Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 6. szám - Illetékességi vita a nemzetközi bíróságban

1928 11 március 15 zott új momentumot a vitába. A döntés a márciusi ülésszakban várható, azon esetben, hogyha a felek addag meg nem egyeznek. Már ezen rövid összefoglalásból is látható, hogy a vita kérdése abban áll, hogy a Vegyes Döntőbíróság illetékes volt-e és az ő döntése jogerőre emelkedett-e, vagy nem. A bíráskodásban az az általános alapelv érvényesül, hogyha egy bíróság illetékessége vitás, akkor saját maga dönt illetékessége fölölt. Az öndöntése a bíróságnak az illetékessége felett egy fontos tényezője minden bíráskodásnak, amely nélkül az igazságszolgáltatás lehetetlen. Ezen alapelvnek szükségszerűen a nemzetközi döntőbíráskodásnál is érvényesülnie kell. Az Állandó Nemzetközi Bíróság alapszabályának 36-ik cikke ezt határozottan el is ismeri. Példa rája a Mareromantis és a Felsősziléziai esetek. A magi)(ir-román Vegyes Döntőbíróság tehát jogosan járt el, midőn illetékessége felett döntött. Ezen megállapítás után azon tényeket kell szemügyre venni, amelyekkel egy bíróság öndöntését az illetékessége felett támadják. Amint tudjuk, a Nemzetközi Döntőbíróságoknál a jogi fórumok még nincsenek kiépítve és nincs meg a mód egy Nemzetközi Döntőbíróság íté letét felülbírálni. Ugyanez az eset áll a nemzetközi Vegyes Döntőbíróságokra is és ennek értelmében döntésük rögtön jogerőre emelkedik. Hogyha áttekintjük ezen bíróságoknak jogszolgáltatásait, azt látjuk, hogy azt a román-magyar esetig mindig elismerték: Románia ennek következtében megtagadóti egy általánosan elismert nemzetközi jogi tételt, amidőn a Vegyes Döntőbíróság határozatának nem vetette alá magát. Ha ez az alapelv nem ismertetik el, akkor a nemzetközi döntőbíráskodásban rögtön legnagyobb zavarok állanak elő, amint ezt a román-magyar eset is bizonyítja. Hogy Románia az eljárását jogilag is alátámassza, bejelentette az esetet az egyezségokmány 11. cikke alapján a Nemzetek Szövetsége Tanácsának. A Tanácsnak a békeszerződés 239. cikke értelmében feladata lett volna az előírt bíróválasztást végrehajtani, e helyett azonban felállította a három véleményét, amelynek alapján a döntésnek meg kellene történnie. A Tanács nemcsak gyenge volt elítélni Románia eljárását, hanem még azt az álláspontot is magáévá tette, hogy nem elégedhetik meg pusztán a mechanikus bíróválasztással, hanem inkább arra kellene törekednie az idézett cikkek értelmében, hogy az alapot állapítsa meg, aminek alapján a vitás kérdés megoldandó. Ennek a felfogásnak nincs meg a legkisebb alapja sem az Egyezségokmányban. A magyar-román kérdésben nem engedhető meg ez annál kevésbbé, mivel fennáll az az eset, hogy a felek egyike ezáltal nagyon megkárosodnék. A Tanács második alaptétele értelmében pedig a magyar optánsok minden esetre alul maradnának. Eme alaptétel segítségével Románia elérné azt, amire kezdet óta törekedett, a magyar birtokok eltulajdonítását, minden ellenszolgáltatás nélkül. De nem szabad elfelejtenünk, hogy ezen esetben a Tanács sokkal több jogot vindikálna magának, mint amennyi megillette volna. A Tanácsnak csak afelől kellett volna döntenie, vájjon a döntőbíróság illetékes-e vagy nem. A Tanács azonban sokkal tovább ment és felállította azokat az alaptételeket, amelyek alapján döntenie kell. Ez abszolút lehetetlen. Az egyetlen helyes megoldása a súlyos helyzetnek az volna, hogy a Tanács az eredeti magyar indítvány alapján elrendelné a bíróválasztást. Mindazoknak, akik a nemzetközi döntőbíráskodást a békefenntartás leghathatósabb és legnemesebb eszközének tekintik, ebből az esetből le kell vonniok a tanulságot. Minden megteendő, hogy ily hasonló eset elő ne forduljon és a nemzetközi Döntőbíróságok döntését s eme szervek függetlenségét minden '•setben biztosítani kell. fBUDAPE/T /ZEKCifdv>AílQ/*IDCGENrOllOALMI HIVATALA* DUMENTE-fEN* NYUJT| * FELVI L AG O/ITÁJT*, BUDAPEJT*IV*HAHIJ* BAZAR?1*VACI'UJARÖK BVDAPE/T DAWTÁDTIJCME*F&£MDENVERXEMRJ AMT * ÉRTEILT* KQ/TENLOJ" •AU/KUNFTE* , BUDAPE5T IV. HAHU BA2AR, 1. VACI-UECKEl BUDÁPC/T LF>BUHEAU* D' ETR. ANG E(U*DONNEJ DEJ*HENJEIGNEMENTJ'GR1ATUITJ| BUDAPE5T IV. WAklJ" BA7AR> 1. 1001.