalogues Nr. 11 and 12! t Collectors have it cost-free! (2001.) tak oly népek, amelyek magukat vendeknek nevezték. Ilyenek laktak a mai Franciaország északnyugati, a mai Olaszország északi, a mai Németország közép és keleti részein, továbbá az Alpesekben szerteszórva úgyszólván mindenütt. Ezek az ókori vendek semmiesetre se lehettek szlávok, mert a szlávok csak a Krisztus utáni hatodik században törtek elő a nagy Sarmata-síkságról, hogy nyugatra és délre haladva, új hazát keressenek maguknak. Milyen fajú és nyelvű népek voltak tehát a vendek és hogyan lettek szlávokká? A tudósok, elsősorban Schachmatov, hírneves orosz nyelvész (Archiv für slavische Philologie 1911) azon a véleményen vannak, hogy a vendek eredetileg valamennyien kelták voltak, kelta nyelven beszéltek, későbbi időkben azonban az őket meghódító népekbe beleolvadtak és azoknak a nyelvét vették fel. így a franciaországi vendek latin, később francia, az olaszországi vendek latin, később olasz, az Alpesekben és Németországban lakó vendek egy része német, másik része pedig szláv nyelvet vett fel a szerint, hogy milyen nyelvű nép uralma alá került. Schachmatov elmélete szerint, tehát a magyarországi vendek a Krisztus utáni hetedik és nyolcadik században szlávosodhattak el, amikor a Balkán-félszigetre benyomult szlávok egészen az Alpesekig hatoltak előre. Ezek a kelta eredetű, de elszlávosodott vendek azután a Krisztus utáni kilencedik