Magyar külpolitika, 1925 (6. évfolyam, 1-2. szám)

1925 / 1. szám - A cseh választás tanulságai

MAGYAR KÜLPOLITIKA : —a r i • 1925. december 1. —ii—r.'u;y „„:—, _ gessék a rokon és a szomszédos idegen népeket. E célból alapították 1924.-ben a moldáviai köztársaságot is Besszarábia határán. A ' számításuk nem volt rossz. A keletgalíciai ukránok, akiket a. békeszerződés Lengyelországhoz csatolt, bizalommal tekintenek Kiev felé, ahol virágzik az ukrán tudomány és irodalom, hogy ők ís Oroszországhoz, illetve Ukrániához való csatolásukat kérjék, mert ma még elriasztja őket a bolsevizmus. Az ukránok a cárizmus legelkeseredettebb ellenségei voltak, mert ez lábbal taposta nemzeti jogaikat, de örömmel szövetkeznek egy olyan demokratikus Oroszországgal, amely nem veszélyezteti nemzeti fejlődésüket: Masaryk is panaszkodik emlékirataiban, hogy a cári kormánynak nem volt érzéke a neoszláv törekvések iránt s ezért nyíltan kimondja, hogy a cárízmus bukása a közös szláY ügy hasznára volt, mert ezzel megbukott a hibásan pánszlávizmusnak neveztt cári politika is. Lengyelországot a versailíesi béke teremtette meg, hanem határaínak a megállapításánál nem voltak tekintettel a nemzetiségi elvre s azért 66 % lengyel olyan 34% idegennel áll szemben, amelyet csak erőszakkal lehet ott tartani s amely öntudatos idegen elem még arra is képes volna, hogy komolyabb konfliktus esetén eddigi urai ellen forduljon, Teljesen ki van élezve a lengyel-német, lengyel-ukrán, lengyel-orosz sőt a lengyel és zsidó ellentét is. Nem foglalkozom részletesen ezek ismertetésével, csak azért említem föl, hogy rámutassak, miért nem. várhatunk sokat a nálunk annyiszor hangoztatott lengyel-magyar barátságból. Ápoljuk hűségesen, de ne áltassuk magunkat vérmes reményekkel, hisz a mai Lengyelország nem folytathat önálló politikát és nem mondhat mást, mit patrónusa: Franciaország mond. Cseh-Szlovákía az Egyesült Államok és Franciaország kedveltje. A párisi konferencián Wilson agitált legjobban a csehek érdekében s Amerika ma is rokonszenvez velük. A csehek voltok a neoszláv eszmék leglelkesebb szószólói s ma is azok. Ma a szlávság ideiglenes központja Prága, ott 'tartják a szláv tudományos és egyéb konferenciákat s ott szövik a közös szláv politika szálait. S bár az orosz emigránsok új hazára találtak Csehszlovákiában azért Prága a mai Oroszországgal is ápolja a jó viszonyt. A prágai szovjetkövet 1925. nyarán körutat tett az északkeleti Kárpátok vidékén s beszédet ís intézett egy helyütt a ruténekhez s annak a reményének adott kifejezést, hogy 'közel van annak az ideje, amikor Oroszországhoz fogják őket csatolni. Lapjaink elsiklottak az esemény fölött, 'pedig megérdemelte volna a figyelmet, hisz a magyar ruténekről volt szó. (Folyt, köv.) A cseh választás tanulságai A november 15-én megtartott csehországi képviselő- és szenátorválasztások eredményeit a mult héten részletesen tárgyalta a napisajtó. Nem célunk itt a választás íefclyását és a hivatalosan még mindig közzé nem tett eredményt részletesen ismertetni, mindössze bizonyos tanulságokat akarunk megállapítani, hogy az első szabad parlamenti választás milyen következményekkel járhat a cseh köztársaság állami életére. Tudvalevőleg csak most ősszel, közvetlenül a választások előtt, alkotta meg nagy botrányok közt a i most feloszlatott parlament az új választói törvényt, mely bővelke- { dik olyan határozatokban, melyek lényegesen korrigálhatják a választók szabad akaratának megnyilatkozá'sát. Ilyen intézkedés az, hogy a választási költségeket teljesen maga fedezi az a párt, mely nejm tudja egyetlen jelöltjét sem behozni a parlamentbe, a nyertes pártok törvényes kiadásainak felét azonban az állam megtéríti. Másik intézkedés a kormány javára az, hogy a képviselet nélkül maradt cseh ellenzéki pártokra esett szavazatokait a harmadik scrutiniumban a kormány pártjai kapják meg, a nemzeti kisebbségek elbukott pártjaínak 'szavazatai az illető kisebbség nyertes legnagyobb pártjának jutnak, ami helyes is, yíszont gondoskodott a kormány róla, hogy ezekből a szavazatokból is szerezzen magának. A zsidókat ugyanis nem vette fel külön nemzetiségnek és így a zsidó pártokra leadott összes szavazatokat a kormánypárt fogja megkapni. Sikerült ugyanis megbontani a zsidó egységet egy a kormánytól kezdeményezett új zsidó párttal, úgy hogy a zsidó nemzetipárt egyetlen mandátumhoz sem jutott, bár pár száz híján százezer szavazatot kapott. A két .zsidópárt 1Í6.ÖÖ0 szavazata tehát a kormánynak jut, ez pedig öt mandátumot jelent és éppen ezzel az öt mandcltummal biztosíthatja a kormánykoalíció a parlamentben a többséget. De ezt ís csak úgy, hogy az eddig öt pártból álló koálicíót ki kellett bővíteni az eddig ellenzéki cseh iparos-párt bevonásával, most tehát a kormány tábora még jobban széttagolt, mint a régi parlamentben volt. . Emellett a régi parlament 294 képviselője közül 167 tartozott az öt koalíciós párthoz. Most a képviselők számát háromszázra emelték és ezekből mindössze 158 mandátuma lett az új koalíciós pártnak. Ekkora többséggel csak valamennyire is biztosított korkormányzatot nem igen • lehet elképzelni. Ez az eredmény azt bizonyítja, hogy minden mesterkedés ellenére most már hivatalosan is megbukott a cseh állameszme. Olyan, átcsoportosítását a pártoknak nem lehet elképzelni, melynek alapján komoly és szilárd tábor álljon az eddigi cseh soviniszta irányú kormány mögött. Elbukottnak látszik főképp a cseh állameszme a Magyarországtól elszakított Felvidéken, ahol az egységes nemzeti állam alapján álló pártoknak alig sikerült a legnagyobb hatósági, terrorral és a választási névjegyzékek megha'misításával néhány mandátumot szerezniük. A hetven mandátum közül huszonöt a Hlínka autonomísta tót néppártjáé, tizenegy az ugyancsak autonómiát követelő két magyar pártté. Erősíti őket az Erdőskárpátokban megválasztott rutén autonomísta Kurtyák és a tízenkét, szintén autonomísta kommunista, akiknek száma még emelkedni fog az újabb scrutiniumoknál. A németek is be tudtak hozni egypár nemzeti és keresztényszocialista jelöltet, úgy Tiogy a nem autonomísta csoport mindössze csak a tizenhárom agráriust, akiket a hatóságok terrorja (a belügyminiszter is agrárius) keresztül tudott szorítani. A többi koalíciós pártból csak három jutott el egy-egy mandátumig. Ugyanez az eredmény a szenátor választásnál is, ami azt mutatja, hogy a Felvidék egységesen foglalt állást az őt gyarmati helyzetre kényszerítő u. n. történelmi országokkal szemben. De ezekben ís olyan sikereket értek el hat pártban való megoszlásuk ellenére is ;a németek, hogy a történelmi országok viszont nem alkotnak egységes frontot a Felvidékkel szemben. Kiegyezést csak az autonómia alapján lehet találni és a Felvidék autonómiájának megva-