Magyar külpolitika, 1922 (3. évfolyam, 33-53. szám)

1922 / 34. szám - A munkanélküliség

Vasárnap, 1922 augusztus 20. flIAGYflR KÜLPOLITIKA Szociális mozgalmak A munkanélküliség [ munkanélküliségnek a különböző „uokban uralkodó mértékét szemző számadatok legújabban örvenestényként bizonyítják, hogy a raunjélküliség felfelé igyekvő tendenciák ereje — legalább egyelőre — ítörött. Norvégiát kivéve, mindenütt |kent a munkanélküliség. A csökke;folyamata azonban korántsem közemcg azt a gyorsaságot, mellyel az elkedés történt, csupán Németország egyetlen kivétel ebben a tekintetben, ,1 a csökkenés ugrásszerűen követett be. zt a pesszimista hangot, mely a nkanélküliség alakulásáról irott ószeres beszámolásukon végigvonul, « mindig nem tudjuk megmásítani, zen a munkanélküliek katasztrofális téküvé nőtt számában az apadás, az egész helyzet képét tekintjük át, lyésző kicsiny és ha például csak angliai viszonyokat vesszük íigyebe, azt látjuk, hogy a február hónap állandóan tarló csökkenési folyaI arányai szerint több mint egy egész iek kellene eltelnie, míg a munkaliüliség a rendes kereteibe húzódik ia. i azonban csak a jobbik feltevés, végig kisérjük a munkanélküliségi lisztika feljegyzéseit, szembetűnik, y a munkanélküliek számában bei csökkenés a legtöbb esetben csak öt-hat — hónapig szokott tartani s tán ismét emelkedő tendenciával i számolnunk. íönként is értetődik, mert araunkaküliséget szülő gazdasági okokban etnleges változások nem követkézbe és egyelőre nincsen arra semmi lény, hogy kedvező fordulatot" várnánk. kálváriának utja, melyen a megjött emberiség már nyolcadik éve ad, még nem ért véget. Nagy, belátatlan messzeséget kell még bejárnia4 a felindult szenvedések ismét elek. ngliában június hónap végével a kszervezeti tagok sorában 218.626 nkanclküli volt. a május hónapi i838, az április hónapi 236.308 és a rcius hónapi 220.8*2 munkanélküliszemben, A munkanélküléség esebiztositott munkások között juhö végével. 1,502.955 munkanélegyént olvastak össze, tehát a sitva levőknek 12*7 százalékát, jus hónapban e biztosítottak között, "888 (13-5 százalék), áprilisban .968 (14-4 százalék), márciusban ,329 (14 6 százalék szerepelt munjélküliként. í tényleges munkanélküség mérve mti számoknál lényegesen nagyobb, rt e számok nem folytatják napokí a korlátozott munkaidő mellett i'ozókat, tehát a részlegesen munkaiul levőket, valamint azokat a ükanélkülieket sem, akik a munkaküliség támogatására való jogosultakat kimentették. imelországban. mint már mondotj a munkanélküliség tekintetében ibb folytatott a nagyarányú csökés, mely négy hónapon belül egyJdára szorította le a munkanélküliszámát. szakszervezeti tagoknak június ap végén csupán 0 6 százaléka volt ikanélkül, amire nem volt példa, letországban csaknem egy évtized A szakszervezeti munkanélküliség előző hónapokban és pedig május0-7, áprilisban 0 9, márciusban 1*1, uárban2;7,januárban 33 százalékvolt i előző évek július havának munélkülisége 1921-ben 3-0, 1920-ban 1919-ben 2-5, 1918-ban 0 8, 1917-ben 1916-ban 2*5 százalékban szerepel, es szakszervezetek szerint legkeditlenebb volt június végén a munélküliség a szociáldemokrata alapon' vezkedett kalapmunkások között ! százalék) és az ugyanilyen pronmot követő mészáros alkalmazolközött (10"6 százalék), legkedvezőbb ociáldemokrata ruházati munkások vezetében, ahol senkisem volt ikanélkül, továbbá a Hirsch-Duncféle szervezkedéshez tartozó textil ikásoknál, ahol a munkanélküliek aa 01 százalék volt. munkanélküliségi támogatási élvesorában 19,864 munkanélkülit talá: július hó elsején, ellentétben a Us havi 28,692, május havi 64,838, lis havi 115,845 és március havi 526 munkanélkülivel szemben, július elsei létszámból 13,950 tark. a férfi, 5914 a női nemhez, lamek szerint július hó elsején Oroszországban 133,43o (9708 férfi és 3667 nő), Bajorországban 1104(8*5 férfi és 299 nő), Szászországban 2106 (1184 férfi és 922 nő), Württembergben 196 (145 férfi és 51 nő), Badenben 241 (228 férfi és 13 nő), Thüringiában 373 (278 férfi és 95 nő), Hessenben 63 (48 férii és 15 nő), Hamburgban 1567 (858 férfi és 709 nő), Mecklenburg-Schwárinben 381 (349 férfi és 32 nő), Oldenburgban 40 (18 férfi és 22 nő), Braunschweigban 75 (70 férfi és 5 nő), Brémában 146 (98 férfi és 48 nő), Lübekben 55 (35 férfi és 20 nő), Meklenburg-Strilitzben 57 (51 férfi és 6 nő) volt munkanélkül, tehát a munkanélküliek kétharmada Poroszországra jut. Városok szerint legkedvezőtlenebb helyzetben volt iBerlin 4586, Boroszló 1887, Hamburg 1244, München 483, Drezda 440, Lipcse 366, Bréma 223, Ki el 220, Hannover 219, Magdeburg 160, Königsberg 159 és Köln 144 munkanélkülivel. Belgiumból a legutolsó adataink május hónapról szólanak s ezek szerint ekkor 22,287 teljesen munkanélküli szerepelt a njdlvántartásban, az április havi 28,524, március havi 38,050, február havi 42,749 munkanélkülivel szemben. Májusban a részlegesen munkanélkül levők száma 25,712 volt s megelőzőleg áprilisban 35,308, májusban 28,912, februárban 32,100 ilyen egyént olvastak meg. Hollandiában május hónapban a szakszervezeti tagok 105 százaléka volt munkanélkül az április havi 11'4, május havi 14 2 s a február havi 21-3 százalékkal szemben, tehát a munkanélküliség makacs növekedésében egyelőre visszafelé haladás állott be. Svájcban június hó végén 59,456 teljesen munkanélkül lévő egyént mutatnak ki, ami, ha íigyelembeT. vesszük, hogy májusban még 71,100, áprilisban 80,799, májusban 89,099, februárban 99,541 ilyen teljesen munkanélküli volt, meglehetős arányú apadást jelent. : Olaszországban már aránylag lassabban fogy a munkanélküliek hatalmas tömege. Utolsó adataink áprilisi eredetűek, amidőn 432,372 munkanélkülit mutatnak ki hivatalosan. Márciusban 498.606, februárban 576,372, januárban 606,819 munkás állott kenyérkereset nélkül. Dániában az apadás folyamatának irama mérséklődött. Júniusban a szakszervezetekhez tartozóknak 13 2 százaléka nélkülözte a munkát, mig májusban még 161 áprilisban 210, februárban 279 százalék szenvedett a gazdasági krízis hatása alatt. Norvégországban a munkanélküliség igen súlyos keretekben jelentkezik. Áprilisban a szakszervezetek tagjainak 28 3 százaléka állott munkanélkül májusban 219, februárban 213 százalék. A munkanélküliség még nem érte el kulminációs pontját. Lengyelországban a rendelkezésünkre álló legutóbbi — április havi — adatok szerint 142,400 a munkanélküliek száma, ami, ha figyelembe vesszük, hogy márciusban még 173,090, februárban pedig 183,000 munkanélkülit mutattak ki, elég figyelemreméltó csökkenést jelent. A svájci munkaadúk szervezete A svájci munkaadók három nagY szervezetben csoportosulnak. Az els(> szervezet a Svájci munkaadók szövetsége, melyben a gyáripari válOalkfozók tömörültek. Tasijainak száma: 8500, akik kétíszúzezerlniél több munkást foglalkoztatnak. Minthogy az 1921 vécén elkészített összeírás szerint Svájcban a gyári törvényi hatálya alá tartozó üzemek létszáma 8500. megállapítható, hogv e szőve liséfímek a gyáriparosok teljes létszámban tagjai. A szőveiségnek külön titkársága van léte kiajtóorgánumimal ás rendelkezik. Igen tekintélyééi befolyása van a közélet iránvitására mindenütt és a munkáslapok neki tulajdonítják az eddigi heti negyvennyolc órás munkaidő megszüntetésének kierőszakolását. A második szervezet a Svájci iparosszövelség. melyben a kézművesek, kereskedők és kisebb gyárosok csoportosultak. > Tagjainak száma az 1921 végén 127.087 volt. Szintén állandó titkárságot tart fenn. heti lapja a Schw. Gewerbe Zeitung, nagyszámú előfizetővel. A harmadik szervezet a Svájci földműves szövetségi melynek "364.428 tagja van s amely 28 különböző' kisebb szövetségből áll. Nagyszabású tevékenységet ' fejt ki a 'mezőgazdasági érdekek védelme érdekében. Titkárságát a hires Laur dr. vezeti. Befolyása alatt huszonöt s3lilóorgánum áll, ezek közül 18 német 6 francia és 1 olasz nyelvű. Vezetőlapja a Zürichben. Moos prolfesszor szerkesztésében megjelenő Schw. BauernZeitung, melv 126.010 példányban lát napvilágot. A sváici szocialista sajtó a földmüvesszövetséget /sokkal erősebben támadja, mint a másik két munkaadósziervezetet. ami azért. van. m»rt ebben látja legerősebb ellenfeléi. A szö' vétségről egyszer vyd (gyűlölettel, máskor gunyois szatírával ír és politikáját fogyasztó 'és munkásellenesnek hirdeti. A szövegéig annak ideién 'határozott állást foglalt a napi nypjjp órai munkaiidőnek a mezőgazdaságban való alkalmazása ellen és a nemzeteik szövetségéhez tartozó kormányokhoz intézett kör{le veiében élesen kifogásol,! a , a washingtoni egyezm<ínvnek ilyen térteílmezésél. fl nimef állami tisztviselők íizeíésrendezése A német kormány az állami tisztviselők és alkalmazottak fizetését az A) osztályban felsorolt helyeken az első fizetési osztályban 45.970 és 62.500, a másodikban 53.195 és 70.480, a harmadikban 59.650 és 78.460, a negyedikben 62.500 és 82.735, az ötödikben 67.630 és 89.290, a hatodikban 71.905 és 94.990, a hetedikben 74.860 és 105.820, a nyolcadikban 86.440 és 114,370, a kilencedikben 94.990 és 128.620, a tizedikben 105.820 és 148.000, a tizenegyedikben 117.220 és 165.100, a tizenkettedikben 140.020 és 199.300, a tizenharmadikban 179.350 és 256.300 márkában állapította meg évente, az augusztus havi árviszonyokhoz alkalmazkodva. A július havi áralapon számított fizetések évi összege 42.420 márkától 234.300 márkáig terjedt. A noruég szakszervezeti szövetség újjászervezése A norvég; szakszervezeti szüyetséfi 1920. évi kongresszusa elhatározta* hogy szervezetét reorganizálja, akcióképeü'ségének elevenitése céljából. Az ujjászervezféísi munkálatok1 előkészítésére külön bizottságot küldött ki, melynek feladatává! tette azt, hosy a különböző szakszervezeti csoportok orságos egyesülései részéről el!őterje.sztelt javaslatokat megvizsgálja, Az előkészitü'bizo'itság két tervet talált fi gv elemreinéi tónak a sok közük Az első terv a szakszervezeteknek és üzemi tanácsoknak együtteséből kíiván Ihelyí szakszervezieti tanácsot alakítani. A különböző foglal kozálsi ágak szerint — tizenegy Déli ét omlit a javaslat — helyenkint különböző .érdekcsoportok létesiltend'őki » ezeknek összessége szakmaáöazat szerint országos szervezeteket képezne, amelyek a sízakszervezejjii szövetségben egységesen kapcsolódnának ö'?sze. Ezek! az ortszágos s zeryezetek nem végeznének adminisztraitiv tevékenységet, hanem csupán technikai tanácisiadószervai lennének ai szakszervezeti szövetségnek. Tehát ezen a rtíVen a munkacsoportok sízerin! alakított országos központok jelentősége csökkennék és a szakszervezeti szövetség; hatásköre bővülne. A má'síik terv nemcsak a mai szakszervezeti or&zágos központokat, de a szakszervezeti helyi csoportokat is szeretné megszüntetni és a fiizervezkedés alapjául az üzemi tanáíosokat kívánja fenni. Az üzemi tanácsok helyenkint együttesen hieilyi központokat képeznének és e helyi központjok szövetkezése lépne a mai szakisiziarvezieti országos központok helyébe. (A terv aíz üzemi tanácsokból alakult helyi központok hatásjyörk'ft nem határozná meg és valamennyi, tevékenységű jogkörrel felruházva azokat, cisíupán azt köti ki. hogy tcvékenvségük a munkásság' egyetemes érdekeit ne sértse. 00000000<>00000<>000<>0<>0<><><><X><>^ M görög-török probléma Poincaré és Lloyd George meghiúsult londoni konferenciájából a világ figyelmét annyira csak a német jóvátétel ügye foglalta le, hogy a napisajtóban szóba sem került a keleti kérdésben való állásfoglalása. A konstantinápolyi lapok most azonban azt jelentik, hogy döntő lépés történt a görög kérdésben is: Poincaré azt követelte a londoni értekezleten, hogy a keleti kérdés megoldásáig egész Tráciát a nagy-entente szövetséges csapatok szállják meg, a nagyhatalmak pedig évvénytelenitsék a Görögországnak adott mandátumot, hogy a nagyhatalmak nevében ő igazgassa Tráciát. E lépés megokolása az, hogy a görög kormány a szövetségesek érdekei ellen lépett fel, amidőn Konstantinápolyt meg akarta szállni. A görög csapatok jelenléte Tráciában állandóan veszélyezteli Konstantinápoly függetlenségét és így más lépés a Balkán nyugalma érdekében nem marad, mint a görög csapatok kiparanesolása onnan. A lapok szerint Londonban erről a kérdésről sem döntöttek véglegesen, ennek megtárgyalása is a szeptemberi konferenciára marad. Anglia ellene van Görögország megrendszabályozásának, de az olaszok támogatására fellétlenül számithat Franciaország. Érdekes hírt közöl a belgrádi Novi List: A görög kormány előzetesen tudatta Szerbiával, hogy meg akarja száll ni Konstantinápolyt, A szerb kormány a bejelentést tudomásul vette, de egyben közölte Athénnel, hogy Szerbia hozzájárulása fejében Szaloniki városát a hozzátartozó macedóniai területsávval kívánja, minthogy fellétlen szüksége van az égei-tengeri kijáratra. A szerb lap közlése szerint ez a bejelentés nagy elégületlenséget keltelt Athénban. Ugyancsak a zágrábi lapok jelentik, hogy a macedóniai és tráciai megszálló görög katonaság arra készül, hogy kisázsiai mintára kikiáltsa e két tartomány függetlenségét és államfőnek meghívja Venizelost, mint aki számithat a nagyhatalmak rokonszenvére. A szmirnai kérdéssel szemben i tt az a különbség, hogy a görög kormány hallani sem akar a tartományok autonómiájáról és lázasan készül ellenintézkedésekre. A szerb lapok hire szerint a görög csapatok visszavonása ezzel magyarázható. Szó sincs róla, hogy Görögország kiürítené Tráciát, hanem csak a venizelista csapatokát váltja le és pótolja királyhüekkel. Kisázsia autónomiája, mint előrelátható volt, csak fikció, ami ujabban abból is kitűnik, hogy Szterg'idisz, a szmirnai görög megbízott, azt kérte a görög kormánytól, hogy engedje meg tisztviselőinek a megszállt kisázsiai területeken való maradását, amig az uj állam konszolidálódhatik és saját közigazgatást rendez be. Ugyancsak maradjanak helyükön a görög csapatok is és védjék a határt, amig a benszülöltekből önkéntes hadsereget lehet felállítani. A török-görög háborúba különben esetleg igen hamar egy harmadik résztvevő is beleavatkozik. Szovjetukraina kormánya ugyanis tiltakozó jegyzéket küldött Parisba, Londonba és Rómába a görög flotta feketelengeri blokádja miatt. A jegyzék kiemeli, hogy a feketetengeri kikötők bombázása alkalmával több orosz áruraktár is leégett s ezért Ukránía kijelenti, hogy a menynyiben a (eketengeri kikötök blokálása meg nem szűnik és a görög ílolta még orosz hajókat lefoglal, az ukrán köztársaság kénytelen lesz a helyzettől megkívánt rendszabályokhoz nyúlni és Görögországot hadviselő félnek tekinteni. E jegyzék alapján az illető nagyhatalmak konstantinápolyi képviselőiket utasították a megfelelő lépések megtételére s a konstantinápolyi tábornoki kar vizsgálóbizottságot küldött .ki a feketetengeri bombázások ügyében. Úgyszintén a nemzetközi Vöröskereszt képviselőinek is megbízást adott, hogy helyszíni szemlét tartsanak a görög és török sereg kisázsiai kegyetlenkedései ügyében s felhívta az aténi és angorai kormányt, hogy a bizottság munkáját minden tekintetben könnyítsék meg.