Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 7. szám - A leszerelési konferencia és Németország. Beszélgetés Bernstorff gróffal

W2S 9 április 1 nek közös érdeke legyen, hanem kicsinyes nemzeti érdekké változik át. A németek részéröl természetesen nem, mivel azok a leszerelést kívánják, de annál erősebben a franciák részéről. Mire várunk? kérdezik a németek. Azt hiszik, hogy néhány hónap múlva a helyzet annyira fog javulni, hogy akkor leszerelhetünk. Hiszen mi nem kívánunk egyebet, csak hogy a nagyhatalmak egy kis lépést tegyenek előre. Csak egyetlen kis lépést, egyetlen kis mozdulatot. Bernstorff gróf keresztül akarta vinni, hogy még a jelen ülésszak alkalmával meghatározzák a legközelebbi ülés időpontját. Ezt az ajánlatot elvetették. Bernstorff gróf volt az, aki a legutóbbi ülésről áttétette a mostanira az orosz ajánlat megvitatását. És végeredményben Bernstorlí gróf szorgalmazta hogy a mostani ülésszak is produkáljon valamit és ne legyenek kénytelenek elhagyni Genfet olyan siralmasan, olyan eredménytelenül. Az oroszok ajánlatához ínég ő sem járult hozzá és így egyhangúlag elvetették volna, ha az angolok nem akarván megakadályozni, hogy az oroszok azzal a felkiáltással térjenek haza: A kapitalista államok nem akarnak leszerelni, egy albizottsághoz nem utalják az ajánlatot tanulmányozás céljából. A német ajánlatnak a lényege az volt, hogy minden állam hozza nyilvánosságra katonai kiadásait. Ez óriási lépést jelentene a béke felé, akkor egyszere megszűnne az egymással szemben való félelem, a folytonos kémkedés és bizalmatlanság. A német ajánlatnak ez csak egyik előnye. A másik sokkal nagyobb jelentőségű. Nyilvánvalóvá lenne, hogy melyik államnak mennyi katonája és hadianyaga van és akkor a leszerelés sokkal könnyebben mehetne végbe, mint anélkül, Mert ha egyszer ismeretes az államok fegyverkezésének aránya, akkor a leszerelési konferenciának csak meg kellene állapítania, hogy az államok bizonyos százalékkal csökkentsék fegyverkezésüket. 15—20 százalék lenne az általános arány és így a legnehezebb kérdések egyike meg lenne oldva. Bernstorff gróffal néhány nappal ezelőtt alkalmam volt elbeszélgetni. A Népszövetség folyosóján kezdtük a beszélgetést, majd a Hotel des Berguesben folytattuk. — Nyolc évvel ezelőtt kezdtek a Népszö/etség tagállamai a leszereléshez— mondta gróf Bernstorff. Azóta mást se hallunk, mint leszerelni és újra leszerelni. Azóta már nyolc év telt el és még semmi sem történt. Az egész világ azt várja, hogy végre csináljunk is valamit, de sajnos, ma még azt kell mondanunk, hogy eddig a tényleges leszerelés körül semmilyen komoly lépés nem történt. Ha a leszerelési konferenciát előkészítő bizottság elé hozzák a leszerelést célzó tervezetet és az elő készítő bizottságnak csak egy része fogadja el. akkor elképzelhetjük, hogy az általános leszerelési konferencia sem fog a tervezettel szemben más álláspontot elfogadni. — Viszont azzal is tisztában lehetünk, hogy az ilyenfajta tervezetnek nincsen sok értelme, ha nem egyhangúlag fogadják el. mivel a szavazattöbbséggel elfogadott tervezetből követ kezik, hogy a bizottság egy része nem ért egyet a tervezettel és miután leszavazták, kénytelenek azt mégis elfogadni. — Az utóbbi évben, sajnos, a leszerelés semmivel sem haladt előre, nem is beszélve arról hogy a jelen konferencia semmit, de semmit nem végzett. — A legüdvösebb lenne, ha már végre kitűznék az általános leszerelési konferencia végleges időpontját. Éz azonban ma még lehetetlen, mivel amint látjuk, az előkészítő bizottságban a legkisebb kérdésekben sem tudnak megegyezni egymással az egyes nemzetek és az általános leszerelési konferenciát nem lehet egy esetleges fiaskónak kitenni. Mert az nem képzelhető el, hogyha az előkészítő bizottság nem tud megegyezni a kis apró kérdésekben, hogy akkor az általános lefegyverzési konferencia alkalmával, a nagyjelentőségű kérdésekben egy véleményen legyenek. Bernstorff gróf szavaihoz egyetlen megjegyzésünk sincsen. Elég világosan összefoglalta a leszerelés eddigi sikertelenségét. . . . Az a kisded csoport, amelyik a „Magyar Külpolitika" zászlója alá tömörült, tartja kezében a magyar jövő bágyadt virágait. Miskolc, 1928 március 19. MIKSZÁTH, főispán. Összerakható rekeszenként minden irányban nagyobbíthatok és pótolhatók. praktikus, olcsó és jó! Kapható: LINGEL KAROLY ÉS FIAI ELSŐ MAGYAR FAÁRÚ- ÉS BÚTORGYÁR BUDAPEST, UH., RÚZSA-UTCA 4. SZ. 120 MIN TAS Z Q BABÓL ÁLLÓ IPARMŰVÉSZETI LAKBERENDEZ ÉSÜNKET SZÍVESKEDJEK MEGTEKINTENI 2009