Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1926 / 21. szám - Bulgária

MAGYAR KÜLPOLITIKA A MAGYAR KÜLÜGYI TÁRSASÁG ÉS AZ INTERPARLAMENTÁRIS UNIÓ MAGYAR CSOPORTJÁNAK. HIVATALOS LAPJA Politikai, közgazdasági és szociálpolitikai lap Budapest, 1926 VII. évi. 21. szám Megjelenik minden hónap 1-én és 16-án November 1 FŐBB CIKKEINK: Bulgária — A britt birodalmi konferencia — Csekonics Iván gróf: A diplomáciáról — bj.: Délszláv kormányválság után — Francia hadjárat az olasz befolyás ellen Romániában — Külügyi Társaság: [A Külügyi Társaság igazgatósági ülése és téli programmja — Apponyi Albert gróf hollandiai előadásai — Meghívó a Külügyi Társaság felolvasó üléseire — Előadás a Fáneurópa kérdésről — Előadás Szovjet-Oroszország magánjogáról | — Amikor az elnyomó panaszkodik — Nemzetek Szövetsége: [A lefegyverzést előkészítő bizottság ülése Párizsban — Programmunk] — A német sajtó Bethlen István gróí kisebbségi politikájáról — Élhet-e a törzs, ha levágták a karjait? — Rex: Diplomáciai élet — Rabindranath Tagore ünneplése — Idegenforgalom — Világkrónika — Könyvesház — Közgazdaság Bulgária A szobrán]e bezárása és a me­nekültek részére kért népszövet­ségi kölcsön kérdésének megoldása óta .Bulgáriában minden politikai tényező figyelme a november 14-ére kitűzött törvényhatósági választá­sokra irányul. Hogy mind a kor­mány, mind pedig a különböző ellenzéki csoportok ekkora jelentő­séget tulajdonítanak ezeknek a választásoknak, annak az a ma­gyarázata, hogy a törvényhatósági választások eredményéből a parla­ment leendő erőviszonyaira is lehet következtetni. A demokratikus, egyesülésnek, vagyis a kormány pártjának és az ellenzéki pártoknak ez a küzdelme azért is érdekes, mert az ellenzéki pártok közös frontba akarnak tö­mörülni a kormánnyal szemben. A demokrata egyesülés három ^só­portból alakult: demokraták (fő­vezetőik Liapcsev miniszterelnök és Molov pénzügyminiszter), Can­kovnak, a jelenlegi szobrán je­elnöknek \ és volt miniszterelnök­nek a pártja és a konzervatívok, kiknek képviselője a kormányban Burov külügyminiszter. A Liapcsev-kormány annyira konszolidálta ;a belállapotokat és úgy megerősítette a helyzetét az­zal, hogy sikerült a szomszédok nyári, úgynevezett határsértési jegyzékét minden baj nélkül el­hárítani, | de még inkább azzal, hogy a menekültek részére meg tudta szerezni a népszövetségi köl­csönt, hogy teljes reménnyel me­het neki a törvényhatósági válasz­tásoknak. Hiszen a tavasszal még ilyen sikerekre nem támaszkodva is jelentékeny többséget kapott a községi választásokon. ; Pártja az­ért mégsem mulaszt el semmi ké­szülődést és sorra tartja a nép­gyűléseket mindenfelé. ; Politikai ellenfeleinek sajtója azzal akar ártani a demokrata egyesülésnek, hogy személyi kér­désekkel éket próbál; verni az egyesülést alkotó régi három cso­port közé. így egyideig Burov kül­ügyminiszter bukását hirdették, megtoldva azzal ,az értesüléssel, hogy a miniszterelnök óhajtja tá­vozását, mert helyette Molov pénzügyminisztert akarná a kül­ügyek vezetésével megbízni. Burov nagy ; bankember, akinek kezében van Szófia két nagy pénzintézete: a Balkán- és a Kereskedelmi Bank s így akarták pártját és a,pénzügyi köröket Liapcsev miniszterelnök ellen hangolni. Azóta hazaérkezett Burov külföldi útjáról, melynek különösen olaszországi, részétől na­gyon sokat remél az ország s most az egység dokumentálásául együt­tesen szokott mindhárom frakció miniszteri képviselője megjelenni a demokrata egyesülés népgyülésein. Ezekkel szemben erősen szer­vezkedik az ellenzék is. Legerősebb Malinov demokrata .pártja, mely­nek a napokban Szófiában meg­tartott X. kongresszusán 4.000 hi­vatalos kiküldött jelent meg. Utánuk jön az agrárius párt, melyet Dragíev szervezett meg az egykori Stambulinszkí-féle oaraszt­párt mérsékeltebb elemeiből. Ezek­nek nagy népszerűségük van kü­lönösen, Bulgária közepén s nagyon sok szavazatot szedtek össze már a községi választáson; igaz, hogy akkor a kommunisták is rájuk •szavaztak. Pedig Dragiev pártja ugyancsak távol van a kommunis­táktól; ő a Stambulínszki-kormány egykori tagja, éppen ezért szer­vezte át. párt ját és lépett be a po­litikai küzdelembe a Cankov-féle ellenforradalmi kormány idején, mert ráeszmélt, hogy a bolseviz­mus végromlással fenyegeti Bulgá­riát s .ez a bolsevizmus már erősen magához vonta a parasztpárt elé­gedetlen tömegeit. Az agrárpártnak antibolseviki irányban való állásfoglalása arra bírta az ellenzék utolsó polgári pártját, a radikálist, hogy az ag­ráriusokhoz közeledjék. Vezérei: Sztojanov és Koszturkov ajánla­tára a párt most kimondta, hogy a törvényhatósági választásokon az agrárius jelölteket támogatja. A pártvezetőség erre a; minap for­mális szerződést kötött Dragíev pártjával, mely szerint közös listá­kat nyújtanak be a választásokon. Most ^aziránt folynak megbeszélé­sek, hogy esetleg Malinov demok­ratáival is hasonló megállapodást lehetne létesíteni; ha a három pol­gári párt közösen lépne fel, kissé megnehezítené a kormánypárt helyzetét Kevés jelentősége van az osz­tályharc két pártjának. A bolgár társadalom összefogása annyira vérbefojtotta a tavalyi kommunista lázadást, hogy a kommunista párt ma már nem számít, legfeljebb két-három városban , jelöl tünte­tésből. A szociáldemokrata párt belső harcok folytán teljes vál­ságba került. A két veterán vezér, Szakaszov és Bozveliev egy külön frakció élén állanak s elkeseredett harcba léptek a többségi párttal, mely ellen azonban egy harmadik csoport is küzd, a Napred lap hívei. A szélsőbal tehát nem sok gon­dot okoz a kormánynak. Lapjainak hangjából ítélve csak Malinovék népszerűségétől tart valamennyire, ha sikerül a három polgári ellen­zéki pártot közös listákkal való fellépésre bírni. A kormány győ­zelme így is kétségtelen, de nem lenne oly döntő jelentőségű, mint ha az ellenzék terve meghiúsulna.

Next

/
Oldalképek
Tartalom