Magyar külpolitika, 1922 (3. évfolyam, 33-53. szám)

1922 / 34. szám - Az európai sajtó

4 MUSTÁR mumhinm Vasárnap, 1922 augusztus 20. Franciaország pénzügye - kártyává Igazságtalan békét kötöttek s azt balgáit hajtották végre — Anglia felismerte már a katasztrofális helyzetet, de nem bir Franciaország vak íüluzióival — Németország ujabb forradalmak eiött — Anglia fél Franciaországtól í Frank Vasiderlip beszámolóija Frank Vanderl'p amerikai bankár, aki nemrégiben európai körútján Bu­dapesten kétszer is megfordult, ter­jedelmes kábeljelentésben küldte meg uti benyomásait az. Unió tizenkilenc legnagyobb lapjának. Az augusztus elsőjén megjelent Ihosszu jelentésből az alábbi érdekes részleteket közöl­jük: — Ek'ész! Európa várja két ember közti konfernciának az eredményét. 440 millió ember életét fo^ja ez az eredmény dömöleg befolyásolni. Két ember, mert ai történelmet n,em a tömegek csinálják. Melyek azok az alaptényék, melyekből ez a két ember kiindult? Egyre tisztábban előtérbe lépnek az alapvető "elemi tények: — Párisban erőszakos békét kötöt­tek. Ebből a békéből hiányzik minden atomja az igazságosságnak és a test­vériségre való reménynek, melyről Wilson álmodott. A béke gyümölcsei keserűk. tA bosszú ivak és jelen esetben ez a vakság a gazdasági vakság alak­iját vette fel. Gazdasági illúziókról van szó. melyeknek nagyon messze­menő következményeik vannak. Fran­ciaország sajiiúlatos áldozata volt a háborúnak, ma azonban sajnálatra­méltó áldozata saját béke-illuzióinak. lAíbban az illúziókban ringatózva, hogy anyagi sebeinek gyógyítását Né­metország nyakába varrhatja, 90 milliárd frankot költött el, hogy a hadikárokat részben orvosolja. Ezek­nek a kiadásoknak egyrésze botorság volt, a pénz egyrésze nem becsüle­tes kezeken ment át és most odavan. Ezzel, szemben aztán llöltségvetéséb« ,h^isx^r^ "^JcQtériiendő Kiadások té­telt. Ez a tétel azonban nem volt rea­lizálható. Hogy pótlási szerezzen he­lyébe, 90 milliárd franknyi rövid le­járatú függő adósságot teremtett. Most. amikor már Franciaország, a csupasz tényekkel áll szemben, látja, hogy egész pénzügye csak kártyavár. — Ez az egyik ok, amely miatt Poincaré nem tud Lloyd Geor­geat megeftyezri. De van egy másik ók is. — Franciaországban állandó aggo­dalmat kelt a német feltámadás gon­dolata. Ha igazságos békét kötöttek volna, Németország ezt hűségesen és bizalommal elfogadta volna és har­cias szelleme a porbatiprás után soha fel nem támadt volna. E helyett igaz­feágltalan békét kötöttfek, ráaifísul. balgán hajtották végre. Németország érzelm-ei! — és a németeknek van­nak érzelmeik, habár nálunk a bábo­rusf propaganda ezt kétségbevorita! — lábbal t'parták a Ifekete me^zá'ló osanatok és ezerféle kihívó bánásmód által; A németek nem lennének em­berek, hogv, ha az ilyen dolgok nem fejlesztették volna ki náluk az ellen­állás szellemét, melyet ma ott találunk és 'amely jogo^ alap Franciaország aggoda-mára. ' — Angolország felismerte ezt a helyzetet, tudja, hogy a béke gazda, ságilag lehetetlent kíván, megérti. \hozv salját fennállása nagymértékben függ Európa gyógyulásától és ma kész arra. hogy a párisi hibák legalább egy részét eltávolítsa és Európái olyan helyűéibe hozza, hogy uj életei kezdjen. Franciaország azonban meg­marad képzelődései mellett, hogy ne kelljen saját csődjét beismerni. És éppen "ezért nem lelhet Franciaor­szágtól várni, hogy Poincarét Lloyd Georgéhoz küldje konferenciázni, mi után saját helyzetét már látta és meg­ismerte. — Ha ez a két államférfi nem talál semmi valóban keresztülvihető módozatot a megegyezésre, mely Európa gazdasági életének újjáépíté­séhez vezetne, akkoj legborzasztóbb vfszélu áll elő. Körülbelül egy ihóna­pon belül már megértük^ hogy a 300 mlárkás' dollár 600 márkára emelke­dett. Mindazok az erők. melyek ékhez az emelkedésihez vezettek, még min­dig halnak is egyesek kettőzötten. Jelenleg Németország élelmezéséne { csak háromötödét, takarmányszükség­letének kétötödét termeli — Német­ország kénytelen gyárai véz:ér2 nyers anyagot bevinni, a gyárosok pedig jcénylelenck exportálni, hojy pzH­hessenek. A világ legyen rá ckészül" ve, hogy mindezeket a német arukat meg kell vennie, különben Németor­szág éhenh'3'1. — A német, ipar rn\ cgv fogóba szorított tesithez hasonlít. Aliban a? esetben, ha a márka romiása fel lenne tartóztatható, a kiviteléé dolgozó &>'á rosok hamar észrevennék hogy az előállítási árak gyorsan a világpari­tásra emelkednének s a kiviteli le­hetőségnek vége lenne. Ez az áltapot mar mes is kezdődött, mielőtt a márka utolsó esése beállt volna. Ab­ban az esetben pedig, hogy ha a márka tovább esik, ami jelenleg in­kább valószmü, ezt feltarthatatlan pénzválság kísérné, melynek jelei már ma is nagyon észrevehetők — Jelenleg usvan Németországban kisebb a munkanélküliség, mint a legtöbb más országban, de már na­gyon is látom az előjeleit, hogy Né­metor szánban nemsokára kikerülhe­tetlen munkanélküliségre kerül a sor. Valószínűleg abban ,ai pillanatban kez­dődik meg. amidőn az árak hirtelen emelkedni kezdenek. Ennek, ,követ­taezményei ííe-íét enü[ .szociális, zava­rok lesznek és azt íbiszem, ezek a ve­szélyek fenyegetik Németországot, lift OÍ legközelebbi hónapokban nem jön yeg.tség. A szociális zavarok baloldali forradalomra fognak vezetni, de ezt erős kézzel elnyomják s igy ez csak az utat fogjál egyengetni egy nagy jobboldali politikai irányváltozásra, amikor a politikai hatalom a rea'k­cion/árius és monarchíwha párt kezébe, kerül. De kerüljön ez a hatalom a centrum, a bal- vagy jobboldal kezébe, a kormány 'egyiformány nem takarit­Ihatja el az útból azokat a gazdasági nehézségeket, melyekben most Né­metország sínylődik. — Azt hiszem, hogy ezeket a, kö": vieítkeziményekeil az angol államfér­fiak nagyon világosan látják. Miért nem ragaszkodik Anglia ahhoz, hogy végre Franciaország is a való hely­zet tudatára jusson? Az az Anglia, mely oly bőven el van látva egészsé­ges emberi ésszel, az az ország, mely olyan tapasztalt a nehézségek megoldásában. Miért nem állit fel Anglia programmal Európa ujjáépii­tésére s miért nem erőszakolja ezt az­után keresztül? Amit a britt kezdemé­nyezőszellem akadálua okának fartők, az volt rám a le^naguobb megleoetés mindabból, amit Európában tapasztal­tam INe vezetésen: buldogg-Anglia, melynek története annyi h'ősiessóííííe'l van tele. hogv azt a szint kelthetné, hogy a világon smmilől nem aggódik, most fél a Franciaországgal való sza­kítástól. Buldogg-Anglia fél a 2700 fiancia repülőgéptől. Buldogig- Angi iá­nak 800.000 különböző oka van, hogv fé-Ven a francia hadserestői. mert Franciaországnak van a földön) a leg­nagyobb hadserese. iBuldogg-Anigl'ia fél a tengeralatti flottától, melyet Fran­ciaország fokozatosan kiépiteilt annak ellenére. ho.r(v az egész világ leszere­lést kiabált. Ez w a""'--,alom az. ami visszatartja Angliát attól, hogy olvan erős eszközöket használjon, melyek vég-üli is szakítást idéznének elő Fran­c'iao szá" - És míg Anglia ezen az uton halad, nem lehet ivárni Francia­országtól, melynél s\ saját, pénzügyi nehézségei és a (feltámadó) Német­országiöl vató félelem uralkodnak, hogy a különböző párisi szerződések­ben szerzett jogaiból annyiról lemond­jon, hogy lehetővé váljék egy világ­progiram/m teremtése az egész konti­nenst fenyegető gazdaság' összeomlás m ega k ad ál yo z á s á :<a. — Amerika behunyt szemmel akar mindezzel szemben állani vagy szem­benézve a helyzet tel, mégis tétlenül akar maradií'? Amerika megment' hetné Európát. A történelmet itt sem a tömegek dsiináltyák, hanem cgvnf'hánv ember tet'ei. Hogyha az Egyesült-Ál­lamok egyik elnökében meg vo.lna c'gy WÜson morális tisztánlátása, de en­nek temperamenlumbeli hátrányai nél­kül, ami okozta, hogy ezi a morális tisztánlátás hajótöréi"! szenvedett, egy Roosewelf népszerű erejével és kezde­ményezésével és azzal az éles ésszel, ami lElilhu Rootnaik volí meg itfiusájgö­ban: hosryha ilyen elnök volna, más lapjait irnák a történelemnek. De ehhez körültekintő kongresszusra is volna szükség, mely b'zalommal vi­seltetnék a véigreliajtószervekkel szem­il)cn. Ennek a megoldásnak lehetősége azonban csak akkora, mint az. hogy Lloyd George és Poincaré konferen­ciája olyan gyors rrtfegálfaoodást ta­lál, mely a helyzetet megmenti. <X>000000000000<>0000000<>00<>000<>00 \ 7* M délvidéki magyav* és német sajtő A délvidéki magyar és német lapok ellentétben a felvidéki sajtóval, vala­mennyien hűségnyilatkozatot tettek és még a legmegbízhatóbb magyar érzel­mű lapnál is állandóan hangoztatják, hogy a délszláv állam érdekében, fel­virágozására akarnak dolgozni. Szo­morúan jellemzi, hogy a délvidéki né­met sajtő teljesen külön szervezkedik, soha, még véletlenül sem emlékezik meg a magyar uralomról. A pánger­mán eszme hatja át a délvidéki német­ségei és még a választásoknál sem hajlandó együtt menni a magyarság­gal. A fontosabb lapok a következők: Bácsmegyei Napló. Szabadkai napi­lap, igen jól van szerkesztve, nagy­részt menekült kommunisták irják. A szerkesztésért Sztipics Lázár felelős. A jelenlegi magyar kormányt durva módon támadja. Bácskai Napló. Hazafias, magyar érzésű napilap, Megjelenési helye Sza­badka. Felelős szerkesztője Tóth Gyula. Terjedelemre nem olyan nagy, mint u Báctuiegyei Napló, de azért elég élénken szerkesztett újság. Soha Magyarország eben egy s/ót le nem ir. Ttszamcíiék. Zeutáa megjelenő ma­g3rarérzésü napilap Sajnos, hosszabb idő óta szünetel. Délbácska. Újvidéki napilap, kisebb terjedelmű, szintén magyarérzésü. Ki­mondott politikai irányuk ezeknek a magyarérzésü lapoknak nincsen, mi­után a magyarság eddig politikailag nem is volt megszerkesztve. Általános­ságban nagyjában mérsékelt demo­kraták. A Délbácska felelős szerkesz­tője Szlezák Rezső dr. Deulsehes Volksblatt. A német pár­tok újvidéki napilapja. Felelős szer­kesztő Korell Fülöp. Állandóan a né­met öntudat erősítését hangoztatja. Magyar Újság, Eszék. Kimondottan Károlyi-párti napilap, menekült kom­munisták, főleg baranyai volt újság­írók szerkesztik. A felelős szerkesztő Alexandrovics P. Milán. Iránya ter­mészetesen magyargyalázó. Torontál. Négy oldalas, kisebb poli­tikai napilap. Előállítási helye Nagy­becskerek, felelős szerkesztője Mara Jenő dr. Soha politikai véleményt nem nyilvánít. Neue Zeit. A német gazdasági és kultúregyesület hivatalos politikai napilapja. Nagybecskereken nyomják, felelős szerkesztője Keks János, A pángermán eszmét igen ügyesen és nagy szervező erők támogatása meliett propagálja, Maisfehler Zeitung. Zsombolyai heti­lap, Jung Péter szerkeszti, önérzetes, pángermán újság. Volksblatt. Megjelenési helye Fehér­templom. Kisebb pángermán hetilap. Vrsacer Zeitung, Versec. Szintén je­lentéktelen pángermán hetilap. &. Mz amemkai magyart lapok Az Amerikai Magyar Népszava a legelterjedtebb valamennyi amerikai magyar lap közül. Annak idején a szo­cialisták lapjaként indult mer*, ma azonban erősen polgári lap. A Kiss Emil-féle bankház (két év óta a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknak ame­rikai exposilurája) és a Hannover Nationalbank érdekköréhez tartozik. Laptulajdonos: Berkó Géza, főszer­kesztő: Kende Géza. Iránya hazafias. Magyarország ügyét lelkesen védi és propagálja az amerikai magyarok kö­rében. A jelenlegi magyar kormányt támogatja, különösen amióta a társa­dalmi béke politikáját hirdeti. Hive egy liberális, demokrata Magyaror­szágnak és erősen Habsburg-ellenes. A clewelandi Szabadság szintén pol­gári lap, egy időben vezető lapja az amerikai magyarságnak, ma sokat vesztett jelentőségéből, noha több ame­rikai magyar lap (Magyar Híradó, Ma­gyarok csillaga, Esti újság, Amerikai Hírlap, Magyar Hírmondó és Kalifor­niai magyar farmer) olvadt beléje. Laplulajdonos és főszerkesztő: Csemrt> Endre dr., aki a mult évben Buda­pesten is járt. Magyarországgal szemben a lap loyá­lis, de azért inkább az amerikai szem­pontot képviseli, mint ahogy az ame­rikai magyarban is elsősorban az ame­rikai állampolgárt látja. A hazai ese­ményeket bizonyos távlatból bírálja. A Magyar Bányászlap, a magyar bá­nyászok nagy számánál fogva, általá­nosan elterjedt, különösen Pennsylvá­niában, Virginiában, West-Virgihiában, * Lásd: 1. A cseh sajtó (M. K. 28. sz.) ; 2. A felvidéki tót ós a csehországi német sajtó (M. K. 29. sz.) ; 3. A felvidéki ma­gyar sajtó (M. K. 30. sz.) ; 4. A német­országi sajtó (M. K. 31. sz.) ; 5. A romáii sajtó (M. K. 32. sz.) ; 6. Az erdélyi ma­gyar sajtó (M. K, 33. sz.). Ohióban, Kentuckyban és Koloradó­ban. Tulajdonos és szerkesztő: a gyön­gyösi születésű Himmler Márton. A lap anyagi boldogulását főleg annak a küzdelemnek köszönheti, mely a há­ború elején a „Trans Atlantic Trusst Comp." és kisebb magyar bankok kö­zött keletkezett és amelyben a „Bá­nyászlap" a kis bankok és a mögöt­tük levő „Hannover Nationalbank" egyik szócsöve volt, öt más magyar laptársával együtt, Azóta a laptulajdo­nos megalapította a nevéről elnevezett. „Himmler"- (west-virginiai) bányate­lepet, melyet szintén a fenti bank kon­trollál. A lap népies stílusban ir, első­sorban a bányászok érdekeit védi. Ellensége a szélső szocializmusnak és erősen liberális. Az Uj Előre kommunista lap, volta­képp folytatása a régi Előre-nek, me­lyet az amerikai magyar- munkásszö­vetség mult év októberében beszünte­tett azon cimen, hogy nem felel meg többé azoknak a forradalmi céloknak, melyeknek eszköze volt. Az Uj Előre az S. B. S. Publishing Comp. kiadá­sában jelenik most meg, mint az ame­rikai magyar proletáriátus napilapja, önálló programmja nincsi amennyiben az American Labor Alliance magyar szekciójának, anyagilag és szellemileg, teljes ellenőrzése alatt működik és a III. Internacionálé 21. pontjának és közvetett utasításainak alapján áll. A lap kiadását azért végzi az S. B. S. Publishing Comp., hogy azzal a tör­vényes formáknak megfeleljen. A meg­alkuvás nélküli osztályharcot hirdeti, és általában azt a hatást kelti, mintha egész apparátusát a kommunista szer­vezkedés szolgálatába állítaná. Ezzel irányát is jellemeztük. Cégjelző fő­munkatársai között vannak Gábor Andor, Kun Béla, Radek Károly és Gyetvai János.

Next

/
Oldalképek
Tartalom