Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 8. szám - A SZÓFIAI KELETI INTÉZET

1928 9 április 20 szeállított és a görögök színét visszaadó selyemszalaggal díszített virágcsokrot nyújtottak át. Teleki szívélyes fogadtatásának már a pályaudvaron való megérkezés alkalmával lehetett körvonalait megállapítani, amennyiben ott volt üdvözlésére a hellén közélet számos vezető egyénisége: Kalogeropoulos, a Hellén Földrajzi Társaság és a Bizánci Társaság elnöke. Botsaris volt miniszter, a Földrajzi Társaságelnöke, Evlanbios, a Hellén Nemzeti Bank igazgatója, Barbayanis, a Hellén Gyosz igazgatója, Procopius Béla magyar követ, Gaidusek Béla a Hellén-Magyar Kereskedelmi Kamara igazgatója és mások. Teleki gróf athéni látogatásának jelentőségét mutatja az a körülmény is, hogy úgy a hellén köztársaság elnöke, mint Zaimis miniszterelnök külön kihallgatáson fogadta öt. Társadalmi téren megemlítésre méltó az illusztris vendég fogadásának az a részlete, hogy Procopius Béla magvar követ három ízben rendezett fogadást Teleki gróf és neje tiszteletére, amelyen a görög kormány, azután a diplomáciai kar, továbbá a tudományos és közgazdasági élet előkelőségei, nemkülönben a sajtó megbízottai vettek részt. Villásreggelit adott az athéni Kereskedelmi és Iparkamara is, amelyen különösen a közgazdasági élet reprezentánsai vettek részt. Itt Anastasiades nyugalmazott miniszter, az athéni Kamara elnöke köszöntötte fel Telekit, melyre az elmés beszédben válaszolt és Görögország meg Magyarország előmenetelére ürítette poharát. Ugyancsak estélyt rendezett Telekiék tiszteletére Sir Percy Lorrain angol követ és Aravandinos laptulajdonos is. Végül megemlítjük, hogy az athéni sajtó, élén a legtekintélyesebb lappal, a Patrisszal. hosszabb cikkekben méltatták Teleki előadásait. . . . „Mondja ki a képviselőház, hogy a magyar országgyűlés képviselőháza köszönetét fejezi ki lord Rothermerenek, amellyel a Magyarországgal szemben elkövetett igazságtalanságokra a világ közvéleményét felhívta és rendületlenül bízik abban, hogy a trianoni békeszerződés revíziója Magyarország és Európa békéje érdekében be fog következni." Sigray Antal gróf országgyűlési képviselőnek 1928 mán . hó 29-én előterjesztett javaslata. A SZÓFIAI KELETI INTÉZET*) írta HORVÁTH JENŐ A

világháború befejezése után fellendült , nemzetközi élet világszerte szükségessé tette olyan intézetek, tanfolyamok és szabad egyetemek felállítását, amelyek nemzetközi kérd esek kel foglal koz n a k. Ilyen intézet megalapítását szorgalmazta Bulgáriában Bobcsev egyetemi tanár és alkotta meg 1920-ban a Közel Keleti Balkán Intézetet Szófiában, melynek alapszabályait és tantervét a bolgár közoktatásügyi minisztérium is jóváhagyta. Idővel az intézet politikai és gazdasági tudományokkal foglalkozó szabad egyetemmé alakult ki. Az 1920-ban kidolgozott és megerősített alapszabályok I. §-a értelmében az intézet magánjellegű főiskola, mely programúijában és működéséhen megfelel a közoktatásügyi törvényeknek és az állami rendeleteknek. Az 1924. március 20-iki törvény, melyet a hivatalos lap 1924. 34. száma közzétett, az intézetei jogi személynek ismerte el és a közoktatásügyi minisztérium felügyelete alá helyezte, a közoktatásügyi miniszter már 1923. november 22-én 30.788. sz. rendeletével elismervén annak főiskolai jellegét. Tanulmányi körét az alapszabályok II. §-a a következőkben írta elő: t. a közeli keletre r) Nqiderovic St.: L'Istituto Balcanico del Vicino Oriente. Universita libera per le scienze politiche ed economiche. L'Europa Orientale VII. 1927. 85—89. 1. Kis-Ázsiára és a szláv országokra vonatkozó ismeretek terjesztése: 2. a szófiai egyetem hallgatóinak diplomáciai és konzuli tanfolyamot; i. a diplomatáknak pedig kereskedelmi tanfolyamot, végül közigazgatási pályára készülőknek pénzügyi előadásokat rendszeresíteni. Ezért az intézetnek három szakosztálya van: 1. diplomáciai, konzuli: 2. pénzügyi: .1 kereskedelmi szakosztályok. A tanfolyam három éves. hivatalos nyelve a bolgár. A diplomáciai-konzuli szak tárgyai: 1. nemzetközi köz- és magánjog: 2. a közeli kelet alkotmányjoga; 3. általános és közigazgatási jog; 4. nemzetgazdaság és pénzügyi jog: .">. polgári és kereskedelmi jog. ideértve a tengerjogot; 0. Európa diplomáciai története 17 74. óta, Európa politikai és szociális története 1789. óta. Oroszország és a szláv népek története; 7. Bulgária diplomáciai és politikai története 1878. óta; 8. politikai és gazdasági földrajz. — A nemzetközi jog keretében ilóadatik: a Nemzetek Szövetségének statútuma, a keleti kérdés, a Fekete-tengerre, a Dardanellákra és a Dunára vonatkozó nemzetközi egyezmények, a bolgár népfaj határterületeire vonatkozó szerződések, a gyakorlati konzuli eljárás.