Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1926 / 8. szám - A csehek harca az Amerikába szakadt tótságért

1926. április 16 - ,4 - ,. A Magyar Külpolitika 5. számú melléklete légionáriusok toborzása kezdetben csak Kanadában folyt, de midőn az Egyesült-Államok a háborút megüzenték, a légionáriusok tobor­zása ott is megkezdődött! S kü­lönösen Stefaniknak ' amerikai lá­togatása után nagyobb arányokat is öltött. Jancsek János tüzes be­szédeket mondott az amerikai Tót Liga által sürün összehívott nép­gyűléseken. Ezt a munkáját az érdekelt körök azzal jutalmazták, Hogy midőn 1919-ben hazautazott, egy nagyon értékes aranyórát ad­tak neki ajándékba, azonkívül még 1600 dollárt, mert panaszkodott, hogy a háború alatt rózsahegyi gyufagyára s ezzel kb. 3,000.000 koronát érő vagyona elpusztult. Az amerikai tótoknak a cseh lé­giókba való toborzásáról az ,,Ob­rana" című amerikai tót lap (1925 július 10.) ezt írja: — Az Amerikai Tót Liga 1917­ben több száz sikerült népgyűlést rendezett. Azokon a gyűléseken egyes tótok kijelentették, hogy ön­ként mennek a harctérre, hogy se­gítsék a magyarországi tótokat szabadságuk kiküzdésében. Voltak köztük fiatalok, de voltak öregeb­bek is, sőt családapák, s olyanok is, akik nem voltak még amerikai állampolgárok, de mint légionáriu­sok készek voltak nemzetük segít­ségére sietni. Néhány ezer tót már fegyverben állott a kanadai és az Unió hadseregében. Az amerikai csehszlovák légiók (40.000 ember) kétharmad részét szintén a tótok képezték. Azok, akik testi fogyat­kozásuk miatt fegyvert nem fog­hattak, adakoztak, s adományaikat vagy egyenesen a légionáriusok­nak, vagy a Tót Liga pénztárába küldték. A pittsburgi szerződés A tót légionáriusok a frontra vonultak, de az amerikai csehek és tótok közt tovább dúlt az egyenetlenség. Masarykéknak sür­gős volt a csehszlovák nemzet­egység dokumentálása, s azért Masaryk 1918 májusban Ameriká­ba sietett, hogy az amerikai tótokat a cseh ügynek meg­nyerje. Végre sok agitáció és sok ígéret után 1918 május 30-án meg­köttetett az egyesség a cseh orga­nizáció és a tót egyesületek kép­viselői közt, akik Pittsburgban közös tanácskozásra gyűltek össze. A megállapodásokat a Pittsburgi Szerződés néven ismert okmány tartalmazza, amely így hangzik: Létrejött Pittsburgban 1918 május 30-án a szlovák és a cseh organizáció az Egyesült Államokban ós pedig a Szlovák Liga, a Cseh Nemzeti Szövetség és a Cseh Katholiku­sok Szövetségei a Cseh-Slovák Nemzeti Tanács elnökeitek, Masaryk professzor­nak jelenlétébert mégtárgyalták a cseh­szlovák kérdést és az eddigi program­iszerű kijelentésékel -é^ ^megállapodtak a i következőkbe*:>« Ó' '-\' 8 HSltÖj Helyeseljük azt a programot, mely a cseheknek és a tótoknak' bgye's.ülését cé­lozza egy független áltártibáft, : amely a ,cseh tartományokból éí Sloveriskóból fog ; állani. ! Slovenskónak saját adminisztrációja •les2, valamint saját országgyűlése és saját törvénykezése. A szlovák nyelv hivatalos nyelv lesz az iskolában, a hivatalban s általában a közéletben. Csehszlovák állam köztársaság, alkot­mánya pedig demokratikus lesz. A csehek és a tótok közös munkája az Egyesült-Államokban szükség szerint és a változó helyzethez képest közös megegyezéssel kimélyíttetik és irányít­tatik. A csehszlovák állam berendezésére vo­natkozó részletes intézkedéseket illetőleg a felszabadított csehek és tótok jogos képviselőik útján fognak dönteni. Ezt a szerződést első helyen Masaryk és kí­vüle még 8 cseh, a tótok részéről pedig a Tót Ligának elnöke Mamatey Albert, azután a már említett Jancsek János, három amerikai katolikus pap (Murgas, Kubasek és Siska) és még ketten írták alá. Szükségesnek tartom megje­gyezni, hogy a felsőmagyarországi tót vezető köröknek 1918. október végéig nem veit tudomásuk a pittsburgi szerződésről és az a nemzetgyűlés, amely Masaryk szavai szerint az újonnan megala­kult állam belviszonyaít hivatva volt rendezni, (a választás 1920. május 3-án volt) a tót választók tudta nélkül hívatott össze, amennyiben a nemzetgyűlésen sze­replő 54 szlovenszkói képviselő közül a szlovák nép egyet sem vá­lasztott, hanem a pozsonyi tót mi­nisztérium, illetőleg Srobár mi­niszter nevezte ki valamennyiüket. Az 54 kinevezett képviselő között pedig volt 47 csehbarát, Srobár hívei, 7 pedig az autonómiát köve­telő Hlinka párthoz tartozott. A pittsburgi szerződésnek a cse­hek által való későbbi kijátszása nagy elégedetlenséget keltett az amerikai tótok közt. Az elégedet­lenség még jobban fokozódott, mi­dőn az amerikai tótok meghallot­ták, hogyan garázdálkodnak a megszálló csehek a Felvidéken. Az amerikai tótok egyre erélyesebben kezdték a pittsburgi szerződés vég­rehajtását követelni. Ez nagy ag­godalmat keltett Prágában, ahon­nan aztán egymásután küldték ki az agitátorokat Amerikába, hogy az ottani tótokat megpuhítsák. Amerikában járt Poczisk. aztán Rudmszky plébános (kétszer), ezek' utón jöttek Kubala, dr. Hálek és Klofác és végre maga Srobár. Az agiláción.ik éppen ellenkező hatása volt, meri uz amerikai tótok még' erélyesebben követelték' a pittsbur­gi szerződés végrehajtását. A Prá­gából küldött agitátorok közül dr;-: Srobár vallott legnagyobb kudar­cot, ő 1923. őszén Maule cseh mi­niszteri tanácsos társaságában ér­kezett az Egyesült Államokba bő­ven ellátva az agitációhoz szük­séges különféle nyomtatványokkal. Azonban az amerikai tótok nagyon hidegen fogadták, az amerikai tót hírlapírók pedig memorandumot küldtek a tót irodalmi kör elnöké­hez kérvén őt, hogy Srobárral sza­kítson meg minden érintkezést. Az amerikai tótok véleménye szerint az autonómiáért való küz­delem alapja a pittsburgi szerző­dés. Az amerikai tótok, akik pénz­és véráldozatot, hoztak abban a hitben, hogy Szlovenszkó felszaba­dításáért küzdenek, a legerélyeseb­ben számonkérik azokat az Ígérete­ket, amelyeket Masaryk a pitts­burgi szerződésben tett és saját neve aláírásával megerősített. Krsák, tót légionárius és a Tót Liga 20-ik alosztályának elnöke Milvaukében tartott gyűlésen meg­mondta, hogy ha a Tót Liga nem lett volna, ma a csehszlovák állam nem is léteznék. (Obrana 1925. jú­lius 31.) Ez a meggyőződés hatja át az amerikai tótokat és buzdítja őket a további küzdelemre a tót autonómiáért. Ilyen és hasonló hangon beszél­nek ma az amerikai Tót Lio'a gyűlésein, sőt az egyik gyűlésen határozatba ment az is, hogy a Tót Liga küldöttségileg járuljon a Népszövetséghez s magával vigye mindazokat a bizonyítékokat, a melyek a pittsburgi szerződés megkötésére vonatkoznak. A csehek, hogy a Tót Ligának akcióját ellensúlyozzák, új egye­sületet alapítottak Amerikai Tótok Nemzeti Szövetsége címen. Ebben az egyesületben tömörítették azo­kat a tótokat, akik pénzért akár­mire hajlandók. Ezt az egyesületet a Ligához hű tótok gúnyosan „Dac­Ligának" nevezték el. Megkezdő­dött tehát az éles harc a Felvidék autonómiájáért úgy a léprement amerikai tótok, mint a cseh hálóba került felvidéki tótok részéről. S mind a kettő küzd Szlovenszkó autonómiájáért abban a remény­ben, hogy küzdelmük végre is győzelemmel fog végződni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom