Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 8. szám - TITKOS TÁRSASÁGOK KÍNÁBAN

Magyar Külpolitika 10 8. szám A nyelvek közül a német, francia, olasz és angol nyelvek kötelezők, a török, román, görög és albán pedig tetszés szerint választhatók. A tanári kart szláv államok egyetemi tanáraiból állítják össze. Az intézet 1924. őszén saját házába költözött. E vázlat meggyőz bennünket arról, hogy vállvetett erővel kis nemzet is meg tudja oldani azokat a kérdéseket, melyek a nemzetközi érvényesülés belső erőit kifejleszteni hivatva vannak. Körülöttünk már minden állam rendbejött azzal a problémával, hogyan szerelje fel szakszerű ismeretekkel azon fiait akik hivatásuknál fogva a nemzetközi viszonylatokban vannak hivatva dolgozni az állam határain belül és azokon kívül. Mert vagy tévedés azt hinni, hogy diplomáciai, nemzetközi jogi és világgazdasági képzettségre csupán annak a két embernek van szüksége, akikre egy kis államnak évente, mint hivatásos diplomatákra szüksége van: a nemzetközi érintkezés a nemzet érdeke és annak ismereteit széles alapon közkinccsé tenni államérdek és nem zeti kötelesség. . . . Minden program, minden párt és minden jeíszó annyit e'r, amennyit a nemzet nagy ügyének, a Békeszerződés revíziójának Basznáíni tud. RASSAY KÁROLY országgyüíc'si üepvisefö. A képviselőházban 1928 március 28-án tartott beszédéből. TITKOS TÁRSASÁGOK KÍNÁBAN*) A folytonos belső harcok, a közbiztonság hiánya Kínában egész sorát a titkos társaságoknak hívta életbe, melyeknek célja védekezni egyrészt a gombamódra elszaporodott rablóbandák ellen, másrészt a fegyelmezetlen katonai csapatok kizsákmányolása ellen. Megtörténik, hogy egyik-másik ezek közül a titkos társaságok közül szintén nem más, mint egy szervezett rablóbanda. Tulajdonképen csak a kezdete ezeknek a külön alakulatoknak titkos, később már nyilvánosan végzik munkájukat. Főleg Tchely és Shantung tartományok ezeknek a különalakulatoknak és titkos társaságoknak az otthona. A legelterjedtebb ezek közül: a „talau Imi" nagykés-társaság, a „thien men hui" mennyei kapu-társaság, a hung tyhiang hui" vörös lándzsások társasága. Szervezetük, szokásaik, babonás szertartásaik többé-kevésbbé egyeznek. A legismertebb valamennyi között a vörös lándzsások társasága, vagy szövetsége, kiknek száma Dél-Tchelyben több tízezerre megy és igen jól vannak megszervezve. Nevüket támadó fegyverüknek, lándzsájuk hegyén levő vörös bojtról vették. A ..hung tyhiang hui" vagy ..vörös lándzsások szövetsége" tulajdonképen nem más. ••-1 A Kath. Missziók című lapból vesszük ezt a kínai helyzetei megvilágító érdekes cikket. mint a régi boxerek, kik 1900/l-ben Shantung és Tchely tartományban annyi virágzó kereszténységet feldúltak, számos kínai bennszülött keresztényt és több misszionáriust megöltek. Már 1809-ben Kia-king császár külön dekrétumot adott ki ellenük. Eredetileg a „Szilvafa virágjának öklei" néven szerepeltek. 1895-ben besorozták őket a rendes hadseregbe. 1900ban az „igazság és béke harcosai" „I-hotghiian" nevet vették fel. A ,,tyhiianu „boxolni"öklözni szó után az angolok boxereknek nevezték őket. Jelszavuk lett: ,,Fou-Tsing; wieJang!" Éljen a Tsing-dinasztia! (az akkor uralkodó dinasztia); „le a Nyugattal!" Kezdetben Peking maga is támogatta őket és a keresztények ellen elkövetett mészárlásaikban maga is segítségükre volt. Majd, amikor a nyugati csapatok bevonultak Tientsinbe és Pekingbe. Tst'ii-Hi, az „anyakirályné" kivégeztette a vezetőket, köztük nem egyet egyenest magából az uralkodó családból. A boxerlázadás teljes elnyomatása után Houan tartományában telepedtek le. Itt űzték tovább babonás összejöveteleiket és fosztogatták a földmíves népet. Lándzsájuk vörös bojtjáról „vörös lándzsásoknak — hung tyhiang tui"-nak kezdték magukat nevezni. Következett a kínai köztársaság kora, egy erőskezű központi hatalom hiánya és a szaUELIE 6-es 8-hengeres amerikai autóuezérképviseiet SCHIYIALZ JÓZSEF AUTÖPALOTA (4-11) * (2005) DOHÁNY-UTCA 22 24 TELEFON: JÓZSEF 425-68