Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 7. szám - MAGYARORSZÁG ÜGYE

Magyar Külpolitika 2 7. szám trianoni szerződés ellen. A békekonferencia legéletbevágóbb feladataival foglalkozó Ötös Tanácshoz intézett híres memorandumában I.loyd George a következőket írta: ..Nem nehéz dolog egy háborúban kimerült, vérző és összetört nemzetre rákényszeríteni egy olyan békét, amely csak addig tart, amíg felnő egy új nemzedék, amely nem is meri személyes tapasztalatból a háború borzalmait. Sokkal nehezebb azonban megalkotni egy olyan békét, amely nem fog újabb háborút provokálni akkor sem, amikor a háborúba belefáradt régi generációt új váltja fel." Ezért Lloyd George ellenezte a magyarok által lakott területeknek az új államokhoz való csatolását. Az entente-hatahnak ígérete. Nem kevesebb fontossággal bír Millerand elnöknek, a békekonferencia vezetőjének, a magyar békedelegátusokhoz intézett kísérőlevelében hangoztatott ígérete, amely a szövetséges hatalmak nevében kilátásba helyezi az új határoknak a Nemzetek Szövetsége által végrehajtandó revízióját arra az esetre, ha ezen új határok faji vagy gazdasági igazságtalanságokra vezetnének. A magyar meghatalmazottak csakis ezen ígéretben hízva írták alá a trianoni békeszerződést. A trianoni szerződés nemcsak az angol főrendiházban, hanem a francia szenátusban is heves ellenzésre talált, úgy, hogy Briand akkori miniszterelnök és külügyminiszter kötelességének tartotta a szerződésnek a francia szenátus általi ratifikációja alkalmából tartott beszédében a következőket mondani: „Nem vagyok túlságosan elragadtatva a trianoni szerződéstől, azonban elvégre ezeket a határokat újra ki lehet igazítani és megígérem, hogy egy jelentést fogok intézni a parlamenthez a szerződés eredményeit illetőleg." A nemzeti kisebbségek. A világháború folyamán folytatott küzdelmeinknek egyik főcélja volt, hogy újraalkossuk Európa térképét a népek önrendelkezési jogának alapján. Az Osztrák-Magyar Monarchia felosztásának az volt a főoka, hogy az európai közvélemény erősen hatása alatt állott a monarchia nemzetiségei által állandóan hangoztatott, részben igazolt, részben túlzott panaszoknak a velük való rossz bánásmód ellen. A legkevesebb, amit az új államoktól elvárhatunk, hogy nem fognak ugyanabba a hibába esni, mint a volt monarchia. Azonban befolyástól mentes tanuk állításai szerint a nemzeti kisebbségek helyzete nemcsak hogy nem javult, hanem még rosszabb lett az utódállamok területén, mint volt a régi rezsim alatt. Az én célom nem a háború felidézése, hanem ellenkezőleg, a háború megelőzése. Szilárdan meg vagyok győződve arról, hogy amíg a trianoni szerződést nem revideálják s igazságtalanságait legajább részben jóvá nem teszik, addig a háború veszélye állandóan Európa felett fog lebegni. Mert azt minden becsületesen gondolkozó ember természetesnek fogja találni, hogy egy olyan hazaszerető nép, mint a magyar, sohasem nyugodhatik bele mai tűrhetetlen helyzetébe. Azt hiszem, hogy az én ajánlatomat, a békereviziót illetőleg mindkét fél elfogadhatja mint tárgyalási alapot és mint a jövőbeli új elrendezések kiinduló pontját. Ez a kis entente-államoknak csak előnyére szolgálhat. Mindezekben az államokban ugyanis hatalmas tömegekben élnek a nemzetiségi kisebbségek, amelyek a kormányzást rendkívül megnehezítik. Ezt bizonyítja Cseh-Szlovákiának és még inkább Romániának zilált közélete'. Nemzetiségi viszályok Cseh-Szlovákiában. Cseh-Szlovákia lakossága hét különböző nemzetiségből áll, amelyek úgy egymással, mint a cseh állammal olyan ellenségeskedésben élnek, hogy nagy a valószínűsége annak, hogy a legelső politikai zavar bekövetkeztével ez az állam darabokra fog széthullani, mert minden népfaj igyekezni fog megragadni az alkalmat, hogy fajtestvéreihez visszatérhessen. Hát ez az az új rend, amelyért négy éven keresztül harcoltunk? Cseh-Szlovákia saját magának is jó szolgálatot tenne, ha visszaadná Magyarországnak azt az egy millió magyart, amely kompakt tömegekben lakik a cseh szlovák állam szélein s amelyet előttünk érthetetlen „magasabb államérdekből" elszakítottak anyaországuktól. Még az angol külügyminisztérium által befolyásolt „Daily Telegraph" is kénytelen elismerni, hogy a békeszerződések által létre hozott vagy megnagyobbított országok közül egyik sem nevezhető nemzet-államnak. CsehSzlovákiában három millió német és egy millió magyar él. Románia 1.800,000 magyart és 800.000 németet nyelt el (s nagy kérdés, hogy