Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 7. szám - MAGYARORSZÁG ÜGYE

MAGYAR KÜLPOLITIKA POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLPOLITIKAI LAP IX. évfolyam 7. szám 1928 április 1 TARTALOM Lord Rothermere: Magyarország ügye .... 1 Berzeviczy Albert a lefegyverzésről 4 Popovics Sándor: Az állami pénzek központosításának kérdése 5 Walko külügyminiszter nagy beszámolója a Népszövetség márciusi üléséről 6 Lippay Imre (Genf): A leszerelési konferencia és Németország 8 A revíziós mozgalom sikere külföldön . ... 10 Gajdusek Béla: A görögországi magyar gyáráttelepítések ii Dr. Haller Jenő: Muraköz múltja, megszállása és mai helyzete 13 Hivatalos közlemények 15 Reviziós hírek 16 Diplomáciai élet 16 Belföldi hírek 17 Hírek az elszakított területekről 18 Magyarok külföldön 18 Világkrónika 19 Hírek a nagyvilágból 20 Idegenforgalom 20 Közgazdaság 23 A technika. Tudomány 24 Irodalom. Művészet. Film 24 MAGYARORSZÁG UGYE — Az európai helyzet kulcsa*) — írta LORD ROTHERMERE Azért indítottam meg sajtóhadjáratomat -LM- a trianoni békeszerződés reviziója érdekében, mivel nézetem szerint ez az európai helyzet kulcsa. Ha tartós békét akarunk Európában, — és bizonyára minden lelkiismeretes politikusnak ez a célja — akkor a trianoni békeszerződés revíziójának kérdése kell, hogy első lépésünk legyen. Lehet, hogy sokan túlzással fognak' vádolni, amiért olyan nagy fontosságot tulajdonítok a magyar kérdésnek, holott Magyarország egyike Európa legkisebb országainak. Azonban, hogy a legkisebb ország is milyen nagy szerepet játszhat a háború és béke kérdését illetőleg, ennek *) Lord Rothermere, Magyarország nemes barátja, legutóbb a „The Reference" című nagy londoni lapban is síkraszállt a trianoni békeszerződés reviziója érdekében. Hatalmas cikkben hívja fel a világ figyelmét a magyar kérdés európai fontosságára. A Magyar Reviziós Liga a magyar nép széles rétegeivel óhajtja megismertetni a nemes lord igazságos és bátor harcának minden mozzanatát s ezért a cikket csaknem egész terjedelmében közöljük. nagyszerű példája volt a világháború, amely a kis Szerbiából indult ki. Évekig tanulmányoztam a középeurópai helyzetet, Budapesten is voltam és — ezt hangsúlyoznom kell — minden hivatalos információ nélkül vizsgáltam, tanulmányoztam ezen ország viszonyait. Lehelellen volt és azt hiszem, az én helyemben mindenkinek lehetetlen lett volna észre nem venni a Magyarország mostani állapotából származható veszélyeket. Arra a meggyőződésre kellett jutnom, hogy a békeszerződés igazságtalan és ez tűrhetetlen helyzetet teremtett úgy történelmi, mint faji, közgazdasági, valamint kulturális szempontból. Azt hiszem, mindez csak azért történhetett meg. mert a békeszerződések szerkesztése idején a világ közvéleménye még teljes tudatlanság ban volt a Magyarországot ért igazságtalanságokat és az ezekből fakadó veszedelmeket illetőleg. „Ez a borzasztó szerződés". Ez az ország, amely ezeresztendős történelmi múltra tekinthet vissza, s amely ez alatt az idő alatt megszakítás nélkül birtokolta a békeszerződés által tőle elrabolt területeket, mindig a nyugati civilizáció bástyája volt Kelettel szemben. Ezt az országot most annyira megcsonkították, hogy területének 73%-át (326 ezer négyzetkilométerből 250 ezer négyzetkilométert) és lakosságának 65 % -át (22 millióból 14 milliót) elvesztette. Magyarországgal bántak a legszigorúbban valamennyi legyőzött nemzet közül. A trianoni békeszerződés az európai történelem legkegyetlenebb szerződése. Lengyelország feldarabolását leszámítva (amely igazságtalanságot, amint jól tudjuk, azóta jóvá kellett tenni). Azonban még ez a szörnyü szerződés is elfogadható lenne, ha csakugyan szükség lett volna a megalkotására és hogyha az általa teremtett új helyzet jobb lenne a réginél. Azonban szétdarabolni egy ezeréves államot csak azért, hogy újonnan alkotott államokkal kísérletezzünk, ez oly veszélyes fényűzés, amelyet Európa nem engedhet meg magának. A trianoni szer ződés Közép-Európa balkanizálását jelenti. Az is köztudomású, hogy a békedelegáció több vezető tagja, így maga Lloyd George is állási foglalt a Magyarországot oly kegyetlenül sújtó