Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 7. szám - A leszerelési konferencia és Németország. Beszélgetés Bernstorff gróffal

Magyar Külpolitika 8 7. szán} javaslat törvényerőre emelkedésével a petíciók tárgytalanná válnak. A tanács most lefolyt ülésszakán a petíciókat és a magyar kormány válaszát Finnország, Franciaország és Kína tanácsi képviselőiből kijelölt hármas-bizottság vette vizsgálat alá, és a magyar kormány válaszát tudomásul véve, az ügyet befejezettnek nyilvánította, amivel a kérdés nyugvópontra jutott. A külügyminiszter előadása után Berzeviczy Albert elnök a bizottság nevében szerencsét kívánt a kormánynak, a Nemzetek Szövetségének napirendjén szerepelt magyar vonatkozású ügyekben beállott jelentős fordulathoz. A bizottság hálájának, elismerésének és csodálatának adott kifejezést Apponyi Albert gróffal szemben, aki mostani munkájával megkoronázta eddig is monumentális szereplését. A Mindenható áldását kérte további működésére, amelyre Magyarországnak soha nem volt olyan szüksége, mint éppen a jelen viszonyok között. Ezután Szterényi József báró szólalt fel. A birtokperek ügyével kapcsolatban a kormány felkérésére jelent meg a genfi tárgyalásokon és így mint a történtek közvetlen tanúja, szólhat hozzá a külügyminiszter jelentéséhez. Mindenek előtt csatlakozik ahhoz az elismeréshez, amellyel a jelentés Apponyi Albert grófnak adózik, aki még a genfi légkörben is olyan pozíciót tudott magának biztosítani, amely szinte magában áll. Ha nem is szabad túlbecsülni a birtokperek ügyében elért eredményt, viszont nem lehet tagadni, hogy ebből az ügyből Magyarország nagy erkölcsi eredménnyel került ki. Különös elismeréssel kell adóznia Walko külügyminiszternek, akinek mindenre kiterjedő figyelmét közvetlenül volt alkalma tapasztalni és akinek az elért eredménvben szintén jelentős része van. Berzeviczy Albert elnök csatlakozni kíván ahhoz a köszönethez, amelyet a külügyminiszternek Szterényi báró fejezett ki egyfelől az elért eredményt biztosító genfi működéséért, másrészt azért, hogy jelentését itt a felsőház külügyi bizottságában tette meg. Örömmel csatlakozik a Tánczos Gábor nyugalmazott tábornok működéséért kifejezett elismeréshez és köszönetnyilvánításhoz is. . . . „Mondja ki a képviselőház, hogy a magyar országgyűlés képviselőháza köszönetét Jejezi ki lord Rothermerenek, amellyel a Magyarországgal szemben elkövetett igazságtalanságokra a világ közvéleményét Jelhívta és rendületlenül bízik abban, hogy a trianoni békeszerződés revíziója Magyarország és Európa békéje érdekében be fog következni. • Sigray Antal gróf országgyűlési képviselőnek 1928 márc. hó 29-én előterjesztett javaslata. A LESZERELÉSI KONFERENCIA ÉS NÉMETORSZÁG — Beszélgetés Bernstorff gróffal — Irta L1PPAY IMRE (Genf) H

a gróf Bernstorff hatalmas alakja feltűnik a Népszövetség folyosóján, tiszteletteljesen állnak félre az emberek. Ez a tisztelet mindenekelőtt a gróf személyének, azonfelül pedig Németországnak szól. Mert a Népszövetségben rájöttek, hogy sem Bernstorff gróffal, sem pedig Németországgal nem bánhatnak úgy, mint ahogy rossz gyerekkel szokás. Rájöttek a Népszövetségben, hogy Németország mindent el fog követni, hogy keresztülvigye a leszerelést. Németország beszélhet, hiszen rájuk senki sem mondhatja azt. hogy nem szereltek le. A leszerelési bizottság, mely befejezte üléseit, most még sokkal kevesebbet végzett, mint máskor. Az előző ülések alkalmával legalább a leszerelésről beszéltek, míg most az egész ülésszak alatt nem csináltak egyebet mint simítgatták az ellentéteket a nemzetek közt. A mostani ülésszak alkalmával teljes erejével kiütközött az a hatalmas ellenlét. mely egyrészt Nagy-Britannia és a Szovjet, azonkívül pedig Franciaország és Németország közt van. Ha az oroszok propozicióval álltak elő. akkor bizonyosak lehettek abban, hogy lord Cushendun minden erejével a propozició ellen fog harcolni Amit a németek ajánlottak, azt meg a franciák igyekeztek meghiúsítani. Szóval a leszerelési konferenciát előkészítő bizottság legutóbbi ülésén nem is annyira leszerelésről beszéltek, mint inkább a nemzetek közt felmerülő ellentéteket próbálták letompítani. Az elhangzott gyönyörű beszédek mögött pedig valami hallatlan idegesség feszíti az embereket.. Úgy Németország, mint Franciaország választások előtt áll. A német külpolitikának eredményeket kell felmutatni, hogy belső pozícióját megtarhassa és azonfelül meg is erősíthesse. A legnagyobb eredmény az lenne, ha az ő iniciátivájukra a tényleges leszerelés útjait egyengetné a Népszövetség. A francia külpolitikának pedig mint eredményt kellene felmutatni, hogy a mostani helyzeten ne változtassanak. így a leszerelés lassanként lesiklik arról az útról, melyen haladnia kellene, hogy minden nemzet-