Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1926 / 9. szám - Nemzetközi törvényszék?

iy^ö. május 1 MALrIAK rUJLfUi^i 111S.A határok jelentőségének megszűnését eredményezné és ezáltal újra egyesülhetnénk elszakított honfitársainkkal. Könnyebb lesz a határok revízióját megvalósítani, ha a határkérdés már nem lesz clyan fontos, mint jelenleg.. Mindezek folytán a kérdést aktuálisnak tartja és a magyar csoport alakulását szükségesnek, melyhez csatlakozik. Hozzászóltak még Nagy Lajos, Pikler Emil, Auer Pál, Székács Antal és Balkányi Kálmán, az OMKE igazgatója. Miután Józan elnök konstatálta a megalakulás szükségességének kimondását, Rainprecht Antal indítványára egy öttagú ideiglenes végrehajtóbizottságot küldtek ki, melynek tagjai lettek: Lukács György, Pikler Emil, Rainprecht Antal képviselők, Hantos Elemér ny. államtitkár és Székács Antal, a Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke. A végrehajtóbizot'cság megbízást kapott a nagygyűlés előkészítésére, melyet legkésőbb május hó vége felé a Vigadó nagytermében fognak megtartar.i, Létaí Ernő a páneurópai mozgalmakról A Magyar Külpolitika előző számaiban több nemzetgyűlési képviselő véleményét közölte a páneurópai mozgalomról. Ebből a sorból tévedésből kimaradt Létay Ernő pártonkívüli nemzetgyűlési képviselő nyilatkozata, amelyet pótlólag közlünk az alábbiakban: — Az európai unió gondolata a politikai világszemlélet területén mozgó eszményi teóriákból sarjadt ki. Alkalmas arra, hogy a békében az egyes államok között kialakult, de az utolsó évtizedben szertefoszlott nemzetközi összhang újraélesztésének ügyét szolgálja, de merész elképzelés addig, míg előfeltételei betekínthetetlenek. — Az európai unió útja az egységes, nemzeti, történelmi, földrajzi, kulturális és gazdasági együttélésben összeforrott népek akaratának állomásain fut keresztül s míg vannak olyan egységek, melyek széttördelve feküsznek az európai békekötések színpadán, addig az európai unió ködképe álmodozás. körülbelül egymillió főnyi örménység hazatelepítéséhez is a szovjet adta meg az anyagi támogatást. Teljesen új országot alapítanak a hazatérő örményeknek. Ennek a területnek lakhatóvá tételéhez lápokat kell lecsapolni és erdőket irtani. Nincs módunkban ellenőrizni az örmény tudós párisi nyilatkozatát, de mindenesetre egyéb jelek is arra mutatnak, hogy az orosz szovjet felfedezte, mekkora feszítő erő rejlik a kisebbségi problémában, melyet Középeurópában annyi rosszakarattal kezelnek a kormányok s így ha nem is meggyőződésből, de propagandacélokból mindenesetre megpróbálja ezek ellen az elvakult államok ellen kihasználni Moszkva ügyes diplomáciáját. A modern Görögország Irta: Wein Jakab nyug. főkonzul A mai Görög Köztársaságot két adat jellemzi: először lakosságának száma jelenleg 6,500.000 fő, vagyis 1913. óta majdnem megháromszorozódott, másodszor, Görögország a világháborúban, mint az antant hadiszállítója, nagyon meggazdagodván, valutája, mely két évtized előtt még notórikusan rossz volt, ma — az anatóliai háború következtében időközben szenvedett súlyos veszteségek ellenére, — a jobbak közé tartozik a kontinensen (egy drachma körülbelül 1000 m. koronát ér, v. i. a dinárnál ugyan egyharmaddal rosszabb, de a lévának kétszerese a leinek pedig háromszorosa). Magától értetődik, hogy ezen változások Görögországnak mind politikai, mind pedig gazdasági súlyát igen előnyösen befolyásolták s azért egészen másként kellene megítélni egy esetleg ma Görögországgal kötendő egyezményt, mint például ezelőtt húsz évvel, amikor az ország lakossága még alig volt két és fél millió és egész nemzetgazdaságára súlyosan nehezedett a drachma díszázsiója. A négy év előtti szerencsétlen kimenetelű anatóliai hadjárat nagy nemzeti kudarccal járt ugyan ahelyett, hogy a panhellén aspirációknak Kisázsiára vonatkozó részét megvalósította volna, felette valószinü azonban, hogy a céltudatos nagygörög agitáció, mely az egész hellén világban állandóan és fanatikus energiával folyik, Görögországnak előbb utóbb ujabb területi és népesedési gyarapodást fog hozni. Görögországnak gazdasági jeA nemzeti kisebbségi kérdés Oroszországban A Sorbonne meghívására a télen Oroszországból egy tudósokból és egyetemi tanárokból álló bizottság érkezett Parisba. Tagjai nagy érdeklődés mellett előadásokat tartottak a mai Oroszország politikai és gazdasági berendezkedéséről. Szovjetpropagandáról lévén szó, természetesen Moszkvában nagy gonddal választották ki ezt a bizottságot és tagjai közé oroszokon kívül a szovjetunióban helyet foglaló kisebbségi köztársaságok nevesebb képviselőit is bevették. Az örmény köztársaság végrehaj tóbizottsága küldte ki egyik vezetőemberét, Gamsarakan Péter dr. ismert belgyógyásztanárt, a nemzeti kisebbségi jogokért vívott harc egyik ismert emberét. Az örmény kiküldött az oroszországi nemzeti kisebbségi jogok mai állapotáról az alábbi érdekes nyilatkozatot tette egyik párisi lapnak: — Második esztendeje, hogy Oroszország minden jelentékenyebb nemzeti kisebbsége, amely autonóm alapon be tudott rendezkedni, a legteljesebb gazdasági, kulturális és politikai egyenjogosultságot élvezi. A föderáció elve alapján az örményeknek, németeknek, tatároknak, a keleti és északszibériai népeknek, a georgiaiaknak és druzoknak gazdasági és politikai szellemi képviselői ott ülnek a moszkvai végrehajtóbizottság soraiban. Az ő megkérdezésük nélkül ezeket a népeket érintő rendeleteket nem hoznak. így állt elő az a helyzet, hogy Örményország területén minden felírás örményszövegű és a hivatalos iratokat és rendeleteket örményül adják ki. Nemrég a közegészségügyi bizottság Moszkvából orosznyelvű rendeletet kapott, de azonnal visszaküldte azzal a megjegyzéssel, hogy Örményország területén a hivatalos nyelv még Moszkva számára is örmény. Néhány nap múlva udvarias kimentő kísérőlevéllel együtt örmény szöveggel érkezett újra meg a rendelet. A hivatalokban mindenütt az örmény nép választott tisztviselői ülnek, úgyszintén az iskolákban is csak örmény a tanítási nyelv. Eddig az alsó- és középoktatást I sikerült ily alapon megszervezni .« addig is, míg az örmény egyetemet fel lehet állítani, a moszkvai egyetemen külön örmény tanszékek működnek minden fontosabb tudományágban. Van különben Moszkvában több tatár, német és kinai tanszék is. Az utóbbinak több, mint háromszáz hallgatója van. — Hasonló a helyzet a volgamenti német köztársaságban, valamint a közel negyvenmillió lelket számláló tatár államban is. Ezek hivatalaiban és iskoláiban is német, illetőleg tatár a hivatalos nyelv. A Törökországból emigrált