Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1926 / 15-16. szám - A munka kollektív vonatkozásainak szabályozása Olaszországban

1926. augusztus 1—16 MAGYAR KÜLPOLITIKA 11 vánnyal rendelkező nem kombattánsok is.) 12. Semleges állam feletti légür is semleges, tehát sérthetetlen; átrepülése tilos, megakadályozása a semleges állam kötelessége. Hadviselő felek hadigépei, amelyek semleges területre vetődnek elkobzandók, személyzetük pedig internálandó. Nyilt tengeren valamely semleges állam hatalmába került hadigép elkobzandó (szintén csak háború végéig) személyzete azonban szabad marad. A vörös kereszt védelme légi háború esetére sajnos még biztosítva nincs annak dacára, hogy légi kórházhajók védelme és fontossága kétségen felül áll. A hágai konferencián hozott javaslatok kodifikálása — különösen a legyőzött államokra nézve — égetően sürgős és fontos. A paciA munka kollektív vonatkozásainak szabályozása Olaszországban Irta Hilscher Rezső dr. ,,Az államnak nem csak joga, de kötelessége is polgárainak gazdasági vonatkozásaiba, a méltányosság érvényre jutása és a szociális különbségek élének tompítása érdekében belenyúlni" — mondja az 1921. évi június 28-i új délszláv alkotmány, 26. cikkelyében. A 36. cikkely szerint pedig ,,A tulajdonjogot az állam garantálja ugyan, de a tulajdont olyan alapnak is tekinti, amelyből kötelezettségek is származnak és annak élvezete nem lehet a közösség kárára." Az új délszláv alkotmány e szociális irányú intézkedéseinek fejtegetésével kapcsolatban állapítja meg Z. Perích, a belgrádi egyetem jogi professzora azt, hogy ,,Az egyénnek gazdasági tevékenysége közben nem szabad csupán magára és a maga pénzügyi érdekeire gondolni, hanem sokkal inkább figyelemmel kell lennie arra a társadalomra, amelyben, amelynek keretében él s amelytől oly sok nyereséget élvez. Ebben látjuk a szolidaritás modern ideáját." A háború után a különböző államok törvényhozásai csaknem egyértelmüleg szociális belátás álláspontjára helyezkedtek és ennek megfelelően, ezt az álláspontot hol kisebb, hol nagyobb terjedelemben igyekszenek a maguk életében valóra váltani. Különös erővel jelentkezik ez a felfogás az új német alkotmányban. Egyébként pedig elég, ha a béfista irány azon kívánsága, hogy a légi hadviselés eltiltassék, valószínűleg nem fog győzni, A. korlátozások itt is mindenesetre a kultúra érdekében állanak, bár a hadijogi szabályokat a világháború vajmi keveset tartotta tiszteletben és a jövőre is kevés reményt nyújt az angol-amerikai felfogás iránya, amely szerint a légi hadviselés főcélja az ellenség erejének és idegeinek forrásukban való megtámadása és tönkretétele a polgári lakosság kímélése nélkül. Az eddig röviden elmondottakból azt állapíthatjuk meg, hogy a légi hadi jog szabályai végleges alakjukban a tengeri hadijoghoz fognak simulni, tehát győzelemre az a felfogás fog jutni, amely a repülőgépet (léghajót) a hadihajóval azonosítja, mindkettőre tehát egyforma szabályok alkalmazását kívánja. keszerződés XlII-ik fejezetét veszszük figyelembe s az ennek értelmében megalakított s azóta nem várt eredményekkel dicsekedhető nemzetközi munkaügyi szervezet működését. Olaszország törvényhozásából a szociális belátás érvényrejutására irányuló törekvés régebben sem hiányzott és igen sok értékes, mondhatni úttörő szociálpolitikai intézményt hívott életre, már a háború előtti és alatti időben is, de az elvnek kellő szervezettséggel és céltudatossággal való megvalósítását, az államélet szélesebb területén való elmélyítését igazán a fasizmus kezdeményezte^ és igyekszik keresztül vinni. A fasizmus társadalomszemléletébe igen éles sugárral világít be a munka kollektív vonatkozásainak szabályozása tárgyában, 1926. évi április havában hozott olasz törvény, amely néhol egészen újszerű alapokon indul el célja megvalósítása felé. A cél; a közösség érdekeinek megóvása, megvédelmezése az egyének, az érdekcsoportok egymás közötti összeütközéseiből származó káros befolyásokkal, veszedelmes következményekkel szemben, egyszóval a társadalmi elvnek a munka szervezése terén való érvényrejuttatása. A törvény legelsőbben a munkaadók és munkások szakma szerinti szervezkedését szobályozza. Az erre vonatkozó ^intézkedések komplexuma talán első pillanatban visszatetszőnek tűnik fel és ellenkezőnek azzal a felfogással, amelyet a hivatalos demokrácia a szervezkedési szabadság kérdésében vallott, de ha a német és a délszláv alkotmányokban élesen kifejezésre jutott társadalmi elvből indulunk ki, a szervezkedési szabadságnak olasz értelmezését egészen természetesnek kell tekintenünk. Különben az olasz törvény ezirányú intézkedései, csodálatosképen nagyon hasonlatosak a Szovjetoroszországban az 1922. évi november hó 15-én életbelépett munkatörvénykönyv párhuzamos intézkedéseihez, sőt azt is feltehetjük, hogy az olasz törvény alkotójának az orosz törvény adta meg az alapgondolatot. Az olasz törvény értelmében csak azok a munkaadó szervezetek ismerhetők el törvényeseknek, amelyekhez önként csatlakozott munkaadók legalább egytized részét foglalkoztatják a vonatkozó szakmában, a szervezet illetékességi területén dolgozó munkásoknak, míg a munkásszervezetek elismer hetésének első feltétele az, hogy a bennük önkéntes elhatározásból egyesült munkások száma legalább egytizede legyen a szervezet illetékességi területén, ugyanabban a szakmában dolgozó munkások szánnának. Az elismertetésnek további feltétele még az, hogy tagjaik gazdasági és erkölcsi érdekein kívül, programmszerűen és lényegesen foglalkoznak azok erkölcsi és nemzeti nevelésével, oktatásával és a szervezetek vezetőiben garancia legyen erkölcsi és nemzeti megbízhatóságuk tekintetében, A törvényesen elismert munkaadó és munkásszervezetek jogi személyek és törvényszerűen képviselik az illetékességi területükön, ugyanabban a szakmában működő valamennyi munkaadót, illetve munkást, tekintet nélkül arra, vájjon ezek beléptek-e a szervezetbe, vagy sem és az általuk kötött kollektív szerződések egyformán kötelezők az illetékességi területen, a vonatkozó, szakmában működő valamennyi munkaadóra, illetve munkásra, bár ha a szervezeten kívül állanak is. Teljesen azonos elv szerint szabályozza a szovjet munkatörvénykönyy a szakszervezetnek a munkaadóval kötött koL lektív szerződés kötelező erejét az ugyanabban az üzemben dolgozó munkás irányában, függetlenül attól, kötelékében áll-e a szerződést megkötő szakszervezetnek, vagy sem. Mind a munkaadók, mind pedig a munkások, tagként való belépésük nélkül is, díjat tartoznak fizetni a megfelelő szervezeti pénztárba, még pedig a munkaadók évi díja: az általuk foglalkoztatott