Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1926 / 10. szám - A román politika hátteréből

2 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1926. május 16 nak ezek mellett a gazdasági élet válságába gyökerező okai mellett fontos szerep jutott politikai kér­déseknek is. Említettük már, hogy a sztrájk nagy jelentőségű alkot­mányjogi kérdéseket is érintett és Jbár az angol sajtó kényszerű szü­netelése következtében hiányosan érkező jelentésekből a sztrájkról nehéz tiszta képet alkotni, annyi azonban valószínűnek látszik, hogy a sztrájk mögött a munkásság ré­széről igen nagyralátó politikai ambíciók rejtőztek. Egészen bizo­nyosra vehető, hogy az angol mun­kásságnak ez a mostani megmoz­dulása az általános sztrájknak ré­gen Ígérkezett, de eddig még soha igénybe nem vett veszedelmes fegyverével legalább is olyan fon­tos lépés volt a maguk politikai céljaik megvalósítása felé, mint Mac Donaldnak két évvel ezelőtti kcrmányvállalása. Hogy azután ezekhez a politikai küzdelmekhez mennyi köze van Moszkvának, azt nagyon nehéz pontosan meghatá­rozni, de az igazság valószínűleg az, hogy Moszkva sokkal inkább ambicionálja, hogy része lehessen az angol proletáriátus küzdelmei­nek irányításában, mint amennyit az angol munkásságnak még a leg­A román politika hátteréből A mindenható liberálisok elszá­mították magukat a kormány át­adásával. Bratianuék csak azért léptek vissza, hogy ne kelljen színt vallaniok az egyre erősödő francia­olasz érdekellentétnél, kivárják, hogy Párís és Róma viszonya mi­képp fog alakulni s aztán az erő­sebb félhez csatlakoznak. Sürgős távozásuknak azonban még közvet­lenebb oka az, hogy Németország­nak a Népszövetségbe való felvé­tele előtt ratifikáltatni akarták a Besszarábiának Romániához való csatolásáról szóló egyezményt, mely csak akkor emelkedik ér­vényre, ha három nagyhatalom ra­tifikálja. Franciaország és Anglia ratifikálta is, Japán azonban telje­sen távoltartja magát az európai ügyektől, Amerika be sem lépett a Népszövetségbe s így már csakis Olaszország esetleges hozzájárulá- • sát remélhetik. Az olasz kormány azonban tudvalevően élénk ellenszenvvel viseltetik Bratianuék iránt, úgy hogy még a román uralkodó pár római utazásához sem járult hozzá, s a királyné tavalyelőtt kénytelen volt inkognitóban Olaszországba utazni a királyi udvar meglátogatá­sára. Nem sikerült második fia, Miklós herceg részére az olasz királyleány kezét sem megkapni, radikálisabban gondolkodó vezérei is, így pl. az előbb említett Cook vagy Wheatley is hajlandók meg­engedni. Külpolitikai szempontból az angolországi sztrájknak nagyobb következményei aligha lesznek, kü­lönösen, hogy egyrészt a munkás­ság bizonytalanságra mutató habo­zása, másrészt az egységes frontot alkotó polgárságra támaszkodó kormány erélye ilyen gyorsan vé­get vetett a veszélyesnek ígérkező mozgalomnak. A legnagyobb bajt Angliára nézve természetesen saját belső gyengeségének elárulása je­lentette volna, ami egészen bizo­nyosan megerősítette volna a brit birodalom ha nem is épen lázadozó, i de állandóan elégedetlenkedő ele­meinek, a hinduknak és moszlimek­nek a birodalom kötelékéből, ha kell erőszakos úton való kilépésére irányuló szándékát. Végül pedig ez a sztrájk újabb figyelmeztetés Angliára nézve, hogy az angol ipar és kereskedelem örökös válságok­kal fog küzdeni mindaddig, amíg a békeszerződések gyökeres és a területi kérdésekre is kiterjedő re­víziója meg nem teremti Európá­ban az igazi békességet. úgyszintén nem ért sikert a bessza­rábiai kérdésben sem. Romániának azonban életérdeke lévén, hogy a besszarábiai egyezményt Németor­szág, amikor belép a népszövetség­be, már érvényben találja, Bratianu kénytelen volt visszalépni, s utód­jául Avarescut ajánlotta, aki kö­telező Ígéretet tett, hogy nem vál­toztat a liberálisok által erőszak­kal megszavaztatott alkotmányon és érvényesnek ismeri el a Bratia­nu-kormány uralma alatt hozott óriási tömeg retrográd és centra­lista törvényt is. Avarescu tudvalevőleg Turinban végezte a katonai akadémiát, fele­sége is olasz nő és minden két év­ben hosszabb időt tölt Olaszor­szágban. Befolyásos ágense Baca­loglu Helén írónő, évtizedek óta állandóan Olaszországban lakik, fiát állami ösztöndíjas helyen ne­veltette Olaszországban és mint Cadornu barátnője korlátlan befo­lyása volt a háború folyamán, úgy­hogy katonák és politikusok pro­tekcióért állandóan hozzáfordul­tak. Bacaloglu Helén, mint a még ellenzékben levő Avarescu megbí­zottja lépett fel mindenütt és kere­sett összeköttetéseket a fasiszták­kal. Közvetlenül Mussoliniék ura­lomrajutása előtt megalakított egy olasz-román fasiszta szervezetet, pontosan körülhatárolt program­mal, melynek egyik pontja kifeje­zetten kimondja a német és magyar faj elleni küzdelmet is. Ezt a pro­gramot, melyet 1924-ben a tár­gyalási iratokkal és beszédekkel együtt külön vaskos kötetben adott ki Bacaloglu, Mussolini is elfogadta és aláírta. Kormányrajutása után azonban Mussolini megszakított minden összeköttetést ezzel az alakulattal, úgy hogy az olasz­román fasiszta tábor emberei most sem tudtak semmi eredményi el­érni az olasz kormánynál a bessza­rábiai egyezmény ratifikálása ügyében. Bratianu terve a külpolitikai vi­szonylatban tehát megbukott. Bel­politikailag arra számított, hogy Avarescu a maga erdélyi szerveze­teivel megbuktatja a Bratianuék előtt annyira ellenszenves erdélyi román nemzetipártot és véglegesen útját vágja minden külön erdélyi törekvésnek. Ebben is csalódott. Avarescu nem saját nevében vette fel a küzdelmet Erdélyben, hanem megnyerte az erdélyi nemzetipárt görögkeleti elemeit, akik a párt görög-katholikus vezetőségével szemben állástfoglalva beléptek a kormányba, nagy erővel meg­kezdték saját külön pártjuk szer­vezését, de még határozottabban erdélyi jelleggel, mint ahogy a régi part képviselte. Az új, illetőleg a feltámasztott régi erdélyi nacionalista párt sike­reit Erdélyben éppen ennek a tran­sylvanista programnak köszönheti és miniszterei minden népgyűlésen nyíltan hangoztatják a régi jelszót, melyet Maniuék a királyságbeli konzervatív demokratákkal és nemzeti demokratákkal való egye­sülés óta elhagytak, hogy „Erdély az erdélyieké" és ,,ki a királyság­beliekkel Erdélyből!" Keresztül is vitték, hogy Erdélyben minden ve­zető közigazgatási állásra újra er­délyiek kerültek és a tisztviselők kicserélési folyamata folytatódik a többi szolgálati ágakban is. Azon­kívül az Avarescu-kormány meg­egyezett a magyar, német, bolgár és török nemzetiségi kisebbségekkel is és így .hatálytalanította azt a paktumot, melyet a Bratianu­kormány pártja utolsó heteiben kötött a magyar párttal azzal a feltétellel, hogy az a párt ellen­zékbe jutása esetén is kötelező. Az Avarescu-kormánynak ezek a sikerei Erdélyben és Dobrudzsá­ban nagy ijedtséget keltettek a li­berálisoknál, akik veszélyeztetve látják így erőszakos centralizálá­suk minden /eredményé* Bratia­nuék attól tartva, hogy az Ava­rescu-kormány nem marad az, ami­aek ők szánták, tudniillik rövid át­meneti időre helyettesnek, s mivel

Next

/
Oldalképek
Tartalom