Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 7. szám - Walko külügyminiszter nagy beszámolója a Népszövetség márciusi üléséről. A szentgotthárdi eset, az agrárpör és a numerusz klauzusz Genfben

I92H 7 április 1 Gáspár Antul rajza. Az optáns-per. — Ahogy Titulescuék elképzeltek a kártérítést. kártérítési összeg megállapításánál. Olyan terv ez, amelynek tárgyalásába a magyar kormány — amely legerélyesebben állást foglal még annak a gondolata ellen is, hogy az ország nehéz helyzetében 1943 után további jóvátételi fizetésekre köteleztessék — nem is bocsátkozhatik. Ilyen előzmények után került az ügy ismét a Nemzetek Szövetsége tanácsa elé. — A tanács mostani határozatával a kérdés a politika talajáról visszakerült a jog és a bírói eljárás egyedül helyes útjára, ami mindenesetre a magyar álláspont jelentős sikere. Ezután a miniszter részletesen ismertette a vita lefolyását és ennek során különösen Briand és Stressemann állásfoglalásának nagy jelentőségét emelte ki. Majd rámutatott arra, hogy a Tanács egyhangúan hozott határozatában egyelőre csak a felekhez intézett ajánlatról van szó s nagyon is kérdéses, vájjon azt Románia elfogadja-e. A legutóbbi jelenségek mindenesetre ez ellen szólnak. A kérdés további fejleményei attól az állásponttól függnek, amelyet Románia a Tanács határozatával szemben a júniusi tanácsülésen fog elfoglalni. Bármire határozza is el magát a román kormány, a vitás kérdésben az a jelentős fordulat történt, hogy Apponyi Albert gróf valamennyiünk háláját és csodálatát kiérdemlő szereplése folytán, morálisan lényegesen megerősödött pozicióban nézhetünk a tobábbi fejlemények elé. A külügyminiszter végül bejelentette, hogy a Nemzetek Szövetsége előtt az ügynevezett numerusz klauzusz-törvénnyel kapcsolatban benyújtott petíciók ügye is befejezést nyert a Tanács legutóbbi ülésszakán. Ennek a törvénynek az ügyében, amely Lucien Wolf és az Alliance Israelite Universelle petíciója folytán már 1925. évben foglalkoztatta a Nemzetek Szövetsége Tanácsát, ugyancsak 1927. év szeptember havában üjabb petícióval fordultak a Tanácshoz. Petíciójukat arra alapították, hogy az úgynevezett numerusz klauzusz-törvénven 1925 óta semmiféle módosítás nem történt, noha a magyar kormány a Nemzetek Szövetségének 1925. évi decemberi tanácsülésén ezt a törvényt a kivételes és rendkívüli szociális viszonyok által megokolt ideiglenes jellegű rendszabálynak minősítette, amelyet a szociális viszonyok megváltoztatásával módosítani szándékozik. Erre a petícióra a kormány a folyó év elején válaszolt. A válasz rámutatott arra, hogy a kormány azok után az enyhítések után, amelyeket a vallás- és közoktatásügyi miniszter a főiskolákra bocsátható zsidó hallgatók számarányának megállapítása tekintetében még az 1926/27. tanév elején elrendelt, 1927 novemberben a numerus klauzusz módosítására törvényjavaslatot terjesztett a magyar törvényhozás elé, és hogy a beterjesztett törvény-