Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 6. szám - Illetékességi vita a nemzetközi bíróságban

Magyar Külpolitika 10 6. szám kezményei lőhetnek. Európa megmentését az államok szoros gazdasági együttműködésé­ben látja. Európa egyelőre az európai s csak azután a tengerentúli agrártermékeket vegye fel. A most meginduló német-magyar kereskedelmi tárgyalásoknál Németország mindenesetre azon lesz, hogy mezőgazdasági érdekei szem előtt tartásával Magyarország javára a legmesszebbmenőkig elmenjen. Mint reálpolitikus, a fegyverbarátságon alapuló német-magvar rokonszenvet igazi értéknek tekinti és kívánja, hogy előadása is e baráti viszony kimélyítését szolgálja s Magyaror­szág ismét elnyerje helyét a Nap alatt. * Az előadást Szterényi báró szakosztályi elnök hosszabb beszéddel nyitotta meg, míg Sehandl Károly államtitkár, szakosztályi el­nökhelyettes, meleg szavakkal rekesztette be. Az ülésen a magyar gazdasági és társadalmi élet színe-java vett részi, így megjelentek: Apponyi Albert gróf, Magét János földmívelésügy miniszter, v. Schoen német követ, Benzler német szöv. tanácsos, Lukács György, Eöttevényi Olivér, Mutschenbacher Emil, Paikeri Alajos, a Külügyi Társaság, illetve közgazda sági szakosztálya vezetősége részéről, továbbá Hoyos Miksa, Majláth József, Somsich László grófok, Puky Endre, őrgróf Marenzi, Nemes Antal püspök, Bálás György báró, Jeszenszky Pál, Marschal Ferenc, Baloyh Elemér, Weis István, Beck Lajos, báró Harkányi Béla. Márffy-Mautuano Rezső, Szabóky Alajos, Gally Kál­mán, Barcza Ernő, Grabovszky Miklós, Koós Mihály, Radisics Elemér, Jánnay Elemér, Vermes Béla stb. ILLETÉKESSÉGI VITA A NEMZETKÖZI BÍRÁSKODÁSBAN Fenti címmel Magyary Géza, a budapesti egyetem nagynevű tanára és az Institut de Droit International tagja rendkívül érdekes cikket írt a Deutshe Juristen Zeitung folyó évi 3-ik szá­mában. A cikk gondolatmenete a következő: Habár a nemzetközi döntőbíráskodás a legutóbbi időkben jelentékeny haladást tud felmutatni, még mindég nagy hiányai van­nak, amelyeknek kiküszöbölése egyike a leg­fontosabb feladatoknak. Döntő bizonyítékot szolgáltat erre nézve a magyar-román vi­szály, illetőleg a nemzetközi Vegyes Döntő­bíróság illetékessége a magyar optánsok pe­rében a román állam ellen. A trianoni békeszerződés 250. cikke értel­mében Románia kötelezte magát, hogy a ma­gyar állampolgároknak, vagy akik magyar ál­lampolgárságért optáltak, az elszakított te­rületeken lévő vagyonuknak minden le­foglalástól mentesnek kell lenniök. Ez a cikk hozzáteszi azt is, hogy viszályok a magyar-román Vegyes Döntőbíróság útján legyenek eldöntve. Időközben Románia végrehajtott egy agrárreformot, amelynek következtében a magyar állampolgárok bir­tokait egészen különös módon kisajátítot­ták. Mert amit birtokaikért ,.kisajátítási ár" fejében kaptak, a forgalmi értéknek még egy százalékát sem teszi ki, úgyhogy Románia ki­sajátítás címén, valósággal ellenérték nélkül birtokfosztást követett el a magyar állampol­gárok rovására. A birtokaikból kiforgatott magyarok egy része, mintegy háromszázan, nagyrészben közép- és kisbirtokos, nem nyu­godott bele ebbe az eljárásba és miután a két kormány között a tárgyalások semmi ered­ményre sem vezettek, pert indítottak a Vegyes Döntőbíróságnál Románia ellen. A román kor­mány a bíróság illetékességét megtagadta, de hosszas tárgyalások után 1927 elején ez ma­gát illetékesnek nyilvánította. Mivel Románia elhatározta, hogy ebben a perben a döntést meghiusítja, visszahívta a döntőbíráját anél­kül, hogy újat nevezett volna ki helyébe. Ezen­kívül a Nemzetek Szövetsége Egyezségokmá­nyának XI. cikke 2. bekezdése értelmében be­jelentette az esetet a Nemzetek Szövetségének. Magyarország a maga részéről a bírói eljárás folytatására helyezkedett és indítványozta a Tanácsnál, hogy a békeszerződés 239. cikke értelmében megüresedett bírói szék betöltésére vonatkozólag intézkedjék. Hosszabb további tárgyalások után a Tanács a szeptemberi ülésszakon felállította azon három vélemé­nyét, melyek szerint a felek a vitájuk érdemét a Döntőbíróság által intéztessék el. Az a há­rom elv, amelyet egy improvizált jogi bizott­ság véleménye alapján a Tanács magáévá tett, világszerte ismertté vált, úgyhogy nem érdemes behatóbban ismertetni. Csak a leg­fontosabbat, a másodikat kell kiemelni. E szerint Magyarország ismerje el, hogy a magyar optánsok kisajátított birtokaiért nena követelhetnek több kártérítést, mint a romá­nok. A Tanács decemberi ülésszaka nem ho­A természetes IGMANDI (2011) keserűvíz gyomor- és béltisztító hatása páratlan. Az Igmándit netévessze össze másfajta keserűvízzel! Kapható mindenütt kis és nagy üvegben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom