Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 5. szám - Mi lesz a Bratianu-kormánnyal?

1928 . 9 • március 1 többször keresztezi az osztrák, majd a magyar határ, a helyett, hogy a természetes határnak megfelelő Pinka-folyó, vagy még inkáhh az a fölött húzódó hegylánc lenne a határ. Igen szemhetünő lehetetlenség Pinkamindszent határánál az is, hogy a KörmendNémetújvár felé menő vicinális vasúttól halra eső területen, amelyet nagyobbrészt Magyarországnak hagytak meg, egy 8—9 hold erdőterületet Ausztria részére szakítottak ki, úgyhogy ez beékelődik a magyar birtokok közé. Ez a pár adat is szembetűnően bizonyítja azt, hogy a határmegállapító-bizottságok nem voltak figyelemmel sem a közlekedési vonalakra, sem a kulturális és gazdasági fejlődésre és mindenütt tervszerűtlenül jártak el és egye^ düli céljuk az volt, hogy a legyőzött Magyarországnak mentől nagyobb kárt okozzanak. MI LESZ A BRATIANU-KORMÁNN YAL ? R

omániában Bratianu Vintila kormánya körülbelül olyan helyzetben van, mint volt az első Avarescu-kormány 1921-ben. A parlamentben ott ül mögötte az erőszakkal megválasztatott többség, az országban azonban nem veszi már komolyan senki s a sajtó napról napra utódját kombinálgatja. 1921-ben az Avarescu-kormány a nagy néppárt és a kis Take Jönescu-féle konzervatív demokratapárt szövetségéből állt s a demokrata miniszterek nyíltan kacérkodtak a várható utódokkal. Most a nagy liberális és a kis független parasztpárt szövetsége ugyanolyan erős. Lupu közmunkaügyi miniszter a független parasztpárt kormányképviselője, elkészítette a nyolcórai munkaidőről szóló törvényjavaslatot, de a liberálisokból álló legfelsőbb törvényelőkészítő tanács nem fogadta el, minthogy a liberálispárti gyáriparosoknak nincs ínyére a nyolcórai munkaidő bevezetése. A liberálispárt maga is érzi uralma közeErre Lupu Bratianu miniszterelnöknek bejelentette, hogy tárcáját köti törvényjavaslata sorsához s figyelmezteti, hogy lemondása általános kormányválságot idézne elő. A liberális párt maga is érzi uralma közeledő végét s nyakra-főre tárgyaltatja azokat a javaslatokat, amelyek mind a párt gazdasági érdekeit akarják biztosítani, ha ellenzékbe mennek is. így került most tárgyalás alá a Resica-művekkel kötendő, valamint a vasúti anyagok beszerzéséről szóló szerződés javaslata. Az ellenzéki sajtó kétségbeesve mutatja ki ezeknek a szerződéseknek az országra annyira káros voltát, de maga is tisztában van vele, hogy Bratianuék addig ki nem adják kezükből a kormányt, míg ezeket a javaslatokat törvényerőre nem emeltetik. A liberálispárt további működése abban merül ki, hogy a nemzeti parasztpártot elüsse a kormányralépéstől. Az ország bizalma évek óta ebben a pártban összpontosul, a liberálisok azonban tudják, hogy ezt a pártot, ha egyszer beül a hatalomba, ki nem tudják mozdítani onnan, tehát tovább igyekeznek folytatni a régi játékot: a helyettesrendszert. Megint Avarescut. esetleg Jorgát vagy Titulescut akarják utódnak megtenni, ezeket a pártnélküli, krvptoliberális politikusokat, akik el tud nának kormányozni a mai parlamenttel is és készségesen visszaadnák a hatalmat a liberálisoknak, amikor azok kissé összeszednék magukat az ellenzékkel. Ugyanez a játék, ami már 1921-ben és 26-ban megtörtént. Ezalatt pedig az ellentétek egyre erősbödnek a régi és az új területek között. A kisebbségi jogok zászlóvivői már nem a magyarok és németek, akik óvatosan távoltartják magukat az országos politikától, ahol a bankarisztokrácia és a nép pártja vívja nagy csatáját. A fajromán pártok harcába, már tapasztalásból tudják, nem jó besodortatni a faji kisebbségeknek. Az erdélyi görög katolikus román egyház jutott most kisebbségi helyzetbe és jut még inkább, ha keresztülmegy az egyházak rendezéséről elkészült törvényjavaslat, melyet úgyszólván hetenkint átdolgozott Lapedatu kultuszminiszter, de minden átdolgozás után megmaradt benne a főcélzat: a görög katolikus egyház kiirtása. Ennek az egyháznak nem volt vallásszabadsága a világháború előtt Romániában, az ortodox államegyházi alapon épült Románia ezt gyűlölte leginkább s amikor a trianoni békével az ötnegyedmillió hívőt tartalmazó egyház Bukarest fennhatósága alá került, a régi Románia politikusai a legegyszerűbb és legkellemesebb dolognak azt tekintették, hogy a románság politikai egységével a vallási egység is bekövetkezik: a görög katolikus egyház egyszerűen megszűnik két és negyedszázados mult után s hívei beolvadnak a régi ortodoxiába. A számítás nem vált be s minden hatósági térítés, a papság és az iskolák ellen indított bukaresti hadjárat csak annál erősebb ellenállást szít a görög katolikusoknál. Most tehát szerkesztettek az elhunyt Bratianu Jonel végakarata értelmében egy olyan törvényjavaslatot, melynek 41. §-a kimondja, hogy a hívek áttérése esetén az egyházi vagyonból számarányuk szerint rájuk eső részt magukkal vihetik az új egyházba. Ennek a szakasznak alapján akarnak végérvényesen végezni a görög katolikus egyházzal, megfosztván minden anyagi erejétől. A balázsfalvi érsekség hivatalos lapja, az Unirea. most közli a görög katolikus egyházfők pásztorlevelét, hogy az összes görög katolikus templomokban könyörgő istentisztele-