Magyar külpolitika, 1922 (3. évfolyam, 33-53. szám)

1922 / 47. szám - Ausztria nehéz megpróbáltatása

wmim KÜLPOLITIKA Vasárnap, 1922 november 19. Ausztria nehéz megpróbáltatása Jövőre az eddiginél is súlyosabbak lesznek a megélhetési viszonyok Ausztriábany de az ország megmenekül a káosztól — A népszövetséq kiküldött bizottságának lesújtó véleménye szövetség A népszövetség, mielőtt Ausztria talpraálflitása ügyében ismeretes igenli határozatát meghozta volna, bizottságot iküldött ki Auszt ra pénzügyi helyzetének 'megvizsgálására. A bizottságnak Jansson, Arai, Aavenol, Sir Basil, j Blockett, Pospisil és Sir Henri Strakosch voltak a tagjai. Tanulmányuk eredményét adatokban rendkívül gazdag jelentésben tették közzé. Mi ez allkalcmmal azokat a bevezető sorokat közöljük, amelyeikben általános képet festenek Ausztria siralmas, közgazdasági helyzetéről & amely sorok egyúttal súlyos vádirat azoik ellen, akik Ausztriát az ellmult két esztendőben kormány ózták. A jelentés a következőképp szól: — A pénzügyi bizottság, abban a vizsgálatában, vájjon minő intézkedésiek szükségesek Ausztria' ,pénzügy{i helyzetének talpraállitásához, természetesen 'kizáróan a pénzügyi meggondolások területére szorítkozott. De, megjegyzi e vizsgálódásokon, felül, szükségesnek véli tanulmány tárgyává tenni Ausztria közgazdasági helyzetének alapvető prolbllómáját is. Mert Ausztria, még iha bizonyos időre képes volna is egészséges pénzügyi helyzetet teremteni, ezt tartósan 'fentártani és népességének szükségleteit kielégíteni csak ugy volna képes, ha növelné a termelést és egyensuüyba hozná kereskedelmi mérlegét (számbavéve természetesen nagyon is számba vehető „láthatatlan" kivitelét). Ausztria kereslkiedelménök mérlege jellenleg nagyon kedvezőtlen. Ez a tény részben az inflációnak és a pénzzavarnak következménye, részben azonban más okai is vannak ezelknek a tünetekneijv. Éppen ezért nagyon (fontos, hogy minden lehető intézlkedés megtétasisék: a nemzetközi közgazdasági ösz-* szeköttetéseket javitani kell oly feltételeket kelti teremteni hogy) Becsnek, mint raktárnak, befogadóképessége növelhető legyen, a pénzügyi műveleteiknek és áz átmeneti kereskedelemnek az intenzitását fokozni kell és oTy intézkedéseiket kell megtenni, amelyek ségletek iki'dl égi lésére használtaik fel. Ezentúl a kölcsönelőlegek csak reform. intézlkiedések megtételére lennének tfelhasználandók és nagyon rövid időn belül Ausztriának csak annyit volna szabad fogyasztani, mint amennyit termelni is képes. A' reform megvalósításának ideje, még ha ujabb hitelt kapna is Ausztria, szükségszerűen nagyon nagy megpróbáltatás lesz, de minél később kezdenek c reformokhoz, annál nagyobb lesz a megpróbáltatás. — A helyzetet legkedvezőbben beálllitvai Ausztriában súlyosak lesznek a megélhetési feltélelek a jövő észten döben, amikor fáradságosan helyreállítja közgazdasági helyzetét, mint volt tavaly, amikor a közgazdasági talpraállitásra adott kölcsönök összegét minden reform mellőzésével a napi fogyasztás cél'jaira tiaszálta fel. — Mert nem arról van szó, hogy folytassák-e vágy megjavítsák a megélhetésnek tavalyi felitételeit: Ausztriának választani kell aközt, hogu átéli-e a nehézségnek oly korszakát, amelynek megpróbáltatásai nagyobak lesznek, mint mindaz, amit 1019. óta átélt, de előkészíti a jövő számára a ténylleges javulást, (és ez ,a legkedvezőbb hipotézis) vagy oly sötét nyomorúságba és kaotikus kétségbeesésbe sülyed, aminek párját Oroszországon kivül a modern világban nem találnánk. — Ausztriának helyzete teljesen reménytelen, ha csak önszántából alá nem veti magát oly tekintélynek, amelynek feladata lesz oly reformokat megvalósítani, amelyek következményekép a jelenleginél súlyosabb helyzet lesz következménye, de ez az eífyétlen módja annak, ha Ausztria egy még sokkal borzasztóbb sorsot ki akar kerülni. 0000000000000000000000<>00000<X>0<>OOOOOOOOOOOOOC>0<X>000<><> X A bunyevác-kérdés A zágrábi Obzor nemrégen egv érdekes cikksorozlatot hozott dr. Bertics Zsivko zimoinyi ügyvéd, volt képviselő tollából a bunvevácokról. Bertics az összeomlás előtt a horvát-szerb koalíció tasfja volt, az uj állam megalakulása utján1 Biámarosan kiábrándult Belgrádból és belépett a Horvát Egyesülés pártjába, majd) e párttal együtt csatlakozott a Horvát Blokkhoz. Politikai maigatartása miatt a nagyszerbek ismételten üldözőbe vették, egyszer le is tartoztatták. Cikke, mint a bunyevác-kérdésnek horvát szempontból való megvilágítása, igém érdekes. Bertics őszintén megvallja hogy sohasem hitte volná, hogy a Nojvodina vakba a délszláv államhoz! főig tartozni. Mivel azonban a délszlávok a tartományban relativ többségbani vannak, hiszi hogyha Belgrád szerbesitő politikájával nem ver éket a Voíjvo,, , , , . • dina délszláv törzsei közé hanem álalkalmasak arra, hogy az oxiSzag pro- ' "aucuA <*' duktiv forrásainak fejlesztése érdeké- ^anos délszláv alapra helyézkedik, a ben fellkeltsék a magántőke érdeklő- tartomány meg lesz tartható. ' A íVojvödé sét' — Ezeknek a kérdéseknek a megoldása azonban már kivülesik a pénzügyi bizottság hatásikörén. Ha Ausztria megfelelő pénzügyi politikát fogad el és valósit meg, Ausztria közgazdasági helyzete a termelés növelésével és a népesség nagy részének e közgazdasági munkálatokban való részvételével helyreállhat, ellenkező esetben a közigazdasági helyzet kényszerítő ereje vagy kivándorlásra fogja kényszeríteni vagy teljes nyomorba taszítja népességét. De még ez annál is inkább kívánható, mint a teljes felfordulás és a városi lakosság nagy tömegének teljes elszegényedése, ami okvetlen elkövetkezik, ha a jelenlegi pénzügyi zavar fenmárad. E'z a dezorganizáció ugyanis lehetetlenné teszi, hogy a még lehető iközgazdasági intézkedések megtételére megfelelő al!ap találtassék. A pénzügyi bizottság kötelességének véli, hogy ezeket a következtetéseit nagyon komoly figyelmeztetés formájában tárja Ausztria elé, Ausztria három év óta nagyobbára oly köz- és magánkölcsönökbő] él, amelyek szándékosan vagy akaratlanul adományokká alakultak át. Három év óta magánkönyörületességből él és az idegen üzéreknek a koronaüzletekből eredő veszteségeiből. Ilyen forrásokra a jövőben számítani nem1 lehet, sem ilyeneket felhasználni többet nem lehet. Ausztria sokkal többet fogyasztott, mint amennyit termelt. Azokat az öszszegeket, melyeket Ausztriának előlegeztek és amelyek a pénzügyi és közgazdasági helyzet (helyreállítására leltek volna felhasználandók, a folyó szükdina szerbjei, horvátjai és sokáicai mellett a bunyevácok jönnek első sorban számba, akik a hercegovinai Búna folyó mellől bevándorolt horvátok leszármazottai. A bunyevácok 'ellőtt horvát eredetük sohasem balMányodott el. Az illyrizmus irodalmi hatása reájuk is kiterjedt s a pécsi katolikus theologia, a 'Ferencrsendiek bajai rendháza régóta összehozták a szlavóniai horvát és a bunyevác ifjúságot. Strossmayer sem feledkezett meg róluk. De legtöbbet! a bunyevác AnHunovics János püspök tett népéért, ö tartottá fenn sokáig a szabadkai Nevén (örökzöld) CÍ lapot, mely 1884-ben indult meg s a bunyevác mozgalom központija letit. A bunyevácok poisiliikai vezére a huszadik század elején Szudárevics Ferenc szabadkai orvos lett. Az összeomláskor Szudárevicsék kimondták Szabadka csatlakozását a délszláv ágamhoz. Prótics koncentrációs kormánya a város Ifőispánjálvá Szudárevicsot nevezte kii s a várost egészen, a Bácskát részben bunyevác kormányzás alá fogta. A irögitön kiütköző szerbhorvéit ellentéteket a bunyevácok ugy próbálták ellensúlyozni, hogy külön pártba szervezkedve, az áttalános déliszláiv progranimot domborították ki. Mikor azonban Vésznics létrehozta a radikális-demokrata koalíciót!, Szabadkáiról! eltávolítottak minden yezető állásban lévő bunyeivácot s a város éüére a szerb Dobanavácski Pál főispán került Dobanovácski a Nevent üldözőbe; vette és liizzel-vassai szenbesiil. Lapjai, a demokrata Národ (Nemzet) és a radikális Bacsvanin (A bácskai) a Vojvod-na szerb jellegéti hangsúlyozzák s a dél'szliáv törvényeknek a szerbségbe való beolvadását követielik. Ennek eredménye a szerbek nagy megrökönyödésére az lett, hogy a bunyevácok a horvátoik felé orientálódtak, ahová eredétükön kívüli vallásuk is hajtotta őket. Ez a szerbeket igen felbősziilette. , Mikor elrendelték (Szent Szávának, a szerbek védszentjének, megünneplését a katholüíkus iskolákban és a Nevén tiltakozott az ellen, hogy katolikusokat pravoszlláv szentek tisztelteiére kényszerítenek, a lapot törvénytelenül betiltották. Jöttek aztán sorban Belgrád regtkorruptabb és leganalfabótább tisztviselői a bunyevácok megfékezésére, kiterjesztették a Vojvodinára a szerb Üözokitatást, ugy, hogy a bunyevác gyermekeknek cyrilUbetükikel nyomott és nagyszerb szellemű könyvlekből kell naponta fajuk gyalázását tanulniuk. Bertics idéz egyik tankönyvből, mely azt tanítja, hogy a Bácskában szerbek laknak, a katholikusok épp ugy szerbek, mint a pravoszlávok. Pribicsevics, mint közoktatásügyi miniszter, a Vojvodina katolikus iskoláit mind államosította, azután a vallásoktatást törölte a tantervből. Mikor emiatt igen eriős volt a felzúdulás, akkor a vallásoktatást világiakra bizta, anliután pedig a tanerők ma a Vojvodináhan szinte kizárólag szerbek, a katolikus vallásoktatást pravoszlávok végzik. A szabadkai jogi fakultás szerb hall gátlóiból Beligráé terror csapatot szervezett, mely a bunyevác közélet legtiszteltebb férfiáit egyre-másra megfámádija. Szudárevics házát Szabadkán arról lehet meigjiisimerni, hogy abjiakai mlind be vannak törve s a fojálz falai elroncD^tva. Nem csodá, ha a bunyievácok átvették a szerbek hajjdani magyar elnevezését és vadrácoknak nevezik őket. . . Eddig BertSics. Legyen szabad az itt elmondottakra néhány megjegyzést tennünk. 1. A magyar időkben a bunyevácokat soha senki nem üldözte. Szabadkát folyton szabadkaiak kormányozták, tulnyomólagi bunyevác-származ(á|:u családok sarjai. Mindazok a bunyevác vezérférfiak, kik ma népük politikáját irányítják — Szudárevics, Evetovics. János apát volt magyar képviselő, Ráijiics Balázs szabadkai plébános, Vojniies Dunics volt szabadkai gimnáziumi igazgató stb. — a magj'ar időkben is. a város irányadó köreihez tartoztak. 2. A délszláv politikának Szabadkán nem a Szerbek lerroriszlikusi fellépése jnójatt kellett megbuknia, hanem mert megbukott az cigész délszláv államban. Az SHS királyságott' lehet centralista szellemben kormányozni, lelhet a királyságon belül a szerb (hégiemóiniát horvál. szlovén, bunyevác stb. autonómiákkal korlátoz^ de magának a szerb hegemóniáig dogmáinak kell maradnia, mert a dél szláv eszmében már csak nehánj ideotoglus hl^z, a nagyszeíb eszmi uralma nélkül széthullik az állam, j A bunyevácok horvát orientációján^ valóiságát és jelientőségét nem akarjuj kétségbe vonni, de bármily magasra i értékeljük azt az anyagi és erköilcs erőt, melyet a bunyevácokra nézve | Horvát Blokkal való szövetkezés jelent niem hisszük, hogy a Vojvodinaiplár vá rosában elszigetelten él'ő bunyevácssáj az egészen máls gondolatkörben élj horvátok segitségével s/ikeresen itludja felvenni a harcot a szerib erőszakosko. dal okkal szemben. A Vojvodina lako. sai a délszláv álilamban csak ugy vívhatják ki jogaikat Belgrád ellen, ha a autochton elemek összefognak, kiil| nősen összefognak azok a népek, m& iyek évszázadok óla ott testvéries egyetértésben élnek s ma a nyugali kultúra előőrsei az Európa szivébe be. tört balkáni bódítókkal szemben: j maigyarok, a sviábok és a bunyevácok, bj. ><x>ooooo<xx>ooooooo<x>oooooo< KÖZGAZDASÁG. — A Pesti Viktória Gőzmalom közli, hogy 54. rendés közgyűlése; jővá; hagyta 40-000 darab uj részvényaiek 5000 koronási árfolyamon való kibocsátását; ezek közül 36.000 drb a részvényeseknek 5:3 arányban (befizer tendő az Angol-Osztrák Banknál 50 százalék legkésőbb 1922. nojvembeír 23-áig, 50 százalék legkésőbb 1922 december 15-éigi) biztosiltatik, a többi 4000 drb eaíiemórléke a Viktória-konszernhez tartozó vidéki malmok idegien kézen lévő részvényeinek megszerzésére, illetve a vidéki mjjjoiiirásizvéiiytík tárcaállományának kiegészítésére fordítandó. — A Budapesti Takarék- és Vasaipénztár r.-t. közgyűlése az intézeti alaptőkét 120 millió koronára emelte fel. Befizetés december ,1-től 10-ig. —1 Az Union des Usines et des Exploitations Forestiéres de Nasic az 1921 —22. üzletévre két schweizi frankot állapított meg osztalékul. A hivatalos hirdetmény értelmében a szelvényeket f. évi november hó 15-től kezdődőleg a Banque de Paris et des Pays-Bas genfi fiókja és a Hazai Bank R.-T. budapesti főpénztára váltja be. — A Kereskedelmi Bank tőkeemelése. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank a napokban megtartott rendkllvüli közgyűlése elhatározta a bank alaptőkéjének 150 millió koironárói 200 millió koronára való fölemelését Az újonnan kibocsátandó 50.000 darabra a regi részvényeseknek, van élőVételi joguk 5 régi részvény alapján egy újra 10.000 koronáért minden illeték és költségtől mentesen. Az elővételi jóig e hónap 16-ától 25-éig bezáróan gyakorolható 5000 korona egyidejű lefizetése mellett, imig a második 5000 koronás részlet ezévi december hónap 31-éig bezáróan fizetandő be. — A Telefongyár r.-t. alaptőkéjét bV millióról 20 millióra emeli. A régi részvényesek 4 részvényre 1 ujat kapnak 4500 koronáért telquel. A még fennmaradó 0250 db. uj részvényt szorosabb kapcsolat céljából a társaság régi és uj külföldi érdekeltségei veszik át nag}robb áron több évi zárolással. — A Magyar Ruggyantaárugyár r.-t. a 'tárcájában maradit 50.000 részvényt teljes egészében a rqgi részvényeseknek aljánlja fel 5:1 arányban, 3500 koíronás árban. Laptulajdonos: Magyar Külpolitika lapkiadó vállalat. Budapest, 1922 Nyomatott a Budapesti Hirlap nyomdájában (Rökk Szilárd-u. 4.). Felelős nyomdavezető: Nedeczky László.