Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1926 / 8. szám - A csehek harca az Amerikába szakadt tótságért

1926. április 16 - ,4 - ,. A Magyar Külpolitika 5. számú melléklete légionáriusok toborzása kezdetben csak Kanadában folyt, de midőn az Egyesült-Államok a háborút megüzenték, a légionáriusok toborzása ott is megkezdődött! S különösen Stefaniknak ' amerikai látogatása után nagyobb arányokat is öltött. Jancsek János tüzes beszédeket mondott az amerikai Tót Liga által sürün összehívott népgyűléseken. Ezt a munkáját az érdekelt körök azzal jutalmazták, Hogy midőn 1919-ben hazautazott, egy nagyon értékes aranyórát adtak neki ajándékba, azonkívül még 1600 dollárt, mert panaszkodott, hogy a háború alatt rózsahegyi gyufagyára s ezzel kb. 3,000.000 koronát érő vagyona elpusztult. Az amerikai tótoknak a cseh légiókba való toborzásáról az ,,Obrana" című amerikai tót lap (1925 július 10.) ezt írja: — Az Amerikai Tót Liga 1917ben több száz sikerült népgyűlést rendezett. Azokon a gyűléseken egyes tótok kijelentették, hogy önként mennek a harctérre, hogy segítsék a magyarországi tótokat szabadságuk kiküzdésében. Voltak köztük fiatalok, de voltak öregebbek is, sőt családapák, s olyanok is, akik nem voltak még amerikai állampolgárok, de mint légionáriusok készek voltak nemzetük segítségére sietni. Néhány ezer tót már fegyverben állott a kanadai és az Unió hadseregében. Az amerikai csehszlovák légiók (40.000 ember) kétharmad részét szintén a tótok képezték. Azok, akik testi fogyatkozásuk miatt fegyvert nem foghattak, adakoztak, s adományaikat vagy egyenesen a légionáriusoknak, vagy a Tót Liga pénztárába küldték. A pittsburgi szerződés A tót légionáriusok a frontra vonultak, de az amerikai csehek és tótok közt tovább dúlt az egyenetlenség. Masarykéknak sürgős volt a csehszlovák nemzetegység dokumentálása, s azért Masaryk 1918 májusban Amerikába sietett, hogy az amerikai tótokat a cseh ügynek megnyerje. Végre sok agitáció és sok ígéret után 1918 május 30-án megköttetett az egyesség a cseh organizáció és a tót egyesületek képviselői közt, akik Pittsburgban közös tanácskozásra gyűltek össze. A megállapodásokat a Pittsburgi Szerződés néven ismert okmány tartalmazza, amely így hangzik: Létrejött Pittsburgban 1918 május 30-án a szlovák és a cseh organizáció az Egyesült Államokban ós pedig a Szlovák Liga, a Cseh Nemzeti Szövetség és a Cseh Katholikusok Szövetségei a Cseh-Slovák Nemzeti Tanács elnökeitek, Masaryk professzornak jelenlétébert mégtárgyalták a csehszlovák kérdést és az eddigi programiszerű kijelentésékel -é^ ^megállapodtak a i következőkbe*:>« Ó' '-\' 8 HSltÖj Helyeseljük azt a programot, mely a cseheknek és a tótoknak' bgye's.ülését célozza egy független áltártibáft, : amely a ,cseh tartományokból éí Sloveriskóból fog ; állani. ! Slovenskónak saját adminisztrációja •les2, valamint saját országgyűlése és saját törvénykezése. A szlovák nyelv hivatalos nyelv lesz az iskolában, a hivatalban s általában a közéletben. Csehszlovák állam köztársaság, alkotmánya pedig demokratikus lesz. A csehek és a tótok közös munkája az Egyesült-Államokban szükség szerint és a változó helyzethez képest közös megegyezéssel kimélyíttetik és irányíttatik. A csehszlovák állam berendezésére vonatkozó részletes intézkedéseket illetőleg a felszabadított csehek és tótok jogos képviselőik útján fognak dönteni. Ezt a szerződést első helyen Masaryk és kívüle még 8 cseh, a tótok részéről pedig a Tót Ligának elnöke Mamatey Albert, azután a már említett Jancsek János, három amerikai katolikus pap (Murgas, Kubasek és Siska) és még ketten írták alá. Szükségesnek tartom megjegyezni, hogy a felsőmagyarországi tót vezető köröknek 1918. október végéig nem veit tudomásuk a pittsburgi szerződésről és az a nemzetgyűlés, amely Masaryk szavai szerint az újonnan megalakult állam belviszonyaít hivatva volt rendezni, (a választás 1920. május 3-án volt) a tót választók tudta nélkül hívatott össze, amennyiben a nemzetgyűlésen szereplő 54 szlovenszkói képviselő közül a szlovák nép egyet sem választott, hanem a pozsonyi tót minisztérium, illetőleg Srobár miniszter nevezte ki valamennyiüket. Az 54 kinevezett képviselő között pedig volt 47 csehbarát, Srobár hívei, 7 pedig az autonómiát követelő Hlinka párthoz tartozott. A pittsburgi szerződésnek a csehek által való későbbi kijátszása nagy elégedetlenséget keltett az amerikai tótok közt. Az elégedetlenség még jobban fokozódott, midőn az amerikai tótok meghallották, hogyan garázdálkodnak a megszálló csehek a Felvidéken. Az amerikai tótok egyre erélyesebben kezdték a pittsburgi szerződés végrehajtását követelni. Ez nagy aggodalmat keltett Prágában, ahonnan aztán egymásután küldték ki az agitátorokat Amerikába, hogy az ottani tótokat megpuhítsák. Amerikában járt Poczisk. aztán Rudmszky plébános (kétszer), ezek' utón jöttek Kubala, dr. Hálek és Klofác és végre maga Srobár. Az agiláción.ik éppen ellenkező hatása volt, meri uz amerikai tótok még' erélyesebben követelték' a pittsburgi szerződés végrehajtását. A Prágából küldött agitátorok közül dr;-: Srobár vallott legnagyobb kudarcot, ő 1923. őszén Maule cseh miniszteri tanácsos társaságában érkezett az Egyesült Államokba bőven ellátva az agitációhoz szükséges különféle nyomtatványokkal. Azonban az amerikai tótok nagyon hidegen fogadták, az amerikai tót hírlapírók pedig memorandumot küldtek a tót irodalmi kör elnökéhez kérvén őt, hogy Srobárral szakítson meg minden érintkezést. Az amerikai tótok véleménye szerint az autonómiáért való küzdelem alapja a pittsburgi szerződés. Az amerikai tótok, akik pénzés véráldozatot, hoztak abban a hitben, hogy Szlovenszkó felszabadításáért küzdenek, a legerélyesebben számonkérik azokat az Ígéreteket, amelyeket Masaryk a pittsburgi szerződésben tett és saját neve aláírásával megerősített. Krsák, tót légionárius és a Tót Liga 20-ik alosztályának elnöke Milvaukében tartott gyűlésen megmondta, hogy ha a Tót Liga nem lett volna, ma a csehszlovák állam nem is léteznék. (Obrana 1925. július 31.) Ez a meggyőződés hatja át az amerikai tótokat és buzdítja őket a további küzdelemre a tót autonómiáért. Ilyen és hasonló hangon beszélnek ma az amerikai Tót Lio'a gyűlésein, sőt az egyik gyűlésen határozatba ment az is, hogy a Tót Liga küldöttségileg járuljon a Népszövetséghez s magával vigye mindazokat a bizonyítékokat, a melyek a pittsburgi szerződés megkötésére vonatkoznak. A csehek, hogy a Tót Ligának akcióját ellensúlyozzák, új egyesületet alapítottak Amerikai Tótok Nemzeti Szövetsége címen. Ebben az egyesületben tömörítették azokat a tótokat, akik pénzért akármire hajlandók. Ezt az egyesületet a Ligához hű tótok gúnyosan „DacLigának" nevezték el. Megkezdődött tehát az éles harc a Felvidék autonómiájáért úgy a léprement amerikai tótok, mint a cseh hálóba került felvidéki tótok részéről. S mind a kettő küzd Szlovenszkó autonómiájáért abban a reményben, hogy küzdelmük végre is győzelemmel fog végződni.