Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)
1928 / 5. szám - Olaszok Magyarországról. Giorgio Maria Sangiorgi és Carlo Antonio Ferrario könyve
Magyar Külpolitika 5. szám tekét kell tartani a görög katolikus egyházat fenyegető veszély elhárítására, Kolozsvárt pedig február utolsó vasárnapján óriási arányú tüntető felvonulást rendeztek a görög katolikus egyháziak és világi hívek. Az egyház nem akar meghalni, nem akar beolvadni az elhagyott schizmába, a görög katolikus sajtó nyiltan a kisebbségi jogok alapjára helyezkedett s a trianoni szerződésre és a kisebbségi egyezményre hivatkozva a Népszövetséghez való fordulással fenyegetőzött. Bukarest tíz év alatt elérte, hogy az eddig üldözött kisebbségekhez saját „felszabadított'" román többségének egyharmada is csat* lakozott. Talán nem lesz messze az az idő, hogy az erdélyiek görög keleti része is követi ezt az utat, melyre valósággal rákényszerítik a régi Románia vak politikusai. OLASZOK MAGYARORSZÁGRÓL Giorgio Maria Sangiorgi és Carlo Antonio Ferrario könyve írta PÁLÓCZI HORVÁTH LAJOS R othermere lord nagyszabású propagandahadjárata a magyar igazság érdekében egyre szélesebb hullámokat kezd verni Európa újság- és könyvirodalmában. Az a gondolat, hogy a Magyarországot ért rettenetes igazságtalanságok megszüntetése és a trianoni békeszerződés gyökeres revideálása nélkül nem lehet tartós békét elképzelni Európában, az olasz közvéleményben vert legmélyebb gyökereket. Rövid idő leforgása alatt két Magyarországgal foglalkozó történelmi munka jelent meg az olasz könyvpiacon kiváló olasz publicisták tollából. Az egyiknek címe: „L'Ungheria Della Republica di Karoly Alla Reggenza Di Horthy" és szerzője Giorgio Maria Sangiorgi az ,,11 Resto del Garlino" nevü bolognai újság főszerkesztője. A másik könyvet Carlo Antonio Ferrario tábornok írta. Könyvének címe: „Itália e Ungheria, la storia del Regno d'Ungheria in relazione collá storia Italiana" (Magyarország és Olaszország, a magyar királyság története, különös tekintettel az olasz történelemmel való kapcsolataira). Ferrario tábornok nevét nem kell ismertetni a magyar közönség előtt. Az ő végtelenül rokonszenves egyénisége már hét évvel ezelőtt általános népszerűségre tett szert Magyarországon a ^soproni népszavazással kapcsolatban, amelynek ő volt az abszolút igazságszeretetéről és Magyarország iránti szimpátiájáról híressé vált vezetője. Rendkívül érdekes történelmi munkája négy főrészre oszlik, azt a négy nagy történelmi periódust domborítva ki elsősorban, amely periódusok alatt a magyar és olasz történelmet szoros kapcsolatok fűzték egymáshoz. Ezen négy Feleki M. és Társa (2004) angol úri szabósága Budapest, IV. ker., Irányi-u. 21. (félem.) (4-13) Nagy választék skót szövetekben korszak közül az első Szent István uralkodásának ideje. Ugyanis Szent István királyunk a szerző szerint hallatlan politikai éleslátással és diplomáciai judiciummal, midőn népét a keresztény vallásra térítette, se nem bizánci, se nem germán, hanem olaszországi hittérítőket hozott Magyarországba. Szent István, a legnagyobb koncepciójú magyar királyok egyike, megérezte azt, hogy ha a bizánciak vagy a németek kezéből kapja a kereszténységet, akkor feltétlenül ezen két hatalmas és agresszív politikát folytató birodalom valamelyikének befolyása és gyámsága alá kerül, míg az akkortájt szétforgácsolt és Magyarországgal nem közvetlenül szomszédos Itália részéről ehhez hasonló veszedelmek egyáltalán nem fenyegetik Magyarországot, eltekintve attól, hogy a latin kultúra sokkal közelebb áll a magyar mentalitáshoz, mint a germán vagy a szláv. A második periódusa a magyar-olasz történelmi kapcsolatoknak a nápolyi Anjou-ház Magyarországon való uralkodásának dicsőséges ideje. Azonban a magyar-olasz kultúrkapcsolatok legteljesebb kivirágzása a harmadik korszak, Mátyás király uralkodása alatt következett be. Ferrario szerint ez a 32 esztendő mind a két ország kultúrhistoriájának egyik legragyogóbb fejezete. A negyedik korszak Kossuth Lajos, Türr István és Ciaribaldi. valamint Cavournak, az olasz egység megteremtőjének nevéhez fűződik. Ferrario hálásan emlékezik meg az olasz szabadságharcban hősiesen harcoló magyar légiókról. Nagy katasztrófának tartja Cavournak a magvar szabadságmozgalmak leglelkesebb és legkomolyabb támogatójának korai halálát. Olaszország e miatt nem viszonozhatta kellőképen azokat a szolgálatokat, amelyeket az emigrált magyar szabadságharcosokból alakított légiók Olaszországgal szemben teljesítettek. Ezt az adósságot Olaszországnak a jövőben még le kell törlesztenie. Ferrario szerint a magyar-olasz barátság még csak ezután fog tetőpontjához eljutni, mivel a szerencsétlen páriskörnyéki békék teljesen azonosították a két ország érdekeit, ugyanis