Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 9. szám - A bánhidai Állami Vasmű

Magyar Külpolitika 6 9. szám üzemi költségekben 32 millió frankot takarí­tottak meg a villamosúzem folytán a gözüzem­hez képest, míg a töketerheket is beleszá­mítva, a tiszta mérlegi eredmény 17 millió frank volt a villamosüzem javára. Pedig Svájcban rendkívül drága vizierökkel villa­mosítanak! Ami a dunántúli villamosítás tárgyát illeti, az három fő tételbe foglalható össze: Egy ke­reken 85,000 lóerős legmodernebb felszere­lésű gözcentrálé a bánhidai tavacska partján, amely a hatalmas tatatóvárosi forrásokkal együtt a centrálé vízszükségletét fogja ellátni. Az erőműből kiinduló 100,000 Volt feszült­ségű 160 km. hosszű országos távvezeték, amely egyfelől befut Kelenföldre, másfelől el­megy Mosonmagyaróvárig. Végül a hegyes­halomi fővonal villamosüzeméhez szükséges egész berendezés, állomások, vezetékhálózat és villamosmozdonyok. A hatalmas tervezet kivitele tekintetében alapvető az a körülmény, hogy az egészet a Magyar Dnnántűli Villamossági r.-t. építteti, amely az állam tulajdonában van. Ez a be­jegyzett cég az angol piacon 3*3 millió font névértékű kölcsönt vesz fel, amelyből 1 mil­liót az angol kincstár szavatol a Trade Facili­tes Act alapján, míg 2*3 millió fontot a The Whitehall Trust londoni pénzintézet helyez el. Az építést, mint fővállalkozó, a Ganz-Da­nubius-cég végzi, amely a munkát szabott árért vállalta, minden kockázattal együtt, tehát az építtető költségtúllépés tekintetében semmi­féle kellemetlen meglepetésnek kitéve nincs. A tervezés és kivitel legfőbb irányítása és el­lenőrzése a dunántúli által felkért öttagú épí­tési szakbizottság kezében van, amely mellé elsőrendű állami szakértők vannak kiren­delve. A munkaprogramul olyan, hogy az áramszolgáltatás előreláthatólag már 1929/30 telén megindulhat, míg a vasút villamos üze­mének kezdete 1931-re várható. A fenti kölcsönökből befolyó tőkének na­gyobbik fele magyar munkára jut és így építő­és gyáriparunk a következő 2^—3 év alatt olyan nagy megrendelésekhez jut, aminőket egy munkával kapcsolatban még sohasem kapott. Összefoglalva és tárgyilagosan végig te­kintve az egész tényállást, meg kell állapítani, hogy a dunántúli állami villamosítás a leg­egészségesebb és legnagyobb szabású tervek egyike; amelyek Magyarországon valaha kivi­telre kerültek. A magyar gazdasági életnek oly időben ad óriási segítséget, amidőn arra leginkább szüksége van és olyant létesít, ami­ből csak haladás és fejlődés fakadhat, mert a kellő mennyiségben rendelkezésre álló olcsó villamosenergia kultúrát és ipari fellendülést vont maga után még mindenütt és a sokat emlegetett racionális többtermelés elengedhe­tetlen feltétele városban és vidéken, iparban és mezőgazdaságban egyaránt. A munka már megindult és minden elfo­gulatlan ember csak azt kívánhatja, hogy épüljön fel minél előbb a ,,Herrmann-villa­mosmű". ... A politikátok alapgondolata legyen : türelem, kitartás és jósán okosság. AOTHERMERE LORD. EGY HÁLÁDATLAN A képviselőház külügyi tárcájának vitája al­. kalmával ellenzéki részről meglehetősen éles kritika hangzott el nem annyira külügyi politikánk ellen, — Bethlen István gróf szinte művésziesen irányított politikájával szemben még az ellenzék is meghajtja zászlóját, — mint inkább diplomatáink tevékenysége ellen. A kritika éles volt, személyeskedő éllel is bíró, de nem — méltányos. Jól tudja mindenki, hogy az összeomlás után nem csak egyszerűen egy új hivatalt kel­lett felállítani, meg kellett indítani egyúttal egy szelektálási folyamatot, hogy a magyar tisztviselői karból lassan összeválogassák azo­kat, akik a diplomácia különleges szolgála­tára alkalmasak. S ma már túlnyomó zömé­ben képzett, cselekvőképességének teljes ere­jében levő kar szolgálja a magyar érdekeket a külföldön. Ez a tevékenység a dolog természete sze­rint nem zajlik le a nagy közönség szeme TEVÉKENYSÉGRŐL előtt. Ebben a munkakörben nagyon sok fá­radozásnak egyetlen jutalma a jól végzett munka tudata és diplomatáink szinte intéz­ményesen meg vannak fosztva azoktól a lehe­tőségektől, amelyek az aktív politika terén néha igen olcsó eszközökkel csekély értékű tevékenységnek is hálás sikert tudnak bizto­sítani. Ebből a szempontból különösen példaadó tevékenységet fejt ki Walkó Lajos külügy­miniszter, aki a gyakorlati életből magával ho­zott nagyvonalúságával, fürgeségével, kitartá­sával, de egyúttal szerénységével végzi hálá­datlan mesterségét. Mint ahogy Ruttkay György írja: Walkó Lajos külügyminiszterrel sokat voltam Bécsben, Párisban, Genfben, — azo­kon a helyeken, ahol a magyar közélet szerep­lői abbahagyják a munkájukat és megkezdik a szórakozásukat, ő félreteszi a pihenést és megkezdi a munkáját. Otthon fogalma sincs

Next

/
Oldalképek
Tartalom