Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1926 / 17. szám - Az utódállamok stratégiai helyzete. 1. [r.]

MAGYAR LPOLITIKA A MAGYAR KÜLÜGYI TÁRSASÁG ÉS AZ INTERPARLAMENTÁRIS UNIÓ MAGYAR CSOPORTJÁNAK HIVATALOS LAPJ^t\ (\h.? ^ Politikai, közgazdasági és szociálpolitikai lap 88 Megjelenik minden hónap 1-én és Budapest, 1926 VII. évi. 17. szám Szeptemberi^^ FŐBB CIKKEINK: Málnási Ödön dr.: Az utódállamok stratégiai helyzete — Faluhelyi Ferenc dr.: Az International Law Asso ciation bécsi kongresszusa — bj.: Programm nélkül — Rex: Diplomáciai élet — t-gy.: Harry Elmar Barnes Magyarországon — Idegenforgalom: A Nemzetközi Jogi Egyesület tagjai Budapesten — Német képviselők Budapesten — Könyvesház: Horváth Jenő: A diplomáciai magyar nyelv )(Az utódállamok stratégiai helyzete Irta Málnási Ödön dr. A világháború előtti katonai irodalmat tanulmányozva látjuk, hogy csaknem minden államban nyilvánosan is foglalkoztak az azóta megvívott világháború körülményeivel Még Romániában is Avarescu már 1894-ben mint vk. százados a ,.Ravista Armatei"-ben részletesen közölte az 1916-ban végrehajtott felvonulási és hadműveleti tervet. Nekünk hatványozott mértékben szükséges nemcsak a mult tanulságait leszűrni, hanem a jelen állapot objektív vizsgálata útján következtetéseket vonni a jövő lehetőségeire. A tárgyra vonatkozó anyag nagy terjedelme és a rendelkezésre álló keretek szúk volta miatt ez alkalommal csak a Magyarországgal való relációban tesszük rövid szemlélet tárgyává az utódállamok stratégiai helyzetét. A jelenlegi Magyarország stratégiai helyzetét más alkalommal bővebben vázoltam, mely értekezésemet a napisajtón kívül illetékes körök is figyelemre méltatták, ezért a jelenlegi Magyarország stratégiai helyzetét csak a szomszéd államokéhoz való viszonylat szükségéhez mérten világítom meg. Csehszlovákia Minden állam stratégiai helyzetét elsősorban határai szabják meg Csehszlovákiának Magyarországgal közös 628 km.-es határa sokkal kisebb védelmi értékű, mint ugyané határ magyar oldala. Ugyanis míg a Duna jobb partja általában meredek, alámosott, addig balpartja, lapos, a tűzhatás szempontjából kedvezőtlen és a balpartmenti terep sehol sem nyújt olyan kényelmes födözést, mint a jobb parton (Dunaalmás-Esztergom között) a Gerecse és Pilis. Párhuzamos vasút csak Pozsony-Komárom között van a balparton, párhuzamos országút pedig sehol sem található. Szobná! ugyan 35 km.-re van Csehszlovákia határa a magyar fővárostól, ezt a körülményt azonban ellensúlyozza a Börzsönyi hegység gátló ereje, sőt a Szob és Ipolyság közötti 30 km.-es magyar oldalozó állás az egész balparti erőket felgöngyölítéssel veszélyezteti. Ipolyság és Sátoraljaújhely közötti határszakasznak Csehszlovákia számára crcgráfiailag kedvező védelmi értékét nagy mértékben csökkenti a mögöttes területnek 150 km.-nél kisebb mélysége. Ugyanez a körülmény a Sátoraljaújhelytől keletre eső határszakaszt Csehszlovákia számára teljesen értéktelenné teszi, mert a határ nyíltsága mellett itt a cseh mögöttes terület átlag 60 km. mélységre zsugorodik és így a Romániával való kapcsolat fönntartása illuzórius. Csehszlovákiának legszembetűnőbb stratégiai hátránya: szétfolyó területe és ezáltal biztosságának minimális volta. Egy ilyen szétfolyó területű állam csakis megfelelő erejű államokkal való katonai szövetségben érezheti magát biztosságban és erre a geográfiai determináltságra vezethető viszsza, hogy a kisentente létesítésére minden céltudatos iníciativa épen Prágából indult ki. Csehszlovákiát geográfiai helyzete arra utalja, hogy háború esetében Magyarországgal szemben támadóan lépjen fel, még pedig elsősorban a magyar főváros elérése, másodsorban a csehszlovák-jugoszláv korridor megvalósítása, illetőleg országunk izolálása céljából. Céljait megvalósítani csak úgy képes, ha haderejének zömét állandóan a felvidéken tartja, mert az orografiaí viszonyokhoz alkalmazkodó vasúthálózata kizárja a megfelelő felvonulás lehetőségét. Ugyanis, míg a Csehszlovákiának jutott magyar területet Prágához csak 5 vasúti vonal kapcsolja, addig ugyanezen terűlet Budapesttel 12 vonalon érintkezik. Továbbá a felvidék vasúthálózatának természetes centruma, Pozsony nagyon köze! esik a határhoz. Az államnak egyetlen jó transverzális vonala sincs. A felvidék vasúti tengelye, a Vág-Hernád völgyi vonal csak Zsolnáig kettősvágányú, pedig épen Zsolnától Kassáig fontosabb stratégiailag. (A Budapest— Sátoraljaújhely vonal kettős vágányú lévén, szembetűnő a magyar felvonulási fölény). A Zsolna— Fülek közötti fontos felvonulási vonal is csak egyvágányú. Dacára annak, hogy az egész Csehszlovákiának 13.757 km.-es vasúthálózata Magyarországénál 33 % -kai sűrűbb (12/9 km2), mégis épen a felvidék hálózata 3/100 km.-rel ritkább Magyarországénál (9/J. Hátrányos a felvidék vonalainak szolgai alkalmazkodása a völgyekhez. Gátolja a nyugat-keleti közlekedést a Nagy- és Kis-Fátra is. A felvidék közúti hálózata Magyarországénál kisebb sűrűségű (19/15 km. 100 km2-ként). Csehszlovákiának a közúti hálózat ritkasága folytán nehezen kihasználható előnyt jelent gazdag autóparkja és Magyarországénál csak 20.000-reI kisebb lóállománya (700.000). Csehország és a Felvidék hajózható viziutainak nincs meg a kapcsolata. A felvidéki helységek nagy része uccás település, tehát a csapatok csak szétszórtan, korlátolt harckészültségben helyezhetők el. A hadsereg összetételénél fogva nagyon korlátolt harcértékű. Csak a 44%-ot kitevő csehek megbízhatóak, a 15-6 % tót-rutén legénység megbízhatósága kétes, a 27-5% német, 8% magyar legénység pedig megbízhatatlan. Tehát Csehszlovákia a Magyarországénál négyszeresen nagyobb békeállományú hadseregét (150.000) nem tudja 2-5 milliós hadilétszámra növelni, mert alig több, mint 1 millió megbízható emberrel rendelkezik és ennek a haderőnek is nagyobb részét háború esetében a 4 millió német felszabadítására törekvő Német birodaAra: 2500 korona