Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1926 / 1. szám - A magyar csoport új ügykezelési szabályzata - Magyar-bolgár barátság

1926. január 1. MAGYAR KÜLPOLITIKA 7 vetségi Ligák uniójának titkár­sága az 1926. februári drezdai 'ülés tárgysorozatából szándékos vagy véletlen mulasztásból ki­hagyta a lausannei konferenciá­nak a Magyary-féle javaslatra vo­natkozó határozatát és elhatároz­ta, hogy sürgősen megkeresi az Unió titkárságát a hiba pótlólag való kijavítására. Lutter János igazgató javasla­tára elhatározta még az igazga­tóság, hogy február havában vita­estét rendez a lokarnói konferen­ciáról, amely esetre a tagokon kí­vül más érdeklődőket is meg fog hivni. Radisics Elemér igazgató elő­terjesztést tett a Magyar Külpoli­tika megindulásáról, majd ismer­tette a külpolitikai képzés érde­kében tanfolyam létesítésére irá­nyuló javaslatát. Az igazgatósági ülés többek hozzászólása után örömmel fogadta a javaslatot, egyhangúan állást foglalt a tanfo­lyam létesítésének szükségessége mellett és a szervezés előkészíté­sére Lukács György elnöklésével szűkebb bizottságot küldött ki, amelynek tagjai Eöttevényi Oli­vér, Horváth Jenő, Lutter János és Radisics Elemér. Végül Pázmány Zoltán egyete­mi tanár javaslatára kimondta az igazgatóság, hogy az eszperantó egyesületnek a Leánykereskede­lemre vonatkozó javaslatát ma­gáévá teszi és azt az Unióhoz be­terjeszti. INTERPARLAMENTÁRIS UNIÓ A magyar csoport új ügykezelési szabályzata Az Interparlamentáris Unió Magyar Csoportjának legutóbbi ülésén Berzeviczy Albert v. b. t. t. ny. miniszter előterjesztette a magyar csoport belső szervezeté­ről és ügykezeléséről készített új szabályzatot, melyet a csoport egyhangúan elfogadott. A sza­bályzat a következő: 1. Az Interparlamentáris Ma­gyar Csoport tagjai mindazok, kik mint tényleges törvényhozók, va­gyis a nemzetgyűlés (képviselő­ház és felsőház) tagjai a Csoport­ba léptek, továbbá olyan volt par­lamenti tagok, kiket szerzett ér­demeik alapján az Unió tanácsa tagokul felvett; ezek jogosítva vannak az Interparlamentáris konferenciákban — az esetleg meghatározott taglétszámon belül — való közreműködésre. A Cso­port saját üléseiben szólási és szavazati joggal birnak a Csoport­nak oly régibb tagjai is, kik az Unió tagjai sorába föl nem vétet­tek. 2. A Csoport a nemzetgyűlés (országgyűlés) minden újjáalaku­lása alkalmával szintén újjáala­kul; megállapítja — a bekövetke­zett változásokhoz képest — tag­jai névsorát és újjáalakítja egész tisztikarát. Az új választás meg­történtéig a tisztikar megbízatása fennállónak tekintendő. 3. A tisztikart alkotják: az el­nök, az alelnökök, az igazgató, a főtitkár, titkár, és a pénztárnok. Az elnökök és az igazgató min­den esetben csoporttagok, a 'fő­titkári, titkári és pénztárnoki ál­lásra a Csoporton kívül álló egyé­nek is választhatók. 4. Az elnököt teendőiben aka­dályoztatása esetében az alelnö­kök helyettesítik. Az igazgató fő­kép a csoporttagok egymás kö­zötti s a Csoport és a nemzetgyű­lés (képviselőház, felsőház) elnök­sége, valamint a kormány közötti Magyar-bolgár barátság* A Magyar Külpolitika dec. 1-i számában cikk jelent meg a szláv kérdésről Bonkáló Sándor tollá­ból. E cikkben az író szembe­helyezkedik azzal a felfogással, mely a bolgárokban túrán fajtest­véreket lát s azt állítja, hogy Bul­gária szláv állam, egész múltja, jelene és jövője tehát a szlávság­hoz köti, nem pedig a magyarság­hoz. E cikkünkre válaszképp Móricz Péter nyug. főkonzul szerkesztő­ségünknek levelet írt, amelyben a többi között a következőket mondja: — Hogy a turáni rokonság han­goztatása a bolgárokkal szemben értéktelen volna, ezt Magyar­országon eddig még nem hallottuk s ez ellen a felfogás ellen tiltakoz­nia kell minden bolgárbarát ma­gyarnak. Tapasztaltuk azonban az ellenkezőjét a világháborúban, mi­dőn Bulgáriában küzdő katonáin­kat, ott megfordult államférfiain­* Lapunk hasábjain minden vélemény­nyilvánításnak és felfogásnak szabad te­ret engedünk a tárgyilagosság határain belül. Hogy mult évi december 1-i szá­munkban Bonkáló Sándor ny. egyetemi tanárnak a bolgár-magyar rokonságról tett megállapításai kapcsán oly meg­jegyzés került lapunkba, mely sértheti az ellenkező véleményen lévők érzé­kenységét, őszintén sajnáljuk. S z e r k. érintkezést közvetíti. A főtitkár és helyetteseként a titkár a Cso­port levelezéseit intézi s jelenté­seit szerkeszti az elnök utasitásai szerint. A titkár az ülések jegyző­könyveit viszi. A pénztárnok a Csoport anyagi ügyeit kezeli. 5. A Csoport bevételei: a tagdi­jak, melyek évről-évre ülésileg állapíttatnak meg s azok az össze­gek, melyeket a nemzetgyűlés (országgyűlés) a Csoportnak mű­ködése céljaira rendelkezésére bocsát. 6. A Csoport ülései határozat­képesek, ha azokon a Csoport minden rendű tagjai közül legalább tízen jelentek meg. Érvényes ha­tározat egyszerű szótöbbséggel hozható. Választások öt tag kívá­natára titkos szavazás útján esz­közlendők. Az ülések jegyzőköny­vei ülésileg hitelesítendők. 7. A Csoport számadásait kikül­dött számvizsgáló bizottság által vizsgáltathatja meg. Ugy a száma­dások jóváhagyása, mint a költség­vetés megállapítása e tárgy meg­jelölésével összehívott ülésben történik. kat, tudósainkat és hivatalnokain­kat, valamint ott élő véreinket oly megkülönböztető szívességgel fogadták és karolták fel a bolgá­rok éppen magyarságuk miatt. — És vájjon azok a bolgár taná­rok és tanulók, kik 1924-ik évi augusztus havában itt a Turáni Társaság vendégei voltak, nem annak a tudatában jöttek-e Buda­pestre, hogy mint rokonok szíve­sen látott vendégeink lesznek? A turáni rokonság érzése akkor a leglelkesebb beszédekben nyert kifejezést úgy magyar, mint bolgár részről. E tekintetben még jelentő­sebb események történtek az idén. A folyó év tavaszán a magyar nemzetgyűlés tagjaiból álló társa­ság bulgáriai tanulmányútján és ennek viszonzásául a bolgár szob­ranje alelnökeinek vezetésével itt járt bolgár politikusok és köz­gazdászok látogatása alkalmával mind Szófiában, mind pedig Buda­pesten számos alkalommal kifejez­ték bolgár részről is és magyar részről is azt a történelmi tényeken alapuló meggyőződést, hogy a ma­gyar és bolgár nemzet közös ere­detű, rokon nép. — Igenis, mi a bolgárok test­vérei vagyunk, kikkel vállvetve szándékozunk a jövőben is ellen­ségeink ellen küzdeni, kikre állan­dóan szeretettel gondolunk és kik­kel kulturális, valamint gazdasági téren is a legszorosabb viszony­ban óhajtunk élni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom