Magyar külpolitika, 1925 (6. évfolyam, 1-2. szám)

1925 / 1. szám - Kisebbségi kulturautonomia Észtországban

1925. december 1. MAGYAR KÜLPOLITIKA 9 lósítása a cseh állameszme teljes csődjét bizonyít ja. Másik tanulsága ezeknek a választásoknak, hogy még maga a cseh nép sem áll egységesen Benes külpolitikája mögött. Benes pártja erőszakolja legjobban a Vatikánnal való teljes szakítást, ez idézte elő a Marnaggi-affért, melyre most válaszul a klerikális cseh néppárt az eddigi huszonegy mandátuma helyett az új választáson 34 mandátumot kapott. Az ugyancsak klerikális tót néppárt a múlt parlamentben 11 emberrel szerepelt, most huszonöttel fog. Ha hozzászámítjuk a két kifejezetten katholikus párthoz a német és magyar keresztényszocialistákat, a cseh parlament egy negyede tudni sem akar a Vatikánnal való szakításról. És ennek a számnak fele a kormányt támogató pártok tagjaiból került ki. Ha jobbfelé ekkora eltolódás történt, legalább is ugyanakkora balfelé-kanyarodást is észlelünk. A kommunisták nagyságra nézve a második pártá nőttek a parlamentben 42 képviselőjükkel. És ennek a csoportnak számos tagja német és magyar. Kommunisták kormányhű és kormányellenes szociáldemokraták együttvéve még többen vannak, mint klerikálisok, de annyian nincsenek, hogy egy esetleg alakítan- • dó munkáskormány többséget kaphatna. Éppen így nem számithat többségre a klerikális elemek esetleg összeverődő blokkja, sem pedig a nemzetiségek tömörülése, mert ha számszerűleg többségét is alkotják az ország lakosságának, de a kommunista és szociáldemokrata pártok annyi tagúkat hódítottak el, hogy életképes nemzetiségi kormány akkor sem vihetné az ügyeket, ha történetesen átengednék neki abgörcsösen őrzött hatalmat a csehek. A fasizmussal sem lehet kísérletezni, bár ez is szervezkedik már a cseh lakosságnál, mert egy 88 tagú vörös blokkal szemben nagyon eredménytelen volna minden kísérlet. Egy nyelvű, egy vallású országban győzedelmeskedhetik a fasizmus, de nem egy nemzetiségiben, ahol az úgynevezett államalkotó faj a maga egészében kisebbségben van. Egyelőre tehát egyéb tanulságot nem lehet vonni a cseh választásokból, mint azt, hogy a cseh állameszme csődbe került és erőszakos magatartása egy nyolc emberes, de önmagában széttagolt többséggel csak ideig-óráig lehetséges. Bármivel is kísérletezik is Prága, a végén és talán nagyon hamar mégis rá kell jönnie, hogy nincs más, elgondolás: vagy nemzetiségi föderatív államszerkezet, vagy a biztos szétesés. IDEGENFORGALOM Rovatvezető: Heylmann Ottmár Idegenek kalauzolása A Magyar Külügyi Társaság | az idén önálló idegenforgalmi szakosztályt létesítésiét hogy min- j den módon megkönnyítse a köz- ; életi vagy társadalmi súllyal biró idegeneknek Magyarországba leendő látogatását. E célból a szakosztály állandó kapcsolatot tart valamennyi idegenforgalmi ér de- j kéltséggel, levelezést folytat 37 I külföldi társegyesülettel, legújabban pedig felhívta tagjait, jelent- j kezzenek azok, akik előkelőbb j idegenek kalauzolására vállalkoz- j najk. A felhívásnak nem várt si- j kere lett. A társulat vezetőségén kívül társadalmunk előkelőségei közül a következők tettek eleget a felhívásnak: Bársony Oszkár az Idegenforgalmi Vállalat vezérigazgatója, Cservenka Károly fővárosi tanár, Feilitzsch Berthold báró Orsz. Mozgóképvizsgáló Bizottság elnöke, Fellner Frigyes \ dr. egyetemi ny. r. tanár, Fmúczy j Béla dr. h, államtitkár, tóvárosi \ Fischer Emil kormányfőtanácsos, | Gerlóczy Béla kormányfőtaná- j J csos, Glück Frigyes, Gortvay ; | György dr. miniszteri titkár, i Gyulay Tibor dr. a keresked. és J i iparkamara ügyv. titkára, Huzella i | Tivadar dr. egyetemi tanár Deb- } . recen, Kacskovich Iván ny. tüzér- j I százados, leveldi Vitéz Kozma j Miklós miniszteri tanácsos, Körösi Albin dr. ny. r. egyetemi tanár, Mátéka Béla dr. máv. titkár, Móricz Péter ny. főkonzul. MUos \ György kormányfőtanácsos, Pesti | Első Hazai Takarékpénztár ügyv. igazgatója, Mosonyi Béla polg. i isk. tanár, Nemes Antal dr. püs- j pök, Nékám Lajos dr. egyetemi j tanár, Németh József dr. ny. min. j tanácsos, Olescher Lóránd, Páz- j mány Zoltán dr. egyetemi tanár, I Puky Endre dr. ny. főispán, I Sömjén Géza dr. konzul, Schwalm ( Amadé dr. tanár, Szelnár Aladár dr. a kir. Automobil Club igazgatója, Telkes Aladár Egyesült Fővárosi Takarékpénztár főtisztviselője, Végh Gyula dr. államlit- ! kár, az Orsz. Iparművészeti Múzeum főigazgatója, Wünscher Frigyes dr. a Magyar Távirati Iroda közgazdasági osztályvezetője. \ Kisebbségi kulturautonomia Észtországban November elsején ült össze először a megválasztott német kulturtanács Észtország fővárosában Révaiban, hogy ünnepélyes külsőségek között átvegye a kulturautonomíát és megfelelő formában hivatalosan értesítse erről az észt kormányt. Ezzel a megnyitó üléssel vált valósággá Észtországban a németek kulturautonomiája, ami egyúttal az első országos kisebbsági autonómia a modern államéletben. Csak Erdély mutathatott még ilyet fel a fejedelemség korában, amikor az erdélyi szászok teljesen külön közigazgatási, bírósági és kulturális autonómiát élveztek II. Endre magyar király kiváltságlevele értelmében. Éppen hétszáz •-.ztendő múlva fejlődött az első modern állam odáig, hogy megva^ lósíthatta azt, amit egy közepKori magyar király kezdeményezett. Az észtországi német kulturautonomia lényege, hogy a németség önállóan intézi, minden egyházi és iskolai ügyét, de az államtól lélekszáma szerinti arányban anyagi támogatást kap intézményei fenntartására és továbbfejlesztésére. Ezt az autonómiát még 1922-ben megadta az észt kormány, de életbeléptetését attól tette függővé, hogy az összes 1922-ben összeírt nagykorú németnek legalább fele vétesse hl magát a kulturtanácsválasztására összeállítandó választói névjegvzékre és az így felvetteknek legalább fele tényleg le is adja a szavazatát. Harmadik fetételc az volt, hogy az észtországi németség összes kulturügyeit intéző német kulturtanács legalább kétharmad többséggel jelent-, se ki, hogy szükségesnek tartja az autonómiát. A kormánynak ezekre a feltételeire a német szervezetek már tava;ly tavasszal megkezdték az előkészületeket. Összeírták a német lakosságot és egyesítették a választói jegyzékeket. Az állami -atóságok ebben a munkában a legelőzékenyebben támogatták a német szervezeteket és súrlódásra ehol sem került a sor. Az országot tíz választói kerületre osztották és a választói névjegyzékek elkészítése után, amikor letelt a felszólamlásokra, kiegészítésre és helyesbítésekre kitűzött meglehetősen hosszú határidő, október elején) megejtették a választásokat, melyek így valóságos népszavazás voltak. A falukon és a kisebb városokban jórészt egyhangú volt a ' választás, a két nagyvárosban