Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1926 / 20. szám - A berlini nemzetközi rendőrkongresszus

1926, október 16 MAGYAR KÜLPOLITIKA 11 bytowski, az új igazság- és földmivelésügyi miniszterek a vilnai konzervatív monarchista csoportba tartoznak. Ezeket a nagy ellentéteket a Pilsudski személye iránti bizalom hidalja csak át. Pilsudski személyes kormánya ez a minisztérium. A jobboldali sajtó várakozó álláspontot foglal el vele szemben, de a tényt magát örömmel fogadta, hogy végre Pilsudski, a forradalom győztese maga alakít kormányt s így maga vállalja a lelelősséget. A Ház 440 tagjából 102 nemzeti demokrata, 41 keresztény demokrata, 23 keresztény nemzeti párti, körülbelül 50 Witos-párti és a nemzeti munkáspárt 11 tagja csatlakozott a jobboldali ellenzékhez, úgyhogy körülbelül 227 főből áll az ellenzék, tehát többségben van a kormány felett. Ráadásul a többi párt nagyon szét van forgácsolva, közös munkára képtelen és így ha Witosék és a nemzeti munkáspárt a jobboldali koalíciót otthagyva Pilsudskiékhoz nem csatlakoznak, mást Pilsudski sem tehet, minthogy a házat feloszlattál ja és új választásokat rendel el. G. , A berlini nemzetközi rendőrkongresszus Irta Wenínger Vince László dr. A nemzetközi érintkezés szervei között igen fontos szerepet töltenek be a nemzetközi kongresszusok és konferenciák. Míg a politikai kongresszusok rendesen egy ad hoc kérdés eldöntését célozzák és így megtartásuk ideje bizonytalan, addig a nemzetközi közigazgatást érdeklő problémák megvitatása már állandó összejöveteleken történik. Az államokat és ezeknek minden polgárát egyaránt érdeklő és érintő kérdések között talán legelső helyen áll a személyi és vagyoni biztonság kérdése. Ezeket a jogokat legerősebben nem a kis tolvajok és csavargók, hanem azok a gonosztevők veszélyeztetik, kiknek nincs hazájuk, akik tettük elkövetése után annak az államnak a területét is igyekeznek elhagyni, melynek területén a szóbanforgó deliktumot elkövették. Ezek, az u. n. nemzetközi bűnösök, a legveszedelmesebbek és ezeknek üldözése és ártalmatlanná tétele okoz legtöbb gondot a rend őreinek. Míg ugyanis a nemzetközi szélhámos minden eszközt felhasználva, akadályt nem ismerve, országokon, sőt földrészeken át menekül üldözői elől, addig az őt üldöző hatóságok illetékessége az államhatároknál megszűnik: az idegen állam területi felségjoga tiltja, hogy területén más hatóság hivatalos funkciót fejthessen ki. És míg az üldözők a nemzetközi jog korlátozásainak elhárításáig, illetve leküzdéséig napokat vesztenek, a bűnös sértetlenül eljut olyan helyekre, ahol az igazságszolgáltatás keze csak ritkán éri utol. Ezt a lehetetlen helyzetet megszüntetendő, alakult meg 1923-ban Wienben a „Nemzetközi bűnügyi rendőri hatóság", amely az ezidei Rendőrkongresszust is összehívta — Berlinbe. A kongresszus, melyen a világ majdnem összes kulturállamai résztvettek, szeptember 27-én kezdte meg ülésezéseit és céljául a bűnügyi rendőrség nemzetközi megszervezését tűzte ki sőt egy Nemzetközi Rendőrhivatal (Kriminalamt) felállítását is tervbe vette, mely Genfben a Nemzetek Szövetségének felügyelete alatt folytatná működését. A kongreszszus ülésein Schober, wieni rendőrfőnök elnökölt, Magyarország képviseletében pedig Vay Kázmér belügyminiszteri tanácsos vezetésével nagyszámú delegáció vett részt a kongresszuson. A rendőrkongresszussal párhuzamosan folynak ugyancsak Berlinben az „Allgemeine Polízeíkonferenz" ülései, melyeken azonban még nemzetközi megegyezések hozatala nem várható. Céljuk inkább az előkészítés. Tárgyukat azonban szintén a nemzetközi közigazgatás egyik legfontosabb problémája: a közlekedési rendészet ínternacionalizáiása és a közlekedéssel kapcsolatos építészet-rendészeti kérdéseknek, a modern világváros problémájának tárgyalása. Mint említettük a kongresszussal és konferenciával kapcsolatban nyílt meg szeptember 25-én az első „Nemzetközi Rendőrkiállítás" is. A három hatalmas kiállítási csarnokban rendezett anyag minden képzeletet felül mult. Az első csarnok az intéző, a második a végrehajtó, a harmadik pedig a bűnügyi rendőrség által elrendezett festői és egyben tanulságos csoportokat tárta a néző szeme elé. Az első csarnokban voltak elhelyezve az idegen államok pavillonjai is. Összesen tizenegy külföldi állam képviseltette magát a kiállításon: Argentína, Kuba, Danzig, Dánia, Egyptom, Lengyelország, Magyarország, Németalföld, Svájc, Spanyolország és Ausztria. Az angol és amerikai rendőrség jelenlétének hiánya azonban igen sokat levont a kiállítás nemzetközi jelentőségéből. A magyar pavillon ízlésesen csoportosítva foglalta magában a folyamőrség, csendőrség és rendőrség által kiállított anyagot, melynek szakértékét a német rendörbizottság külön kiemelte. A megnyitó ünnepség szónokai Braun Ottó és Severing porosz miniszterelnök, illetőleg belügyminiszter voltak, akik lendületes beszédben mutattak rá a nemzetközi rendőri összműködés fontosságára és örömmel üdvözölték a megjelent előkelőségeket, kik között ott láttuk a kormány több tagját, az idegen delegációkat és Welles amerikai tengernagyot törzskarával, aki történetesen éppen Kiéiben tartózkodott az amerikai flottának Európában látogatásait végző egységeivel. A kiállítás méretei messze felülmúlták a kalsruhei és zoppoti kiállításokéit és ismét tanújelét adták a német nemzet hatalmas alkotó és szervező képességeinek. IDEGENFORGALOM Rovatvezető: Heylmann Othmár Város megtekintése és társas autó körjáratokról Külföldi vendégeinknek fogadtatása alkalmából több ízben is volt alkalmunk észlelni, hogy Budapesten még mindig sokan vannak, akik látták ugyan kulturális jelentőségű alkotásainkat kívülről, de még sohasem voltak a mezőgazdasági, szépművészeti és egyéb jelentősebb múzeumainkban. Neír ismerik a parlamentet és a királyi palota belsőségeit, és sok egyéb értékeinket. Folyton olvassuk a napilapokban Budapestnek mint Fürdőváros gondolatának a kidomborítását, da számosan nem ismerik a Gellért- és Széchenyi fürdőinket. Se vége, se hossza a főváros egyéb szépségeinek, melyeket elsősorban mindannyiunknak kellene megismerni arra hivatott szakszerűen kiképzett vezetők ismertetése révén. E célt kívánja szolgálni a Máv. Menetjegyiroda és Idegenforgalmi Hivatal, amidőn módot adott arra, hogy jutányos díjszabással szakszerűen kiképzett vezetők révén autóbusz és társasautójáratokat indít, hogy Budapest nevezetes látványosságait megszemléltesse. Külföldi vendégeinknek — nagyobb ipartelepeink és üzemeink bemutatása alkalmából nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy meg ne emlékezzünk arról a lekötelező fogadtatásokról és magyaros vendégszeretetről, amelyekben a gyárak és üzemek vezetőségei előkelő külföldi vendégeinket részesítették. De itt legyen szabad az illetékes tényezőknek szíves figyelmét felhívni arra, hogy ki-