Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1926 / 1. szám - A kisebbségi szerződések hiteles magyarázata

MAILrYAK rUJLFULIITK; mondva, hogy azokkal semmiféle törvény nem állhat ellentétben és azokkal szemben hatályos nei< hhet. , — Egyébiránt én az ügyet Anghelescu törvényének megszavazása után sem tekinthetem el\eszettnek. Megmaradok amellett a már korábban is kifejezett optimizmusom mellett, hogy a Népszövetségben rövidesen meg fog változni alaposan a kisebbségi jogok védelmének rendszere. E részben a leghatalmasabb tényező lesz az, hogy Németország belép és pedig nagy valószínűség szerint a márciusi tanácsülésre a Népszövetségbe. Tagja lesz a Tanácsnak, már pedig Németország több ízben is, legutóbb csak pár héttel KÜLÜGYI TÁRSASÁG A Külügyi Társaság Hajdúszoboszlón A Magyar Külügyi Társaság vividéki propagandaútjai során múlt évi december 20-án, Hajdúszoboszlón tartott díszközgyűlést, amelyen Lukács György v. b. 1.1. ny. miniszter vezetésével résztvettek még Eöttevényi Olivér ny. főispán ügyvezető alelnök, Boér Elek ny. egyetemi tanár, Radisics Elemér ny. miniszteri o. tan. és Heylmann Othmár titkár. A küldöttség tetemes késéssel érkezett és hangulatos éjjeli szánkázás után helyezkedett el Erdős Kálmán polgármester, Bélteky Lajos lelkész és Takrat Sándorné vendégszerető házában. Hajdúszoboszló nevét dicső történelmi múlt zománcozza színessé. Lakói Bocskay István büszke lovas hajdúinak utódai, a város a szabad hajdúkerület feje, amely valaha úrának ismerte el Hunyadi Jánost és Korvin Jánost. A kiegyensúlyozott birtokviszonyok hatása meglátszik az egész városon: tisztes kényelemmel megépített házak, a házakban szorgos, kitartó munkán alapuló jólét. Ragyogó téli napra virradt a vasárnap, s a fényözönben önfeledten tárta ki szépségeit a tenger végtelenségére emlékeztető sík vidék. Istentisztelet után nyugodt méltósággal özönlött a közönség a közgyűlés színhelyére, a reáliskola dísztermébe, s valóban bámulatra méltó volt az az önfegyelmezett, odaadó érdeklődés, amellyel a háromszáz főt is meghaladó közönség — élén a város ezelőtt kijelentette, hogy követelni fogja a kisebbségi szerződések lojális és tisztességes betartását az egész vonalon. Aminthogy másféle magatartást a jognak és a jogállamnak ettől a hazájától nem is várhatunk. Meg fog szűnni tehát a kisebbségi jogok eddigi elszabotálása és kedvezőbb atmoszférában módunk lesz Anghelescu törvényének számtalan jogsértő, a kisebbségi egyezménnyel ellentétben álló rendelkezését reparáltatni. — Ezért, — ismétlem — az iskolaügyet elveszettnek nem tekinthetem. Az igaz, hogy addig, a remélhetőleg rövid ideig, amíg ez a változás megtörténik, iskoláink sok megpróbáltatásnak is lesznek kitéve. teljes számú értelmiségével — a másfél óráig tartó előadásokat nyomon kisérte. * Az ülést Erdős Kálmán dr. Hajdúszoboszló város agilis és tettre kész polgármestere nyitotta meg, azután Lukács György közel egy órás előadásban fejtegette azokat az eszméket, amelyek a Magyar Külügyi Társaság munkáját irányítják: — Abból a nagy érdeklődésből, úgymond, amelyet Hajdúszoboszlónak, az Alföld e jelentékeny empiriumának társadalma a Külügyi Társaság előadása iránt tanúsít, reményt merít arra, hogy a magyarság a jövőben éberebb figyelemmel fog a külügyekkel foglalkozni, mint azt az utóbbi századokban tette. A középkorban az Árpádhází királyok, majd Róbert Károly és Nagy Lajos, de különösen Hunyady Mátyás király udvarába sűrűn eljárogattak külföldi követek és Magyarország is képviselve volt a külföldi államoknál, a 400 éves Habsburg-uralom ideje alatt azonban Magyarország mindjobban leszokott a külügyi kérdésekkel való beható foglalkozásról, mert a Habsburg-országok központja Bécsben volt és a külügyek intézését is onnan irányították. A gyászos kimenetelű világháborúnak egyetlen értékes eredménye lehet, hogy teljes függetlenségünket visszakaptuk, ezt a függetlenségünket, mint legdrágább kincset, nemcsak meg kell őriznünk, hanem minden vonatkozásában ki is kell terjeszteni. így különös fontossága van a külügyek terén való függetlenségünk gyakorlati érvényesítésének. Ennek első feltétele, hogy a magyar kör zönség tájékozva legyen a külügyi kérdések felől. Előadó ezután a nemzetközi érintkezésnek fontosságáról szólott és azokról a nemzetközi szervezetekről, amelyek a nemzetközi megértést és szolidaritást vannak hivatva érvényre juttatni, a kisebbségi kérdés jelentőségéről és a lefegyverzésről, A Külügyi Társaság a magyar igazság nagy propagandáját minden rendelkezésére álló eszközzel állandóan folytatja, abban a meggyőződésben, hogy idővel sikerülni fog az egész világ közvéleményét felvilágosítani az ellenünk évtizedeken keresztül hirdetett rágalmak hazug voltáról, továbbá arról, hogy . a magyarságra, annak sajátosságaira, kultúrájára az egész emberiségnek van szüksége és a magyarság elnyomásával előbb-utóbb maguk az elnyomók is helyrehozhatatlan károsodást fognak szenvedni. A nagy tetszéssel fogadott előadás után Boer Elek ecsetelte személyes visszaemlékezések kapcsán azt a páratlanul kitartó, buzgó és önzetlen munkát, amelyet a protestáns egyházak kiküldöttei végeztek az elmúlt években" és végeznek ma is a magyar igazság érvényesüléseért. Végül Eöttevényi Olivér személyes reminiscenciákkal élénkített beszédében színes képben rajzolta meg a Külüg"vi Társaság hivatását. Ez két pontban foglalható össze: a magyar közönség külpolitikai érzésének a felkeltésében és fejlesztésében, valamint a külföldnek hazai viszonyainkról való felvilágosításában. Ez utóbbi téren különösen elszomorító tények tapasztalhatók ennek a félreismerésnek tulajdoníthatók a trianoni szerződés végzetes intézkedései is. Ennek a feladatnak áll a szolgálatában a társaság is, amikor magyar és idegen nyelven könyveket ad ki, folyóiratot tart fenn, felolvasó- és vitaüléseket rendez, külföldi konferenciákon vesz részt stb. Beszédének végével Hajdúszoboszló hazafias közönségének a támogatását kérte a társaság munkájához, mely munka, a társaság értékes külföldi összeköttetései révén, a városnak még közgazdasági téren is — így a most annyira fontos hőforrás propagálása tekintetében — áldásos lehet.' A nagy tetszéssel fogadott előadásokat Bélteky Lajos lelkész köszönte meg. Az előadás után 150 terítékes ebéd volt a Gazda Körben, amelyen