Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1926 / 19. szám - A salzburgi konferencia. A Népszövetségi Ligák Uniojának tanácskozása

1926. október 1 MAGYAR KÜLPOLITIKA 7 denhatók, sőt Avarescu kormánya alatt csak a cég változott, de nem a kormányzati szellem. Minden minisztériumot az állásukban meg­maradt liberális főtisztviselők ve­zetnek és nem sok tekintettel van­nak minisztereik ígéretére, sőt óhajaira. A parlament szünetel, viharoktól nem kell tartani, így hiába hivatkoznak a nemzeti ki­sebbségek, egyesületek és érde­keltségek, az egyes miniszterek, vagy az összkormány ígéreteire, sőt írásbeli megállapodásokra senki ezeket meg nem tartja. Avarescu kormánya a nemzeti kisebbségekkel kötött paktum alap­ján tudóit csak többséget szerezni, de a paktum pontjait ma már egy­általában figyelembe nem veszik, sőt Bucsan kisebbségi miniszter a napokban Aradon egy intervjuban egész ingerülten jelentette ki, hogy kár ezt a paktumot hánytor­gatni, az már idejét multa dolog. Most kezdődik az új iskolai év, de hiába kötelezte a kormány magát, hogy minden kisebbségi szülő abba a kisebbségi iskolába irathatja be gyermekét, amelyikbe akarja, a gyakorlatban még az Anghelescu­féle gyilkos törvényen túlmenőleg is sanyargatják a kisebbségeket. A törvény szerint felekezeti inté­zetek olyan helyeken, ahol valame­lyik másik felekezetnek nincsen is­kolája, annak a növendékeit is felvehetik, most pedig a temesvári tankerületi főigazgató eltiltotta a református vallású gyermekek fel­vételét az egész Bánságban a katholikus óvodákba és bármilyen típusú iskolákba. A magyar zsidók felvételét sem engedték meg semmiféle magyar tannyelvű inté­zetbe. Egyházi téren sem javult a hely­zet. Az unitárius egyházat kizárták a szenátusból, a katholikus egyház képviseletében pedig Majláth püspök még mindig nem kapta meg a királyi kinevezést, mert a buka­resti missziós érsek igényt jelentett be a maga számára erre a képvi­seletre. A temesvári piarista fő­gimnáziumot hiába helyezte a Vati­kán külön rendelettel a csanádi püspök joghatása alá, a kormány mégsem ismerte el annak feleke­zeti jellegét. Avarescut Bratianu külpolitikai sikerek elérése végett ültette át eredetileg maga helyett a kormány élére. Olasz összeköttetéseível neki kellett volna kieszközölni az olasz kormánynál a besszarábíai egyezmény ratifikálását, Avarescu ezt azonban nem tudta keresztül vinni. Most készül ugyan valami olasz-román megegyezés, melynek előfutárja volt a kétszázmillió lí­rás valuta javítási kölcsön. Ennek a kölcsönnek ára azonban a ro­mániai állami petroleumforrások, sőt a még meg nem nyitott terü­letek olasz kézre adása. Ilyen fel­tételek mellett az egész ellenzéki sajtó meglehetős ellenszenvesen fogadja ezt a kölcsönt, így hát kül­politikai sikerekre sem nagyon hi­vatkozhatik az Avarescu-kormány. Még kevesebb kilátás van erre a jövőre s különösen nagy izgatott­ságot keltett a készülő magyar­szerb megegyezés híre. Ha a kis­antant egy ilyen egyezmény ese­tén széthull, Románia teljesen el­szigetelve áll, mert az egyetlen tényleges külpolitikai siker az, hogy a francia kormány ratifikálta a még Bratianuékkal kötött garan­ciális egyezményt, kenyértörés esetén nagyon is problematikus ér­tékkel. Ezek a bel- és külpolitikai álla­IDEGENFORGALOM Rovatvezető: Heylmann Othmár Uj emlékművek Budapesten! A Budavára 1686-íkí visszafoglalása­kor elesett magyar vitézek, valamint a várat védelmező 1686 szept. 2-iki roham­kor elesett utolsó budai basa, Vezir Ab­durrahman Abdí Arnaut emlékére Agg­bázy Kamii, a Hadtörténelmi Múzeum igazgatója kezdeményezésére és a Had­történelmi Múzeum felhívására folyó évi cktóber hó elején kettős emlékművet fognak Budán, a várban, a bécsi-kapu téren ünnepélyes keretek között a fő­városnak átadni. Ezzel a két alkotással ismét megszaporodik fővárosunk mű­emlékeinek a száma s ha majd a hoz­zánk ránduló külföldi vendégeinket ismét felkalauzoljuk a várba, hogy annak lát­ványosságait és történeti emlékeinket be­mutassuk, akkor álljunk meg egy pilla­natra megilletődéssel fővárosunknak e két legú)abb emlékműve előtt is. Éppen az ügy idegenforgalmi vonatkozása miatt adtunk ennek ebben a rovatban helyet. A magyar vitézek emlékművét Vágó László ismert műépítész tervezte. A tö­rök emlékművel két régi nemes dunán­túli birtokos, Szabó Sámuel és Imre, az Erzsébet királyné szálloda, illetve a Phi­ladelphia kávéház tulajdonosai állítják, kiknek őse, Szabó György veszprémi fel­kelő nemes, akkor Budavár ostrománál hősi halált halt. Az emlékmű felállításá­nak a megbeszélése végett Szabóék ven­dégül láttak maguknál azokat, akiknek az emlékmű létrehozásában részük volt, továbbá a török-magyar barátság több propagálóját, valamint a sajtó képvise­lőit. Ott volt az emlékmű kezdeménye­zője, Aggházy Kamii ny. alezredes, a Hadtörténelmi Múzeum igazgatója, vala­mint múzeumi munkatársai: Thurner Géza titkár, dr. Bevilaqua Béla adjunk­tus és Kalmár János, továbbá Horváth Károly, a Hadimúzeum Egyesület ügy­vezető alelnöke, Dsevad Oszmán bey, a pótok arra indították a liberális pártot, hogy teljes erővel meg­kezdje a kormány visszaszerzésére irányuló kísérleteit. Ugy tartja, hogy a lefolyt öt hónap alatt eléggé népszerűtlenné tette magát az Avarescu-kormány s a nagy­közönség eléggé felejtette a libe­rálisok négy éves terrorját. Most tehát már vissza lehet jönni. Leg­csalhatatlanabb jele a kísérletnek az, hogy Bratianu Vintila nyíltan bejelentette a bukovinai liberális párt gyűlésén, hogy a párt változ­tatni akar eddigi nemzetiségi poli­tikáján és állandó összeköttetést keres a kisebbségekkel. Mikor Romániában valamelyik többségi párt változtatni akar eddigi nem­zetiségi politikáján és állandó összeköttetést keres a kisebbsé­gekkel. Mikor Romániában vala­melyik többségi párt a nemzetisé­geknek kezd ígérgetni, akkor min­dig küszöbön áll már az új válasz­tás. török követség sajtótitkára, továbbá Mr. Francis J. Collinson esquire, a londoni Authors Club tagja, a magyarok igaz és kitartó barátja, e sorok írója és Techert Gyula a Magyar Külügyi Társaság tit­kárai, továbbá Vagó László műépítész, Zsillé Kálmán festőművész, Palóczi Ed­gár történész, Lándor Tivadar és Ma­riancsics Jmre, a Budapesti Hirlap, Mó­ritz Pál, a Magyarság, Viraág Béla, a Budai Napló és Szombathy őrnagy a Hon­védelem című lapok képviseletében. Az emlékművek felállításának és a le­leplezési ünnepség részleteinek a meg­vitatása után — mely a budai várnak idegenforgalmi szempontból is figyelemre méltó újabb művészi alkotására irányult — a bizottság Vágó László műépítész művészi gonddal berendezett otthonában meghallgatta Mariancsics Imrének az emlékművek leleplezése alkalmára írt lendületes ódáját. KÖNYVESHÁZ La Jougoslavíe Edition de lAsscciation des Pro­fesseurs Jugoslaves. Belgrádé, 1926 208 1. 8°. (bj) A középiskolai tanárok Bel­grádban tartott nemzetközi kon­gresszusa alkalmából adták ki ezt a könyvet a belgrádi középiskolai tanárok. Amint a könyv előszava elmondja, céljuk az volt, hogy az idegen kollégákat objektíve tájé­koztassák Jugoszláviáról. A könyvet összesen tizenheten írták és szerkesztették és hat fe­jezetből áll. Egy-egy fejezet fog­lalkozik Jugoszlávia földrajzával, népviseletével, történetével, iro­dalmával és művészetével, köz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom