Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 9. szám - A bánhidai Állami Vasmű

1928 5 május 1 ES MÉGIS MOZOG . a föld Középeurópa köritl is Első célja az országban nagy mennyiségbon található silányabb fajta tüzelőanyag racionális felhasználása. Az erőmű helye hoszszabb ideig Várpalota és Tatabánya között lebegett, míg végre a bányászszakértők Tatabánya mellett döntöttek, mert a várpalotai lignit-telepet nem tartották kellőképen feltártnak. Tatabányán a közismert jóminőségű tatai szénen kívül óriási mennyiségű ú. n. égőpala is van, amelyet eddig nem bányásztak ki, mert 35—50% palát tartalmaz, vagyis a tüzelőanyagnak közel fele meddő kő. Ezt a helyszínén megfelelő szerkezetű rostélyokon még el lehet tüzelni, tehát az említett célt valóban el lehet érni. A második cél egyfelől a fővárosnak és a vidéki gócpontoknak olcsó árammal való ellátása, másfelől az államvasút hegyeshalomi vonalának villamosítása. Az elsőt illetően elsőrendű független szakértők megállalpították, hogy a főváros semmiesetre sem fogja még a távolabbi jövőben sem olcsóbban termelhetni az áramot, mint ahogyan azt a bánhidai állami erőműből már két év múlva vásárolhatja. Ez természetesnek is kell, hogy lássék, ha meggondoljuk, hogy a fővárosnak, ha olcsón akar áramot termelni, elavult centráléi helyett szintén új telepet kell építenie (ezért bővíti állandóan kelenföldi telepét is), tehát befektetés tekintetében nem lehet számottevő különbség. Ezzel szemben az égőpala, ugyanazon fűtőértékre vonatkoztatva, kb. félannyiba kerül, mint a tatai szén Budapesten és ezt a nagy különbséget az áram átviteli költségei távolról sem emésztik fel. A vidéket illetően nem lehet semmi kétség aziránt, hogy a nagy modern centrálé sokkal olcsóbb áramot fog szolgáltatni mindenfelé, ahová távvezetéke elér, mint a mostani kis villanytelepek. A bécsi fővonal villamosítása nemcsak időszerű, de gazdaságilag is megokolt. Időszerű, mert manapság külföldön a villamosüzem éppen annyira kezd hozzátartozni az utazás megkívánt kényelméhez, mint a Pullmann-koesi, a gőzfűtés és a villamosvilágítás. Ma már Genfből vagy Baselből Insbruckon keresztül Salzburgig, Münchenig egyfolytában villamosmozdonyok vontatják a vonatokat és a salzburg-bécsi meghosszabbítást most tanulmányozzák. Ha idegenforgalmat akarunk, a füstmentes és gyors vasúti üzem nem állhat meg a magyar határon, Budapest levegőjéét nem ronthatják füstokádó kémények ezrei és mozdonyok százai. De gazdasági tekintetben is megokolt a hegyeshalomi villamosítás, mert az üzemi költségekben igen jelentékeny megtakarításokat fog eredményezni, mint mindenütt kül földön is, ahol a villamosítási helyes technikai és gazdasági keretek között hajtják végre. Így pl. a svájci szövetségi vasutak 1927-ben