Magyar külpolitika, 1922 (3. évfolyam, 33-53. szám)

1922 / 34. szám - Az európai sajtó

4 MUSTÁR mumhinm Vasárnap, 1922 augusztus 20. Franciaország pénzügye - kártyává Igazságtalan békét kötöttek s azt balgáit hajtották végre — Anglia felismerte már a katasztrofális helyzetet, de nem bir Franciaország vak íüluzióival — Németország ujabb forradalmak eiött — Anglia fél Franciaországtól í Frank Vasiderlip beszámolóija Frank Vanderl'p amerikai bankár, aki nemrégiben európai körútján Budapesten kétszer is megfordult, terjedelmes kábeljelentésben küldte meg uti benyomásait az. Unió tizenkilenc legnagyobb lapjának. Az augusztus elsőjén megjelent Ihosszu jelentésből az alábbi érdekes részleteket közöljük: — Ek'ész! Európa várja két ember közti konfernciának az eredményét. 440 millió ember életét fo^ja ez az eredmény dömöleg befolyásolni. Két ember, mert ai történelmet n,em a tömegek csinálják. Melyek azok az alaptényék, melyekből ez a két ember kiindult? Egyre tisztábban előtérbe lépnek az alapvető "elemi tények: — Párisban erőszakos békét kötöttek. Ebből a békéből hiányzik minden atomja az igazságosságnak és a testvériségre való reménynek, melyről Wilson álmodott. A béke gyümölcsei keserűk. tA bosszú ivak és jelen esetben ez a vakság a gazdasági vakság alakiját vette fel. Gazdasági illúziókról van szó. melyeknek nagyon messzemenő következményeik vannak. Franciaország sajiiúlatos áldozata volt a háborúnak, ma azonban sajnálatraméltó áldozata saját béke-illuzióinak. lAíbban az illúziókban ringatózva, hogy anyagi sebeinek gyógyítását Németország nyakába varrhatja, 90 milliárd frankot költött el, hogy a hadikárokat részben orvosolja. Ezeknek a kiadásoknak egyrésze botorság volt, a pénz egyrésze nem becsületes kezeken ment át és most odavan. Ezzel, szemben aztán llöltségvetéséb« ,h^isx^r^ "^JcQtériiendő Kiadások tételt. Ez a tétel azonban nem volt realizálható. Hogy pótlási szerezzen helyébe, 90 milliárd franknyi rövid lejáratú függő adósságot teremtett. Most. amikor már Franciaország, a csupasz tényekkel áll szemben, látja, hogy egész pénzügye csak kártyavár. — Ez az egyik ok, amely miatt Poincaré nem tud Lloyd Georgeat megeftyezri. De van egy másik ók is. — Franciaországban állandó aggodalmat kelt a német feltámadás gondolata. Ha igazságos békét kötöttek volna, Németország ezt hűségesen és bizalommal elfogadta volna és harcias szelleme a porbatiprás után soha fel nem támadt volna. E helyett igazfeágltalan békét kötöttfek, ráaifísul. balgán hajtották végre. Németország érzelm-ei! — és a németeknek vannak érzelmeik, habár nálunk a báborusf propaganda ezt kétségbevorita! — lábbal t'parták a Ifekete me^zá'ló osanatok és ezerféle kihívó bánásmód által; A németek nem lennének emberek, hogv, ha az ilyen dolgok nem fejlesztették volna ki náluk az ellenállás szellemét, melyet ma ott találunk és 'amely jogo^ alap Franciaország aggoda-mára. ' — Angolország felismerte ezt a helyzetet, tudja, hogy a béke gazda, ságilag lehetetlent kíván, megérti. \hozv salját fennállása nagymértékben függ Európa gyógyulásától és ma kész arra. hogy a párisi hibák legalább egy részét eltávolítsa és Európái olyan helyűéibe hozza, hogy uj életei kezdjen. Franciaország azonban megmarad képzelődései mellett, hogy ne kelljen saját csődjét beismerni. És éppen "ezért nem lelhet Franciaországtól várni, hogy Poincarét Lloyd Georgéhoz küldje konferenciázni, mi után saját helyzetét már látta és megismerte. — Ha ez a két államférfi nem talál semmi valóban keresztülvihető módozatot a megegyezésre, mely Európa gazdasági életének újjáépítéséhez vezetne, akkoj legborzasztóbb vfszélu áll elő. Körülbelül egy ihónapon belül már megértük^ hogy a 300 mlárkás' dollár 600 márkára emelkedett. Mindazok az erők. melyek ékhez az emelkedésihez vezettek, még mindig halnak is egyesek kettőzötten. Jelenleg Németország élelmezéséne { csak háromötödét, takarmányszükségletének kétötödét termeli — Németország kénytelen gyárai véz:ér2 nyers anyagot bevinni, a gyárosok pedig jcénylelenck exportálni, hojy pzHhessenek. A világ legyen rá ckészül" ve, hogy mindezeket a német arukat meg kell vennie, különben Németország éhenh'3'1. — A német, ipar rn\ cgv fogóba szorított tesithez hasonlít. Aliban a? esetben, ha a márka romiása fel lenne tartóztatható, a kiviteléé dolgozó &>'á rosok hamar észrevennék hogy az előállítási árak gyorsan a világparitásra emelkednének s a kiviteli lehetőségnek vége lenne. Ez az áltapot mar mes is kezdődött, mielőtt a márka utolsó esése beállt volna. Abban az esetben pedig, hogy ha a márka tovább esik, ami jelenleg inkább valószmü, ezt feltarthatatlan pénzválság kísérné, melynek jelei már ma is nagyon észrevehetők — Jelenleg usvan Németországban kisebb a munkanélküliség, mint a legtöbb más országban, de már nagyon is látom az előjeleit, hogy Németor szánban nemsokára kikerülhetetlen munkanélküliségre kerül a sor. Valószínűleg abban ,ai pillanatban kezdődik meg. amidőn az árak hirtelen emelkedni kezdenek. Ennek, ,követtaezményei ííe-íét enü[ .szociális, zavarok lesznek és azt íbiszem, ezek a veszélyek fenyegetik Németországot, lift OÍ legközelebbi hónapokban nem jön yeg.tség. A szociális zavarok baloldali forradalomra fognak vezetni, de ezt erős kézzel elnyomják s igy ez csak az utat fogjál egyengetni egy nagy jobboldali politikai irányváltozásra, amikor a politikai hatalom a rea'kcion/árius és monarchíwha párt kezébe, kerül. De kerüljön ez a hatalom a centrum, a bal- vagy jobboldal kezébe, a kormány 'egyiformány nem takaritIhatja el az útból azokat a gazdasági nehézségeket, melyekben most Németország sínylődik. — Azt hiszem, hogy ezeket a, kö": vieítkeziményekeil az angol államférfiak nagyon világosan látják. Miért nem ragaszkodik Anglia ahhoz, hogy végre Franciaország is a való helyzet tudatára jusson? Az az Anglia, mely oly bőven el van látva egészséges emberi ésszel, az az ország, mely olyan tapasztalt a nehézségek megoldásában. Miért nem állit fel Anglia programmal Európa ujjáépiitésére s miért nem erőszakolja ezt azután keresztül? Amit a britt kezdeményezőszellem akadálua okának fartők, az volt rám a le^naguobb megleoetés mindabból, amit Európában tapasztaltam INe vezetésen: buldogg-Anglia, melynek története annyi h'ősiessóííííe'l van tele. hogv azt a szint kelthetné, hogy a világon smmilől nem aggódik, most fél a Franciaországgal való szakítástól. Buldogg-Anglia fél a 2700 fiancia repülőgéptől. Buldogig- Angi iának 800.000 különböző oka van, hogv fé-Ven a francia hadserestői. mert Franciaországnak van a földön) a legnagyobb hadserese. iBuldogg-Anigl'ia fél a tengeralatti flottától, melyet Franciaország fokozatosan kiépiteilt annak ellenére. ho.r(v az egész világ leszerelést kiabált. Ez w a""'--,alom az. ami visszatartja Angliát attól, hogy olvan erős eszközöket használjon, melyek vég-üli is szakítást idéznének elő Franc'iao szá" - És míg Anglia ezen az uton halad, nem lehet ivárni Franciaországtól, melynél s\ saját, pénzügyi nehézségei és a (feltámadó) Németországiöl vató félelem uralkodnak, hogy a különböző párisi szerződésekben szerzett jogaiból annyiról lemondjon, hogy lehetővé váljék egy világprogiram/m teremtése az egész kontinenst fenyegető gazdaság' összeomlás m ega k ad ál yo z á s á :<a. — Amerika behunyt szemmel akar mindezzel szemben állani vagy szembenézve a helyzet tel, mégis tétlenül akar maradií'? Amerika megment' hetné Európát. A történelmet itt sem a tömegek dsiináltyák, hanem cgvnf'hánv ember tet'ei. Hogyha az Egyesült-Államok egyik elnökében meg vo.lna c'gy WÜson morális tisztánlátása, de ennek temperamenlumbeli hátrányai nélkül, ami okozta, hogy ezi a morális tisztánlátás hajótöréi"! szenvedett, egy Roosewelf népszerű erejével és kezdeményezésével és azzal az éles ésszel, ami lElilhu Rootnaik volí meg itfiusájgöban: hosryha ilyen elnök volna, más lapjait irnák a történelemnek. De ehhez körültekintő kongresszusra is volna szükség, mely b'zalommal viseltetnék a véigreliajtószervekkel szemil)cn. Ennek a megoldásnak lehetősége azonban csak akkora, mint az. hogy Lloyd George és Poincaré konferenciája olyan gyors rrtfegálfaoodást talál, mely a helyzetet megmenti. <X>000000000000<>0000000<>00<>000<>00 \ 7* M délvidéki magyav* és német sajtő A délvidéki magyar és német lapok ellentétben a felvidéki sajtóval, valamennyien hűségnyilatkozatot tettek és még a legmegbízhatóbb magyar érzelmű lapnál is állandóan hangoztatják, hogy a délszláv állam érdekében, felvirágozására akarnak dolgozni. Szomorúan jellemzi, hogy a délvidéki német sajtő teljesen külön szervezkedik, soha, még véletlenül sem emlékezik meg a magyar uralomról. A pángermán eszme hatja át a délvidéki németségei és még a választásoknál sem hajlandó együtt menni a magyarsággal. A fontosabb lapok a következők: Bácsmegyei Napló. Szabadkai napilap, igen jól van szerkesztve, nagyrészt menekült kommunisták irják. A szerkesztésért Sztipics Lázár felelős. A jelenlegi magyar kormányt durva módon támadja. Bácskai Napló. Hazafias, magyar érzésű napilap, Megjelenési helye Szabadka. Felelős szerkesztője Tóth Gyula. Terjedelemre nem olyan nagy, mint u Báctuiegyei Napló, de azért elég élénken szerkesztett újság. Soha Magyarország eben egy s/ót le nem ir. Ttszamcíiék. Zeutáa megjelenő mag3rarérzésü napilap Sajnos, hosszabb idő óta szünetel. Délbácska. Újvidéki napilap, kisebb terjedelmű, szintén magyarérzésü. Kimondott politikai irányuk ezeknek a magyarérzésü lapoknak nincsen, miután a magyarság eddig politikailag nem is volt megszerkesztve. Általánosságban nagyjában mérsékelt demokraták. A Délbácska felelős szerkesztője Szlezák Rezső dr. Deulsehes Volksblatt. A német pártok újvidéki napilapja. Felelős szerkesztő Korell Fülöp. Állandóan a német öntudat erősítését hangoztatja. Magyar Újság, Eszék. Kimondottan Károlyi-párti napilap, menekült kommunisták, főleg baranyai volt újságírók szerkesztik. A felelős szerkesztő Alexandrovics P. Milán. Iránya természetesen magyargyalázó. Torontál. Négy oldalas, kisebb politikai napilap. Előállítási helye Nagybecskerek, felelős szerkesztője Mara Jenő dr. Soha politikai véleményt nem nyilvánít. Neue Zeit. A német gazdasági és kultúregyesület hivatalos politikai napilapja. Nagybecskereken nyomják, felelős szerkesztője Keks János, A pángermán eszmét igen ügyesen és nagy szervező erők támogatása meliett propagálja, Maisfehler Zeitung. Zsombolyai hetilap, Jung Péter szerkeszti, önérzetes, pángermán újság. Volksblatt. Megjelenési helye Fehértemplom. Kisebb pángermán hetilap. Vrsacer Zeitung, Versec. Szintén jelentéktelen pángermán hetilap. &. Mz amemkai magyart lapok Az Amerikai Magyar Népszava a legelterjedtebb valamennyi amerikai magyar lap közül. Annak idején a szocialisták lapjaként indult mer*, ma azonban erősen polgári lap. A Kiss Emil-féle bankház (két év óta a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknak amerikai exposilurája) és a Hannover Nationalbank érdekköréhez tartozik. Laptulajdonos: Berkó Géza, főszerkesztő: Kende Géza. Iránya hazafias. Magyarország ügyét lelkesen védi és propagálja az amerikai magyarok körében. A jelenlegi magyar kormányt támogatja, különösen amióta a társadalmi béke politikáját hirdeti. Hive egy liberális, demokrata Magyarországnak és erősen Habsburg-ellenes. A clewelandi Szabadság szintén polgári lap, egy időben vezető lapja az amerikai magyarságnak, ma sokat vesztett jelentőségéből, noha több amerikai magyar lap (Magyar Híradó, Magyarok csillaga, Esti újság, Amerikai Hírlap, Magyar Hírmondó és Kaliforniai magyar farmer) olvadt beléje. Laplulajdonos és főszerkesztő: Csemrt> Endre dr., aki a mult évben Budapesten is járt. Magyarországgal szemben a lap loyális, de azért inkább az amerikai szempontot képviseli, mint ahogy az amerikai magyarban is elsősorban az amerikai állampolgárt látja. A hazai eseményeket bizonyos távlatból bírálja. A Magyar Bányászlap, a magyar bányászok nagy számánál fogva, általánosan elterjedt, különösen Pennsylvániában, Virginiában, West-Virgihiában, * Lásd: 1. A cseh sajtó (M. K. 28. sz.) ; 2. A felvidéki tót ós a csehországi német sajtó (M. K. 29. sz.) ; 3. A felvidéki magyar sajtó (M. K. 30. sz.) ; 4. A németországi sajtó (M. K. 31. sz.) ; 5. A romáii sajtó (M. K. 32. sz.) ; 6. Az erdélyi magyar sajtó (M. K, 33. sz.). Ohióban, Kentuckyban és Koloradóban. Tulajdonos és szerkesztő: a gyöngyösi születésű Himmler Márton. A lap anyagi boldogulását főleg annak a küzdelemnek köszönheti, mely a háború elején a „Trans Atlantic Trusst Comp." és kisebb magyar bankok között keletkezett és amelyben a „Bányászlap" a kis bankok és a mögöttük levő „Hannover Nationalbank" egyik szócsöve volt, öt más magyar laptársával együtt, Azóta a laptulajdonos megalapította a nevéről elnevezett. „Himmler"- (west-virginiai) bányatelepet, melyet szintén a fenti bank kontrollál. A lap népies stílusban ir, elsősorban a bányászok érdekeit védi. Ellensége a szélső szocializmusnak és erősen liberális. Az Uj Előre kommunista lap, voltaképp folytatása a régi Előre-nek, melyet az amerikai magyar- munkásszövetség mult év októberében beszüntetett azon cimen, hogy nem felel meg többé azoknak a forradalmi céloknak, melyeknek eszköze volt. Az Uj Előre az S. B. S. Publishing Comp. kiadásában jelenik most meg, mint az amerikai magyar proletáriátus napilapja, önálló programmja nincsi amennyiben az American Labor Alliance magyar szekciójának, anyagilag és szellemileg, teljes ellenőrzése alatt működik és a III. Internacionálé 21. pontjának és közvetett utasításainak alapján áll. A lap kiadását azért végzi az S. B. S. Publishing Comp., hogy azzal a törvényes formáknak megfeleljen. A megalkuvás nélküli osztályharcot hirdeti, és általában azt a hatást kelti, mintha egész apparátusát a kommunista szervezkedés szolgálatába állítaná. Ezzel irányát is jellemeztük. Cégjelző főmunkatársai között vannak Gábor Andor, Kun Béla, Radek Károly és Gyetvai János.