Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1926 / 1. szám - A kisebbségi szerződések hiteles magyarázata

4 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1926. január 1. való szerződést még nem kötötték meg. Régóta folynak a tárgyalások, és remélem, hogy sikerülni fog az Ausztriával fennálló akadályoknak mielőbb való elhárítása. Hiszen e kereskedelmi szerződés megkötése legalább is olyan érdeke Ausztriának, mint Magyarországnak és nem hiszem, hogy Ausztria ezt figyelmen kívül hagyná, különösen azóta a sok évszázados kapcsolatnál fogva, amely Magyarország és Ausztria között fennállott. Igenis sürgős és szükséges A kisebbségi szerződések hiteles magyarázata . Romániában november—december hónap politikai élete jórészt a kisebbségi iskolaügy ellen és mellett folyó harcban merült ki. A Bratianu-kormány széleskörű tárgyalásokat kezdett a kisebbségek képviselőivel, hogy Genfben fedezhesse magát; kötött is a magyar egyházakkal egy 19 pontból álló egyezményt, melynek aláirt jegyzőkönyvét rögtön kiküldte Genfbe, annak bizonyságául, hogy ő hajlandó a törvényjavaslatnak a nemzetközi kisebbségi egyezménnyel ellentétes pontjait módosítani. Ennek ellenére azonban a képviselőház, négy lényegtelen módosítást leszámítva, változatlanul elfogadta a javaslatot december 17. és 18-i ülésén. A sajtó most élénken tárgyalja a többségi pártnak ezt az eljárását. Egyes lapok szerint palotaforradalom folyt le a liberális pártban: Anghelescu összeszedte hiveit és puccsszerüleg elutasíttatta a miniszterelnöktől követelt és garantált módosításokat, hogy így kész helyzetet teremtsen. Más lapok szerint az egész kormány összejátszott ebben a komédiában és azért nem ment el a kormánynak egyetlen tagja sem a két döntő ülésre, hogy szabad kezet adjanak Anghelescu híveinek. Vannak olyan lapok is, melyek meg vannak róla győződve, hogy szavazhattak akármit a parlamentben, a törvény végleges szövege mégis tartalmazni fogja azokat a módosításokat, melyekhez a miniszterelnök lekötötte magát. Szóval az egész vonalon zavar van a már törvényerőre emelkedett javaslat körül, melynek szc vegét hitelesen senki sem ismer hiszen a szavazás olyan lármáv folyt le, hogy a Ház azt sem tud miről van szó több mint egy ór keresztül, ameddig a szakasz* a kereskedelmi szerződés megkötése, de nem mindenáron, hanem a kölcsönös érdekek lojális összeegyeztetésével. Ugyanez áll a Csehországgal való kereskedelmi szerződésre is, és én remélem, hogy Csehországgal is mihamarabb megegyezésre fogunk jutni. Folyik a tárgyalás Jugoszláviával is és van remény arra is, hogy rövidesen sikerülni fog ezzel a szomszéd államunkkal valamint a Romániával ' való megegyezés. szerinti felolvasás és elfogadás tartott. A kisebbségek teljesen tanácstalanul állanak ebben a helyzetben. Vezetőik sorra nyilatkoznak, hogy nem tudják elhinni a megtévesztésnek ilyen klasszikus példáját, mint ami e körül a javaslat körül Genf felé lefolyt. Nyilt csalásról beszélnek, mert hiszen a kormány végleges szövegnek tüntette fel a Népszövetség előtt a Genfbe kiküldött 19 módosítást tartalmazó jegyzőkönyvet. Még zavarosabbá teszi a kérdést, hogy a december lQ-iki minisztertanács ezzel a kérdéssel foglalkozván, kommünikét adott ki, mely szerint Duca külügyminiszter felolvasta Peifescu-Connennek, Románia genfi képviselőjének, táviratát és eszerint „a Népszövetség mindenben magáévá tette Anghelescu álláspontját, bebizonyítottnak vette, hogy a román kormányt kisebbségi iskolapolitikájában a legliberálisabb türelmesség és a népkisebbségi egvezmény tisztelete vezérelte." A különböző kisebbségi nyilatkozatok közül legfigyelemreméltóbb Balogh Artúr dr. nyugalmazott egyetemi tanárnak véleménye. Balogh volt az erdélyi magyarság egyik képviselője Genfben. Ő terjesztette be Balázs András dr. kanonokkal, az erdélyi római katolikus egyház iskolaügyi előadójával, a magyar egyházak panaszos beadványát és mindketten jelen voltak Genfben, amíg a Népszövetség Tanácsának decemberi ülésszaka tartott. Csak az ülésszak bezárása után érkeztek haza és megérkezésük estéjén meglepetésként fogadta őket az a hir, hogy Bukarestben a képviselőház és a szenátus is elvetett a tizenkilenc megállapított módosításból tizenötöt. ^ Ir.fh ismertetve a genfi esesajnálkozott, hogy a kéritikusokból álló tanács, g a pártatlan jogászokból d állandó nemzetközi bikerült, majd így folytatta: — Nem akarunk részletekbe bocsátkozni, csak egyet említek. A hágai állandó nemzetközi bíróság a lengyelországi német telepesek ügyében a lengyel kormányra marasztaló „avis consultatíf-jában kimondotta, hogy a kisebbségi szerződéseknek egyenesen az a céljuk, hogy megvédjék a kisebbségek javára azokat a helyzeteket és állapotokat, amelyek a szerződések megkötése idejében fennállottak. — Ez a kisebbségi jogban fontos, jogforrásjellegű elvi kijelentés, a kisebbségi szerződéseknek hiteles magyarázata, mert a kisebbségi szerződések által a vitás jogi kérdésekre döntőnek elismert bírói jellegű szervtől származik. Hát kérdem, Anghelescu törvénye fenntartja-e a felekezeti iskoláknak a kisebbségi szerződés megkötése idején fennállott helyzetét? — Hogy az Anghelescu-féle törvény megszavazása után az egyházak mit tesznek, nem tudhatom. Jogi szempontból azonban a helyzet világos. Ha egyszer a semmítőszék közigazgatási bíráskodási hatásköre Erdélyben is olyan általános lesz, mint aminő már ma az ó-királyságban — aminek a közigazgatás végbement egységesítésével be kell következni, — az Anghelescu-féle törvény végrehajtásában kiadott rendelkezések ellen is jogorvoslatokat lehet keresni a legfőbb bíróságnál. Anghelescu törvénye ugyanis a leghatározottabban, világosan ellenkezik egy korábbi törvénnyel: a becikkelyezett párisi kisebbségi egyezménnyel. Románia becikkelyezte a kisebbségi egyezményt, az tehát román törvény, így van egy törvényünk, a párisi szerződés, amely iskoláink jogait biztosítja és van egy másik törvényünk, amely a jogok nagyrészét konfiskálja. Itt a törvényösszeütközés esete áll fenn, mert Anghelescu törvénye a párisi kisebbségi egyezményt becikkelvezö törvényt hatályon kivül nem helyezte, aminthogy nem is helyezhette, mivel az Romániának a Nemzetek Szövetségének garanciája alá helyezett nemzetközi lekötelezését a kisebbségi jogok tekintetében foglalja magában. Nem hiszem, hogy a legfőbb bíróság az Anghelescu törvényének adjon elsőséget és érvényt a kisebbségi szerződést becikkelyező törvénnyel szemben, amely utóbbi a román közjogászok szerint is alaptörvény és amelyben egyes pontjaira ki van