Magyar külpolitika, 1922 (3. évfolyam, 33-53. szám)

1922 / 47. szám - A délvidéki magyarság kilép passzivitásából - A genfi nemzetközi munkáskonferencia

Vasárnap, 1922 november 19. MAGYAR KÜLPOLITIKA fekvő jóságos szemeivel német proszorszort juttat eszünkbe. Beszélgetés közben megjegyezte, ő tudja legjobban, mily ok és sulyos feladat vár a B. I. T. -re mily rengeteg tenni való kell ahhoz, hogy a munkásviszonyok mindenütt megközelithessék azt az eszményt, melyet ö lát maga előtt. Az idei konferencia talán nem Végzett annyit, mint a tavalyi, de nem lehet mindent egyforma mértékkel mérni, mindenhez kitartás kell. Majd rátért arra. hogy különösen Közén- és KeletEurópára nézve a kivándorlási kérdés rendezése nagyon fontos. Mindén szavából kiérződött, mennyire lelkén viseli a dolgozó emberiség iólétét és megélhetéséit. A B. I. T. is még abban a stádiumban van. mint a Népszövetség; most éli fejlődési korszakát. Bizonyos fokig az előbbi intézmény összmunkálkodása még nagyobb akadályokba ütközik, mint a Népszövetségnél. A világpolitika klikkekbe osztja a tagállamokat, még akkor is, ha távol tengereken tul vannak; a rokonszenv vagy érdek egyik vagy másik csoporthoz sorakoztatja őket. A B- I. T. minden állama egy külön csoportot képez, ha még oly erősen is hangoztatják a nemzetköziséget, mert minden államban különbözők a viszonyok a munkásság szellemi. fejlettsége, foglalkozása, stb. Ez egy oly nagy heterogén család melynek tagjait külömböző mértékkel kell mérni és épp ez a külömböző mértékelés teszi oly nejhez feladattá a viszonyokhoz mérten rendezni a munkáskérdés nagy problémáját. fs. Legutóbbi számunkban megemlékeztünk a vajdasági Magyar Pártnak a választójogiért és a tanulmányi szabadságért indított küzdelméről. Most pedig tudósítónk jelenítése alapján közölhetjük a Magyar Párt elnöki tanácsának állásfoglalását, amellyel megszünteti a magyarságnak a politikai élettel szemben eddig megnyilvánult passzivitását és gyakorlati politika terére lép a magyar nemzeti kisebbségekért. Erről a tanácsülésről tudósításunk' a következő: A vajdasági Magyar Párt elnöki tanácsa vasárnap tartotta Nagybecskereken Sántha György dr. elnöklésével elnöki tanácsülését, amelyen a zentai alakuló gyülés óta történtekről számoltak be az egyes bizottsági előadók. Gráber László dr. & választói. jogért folytatott küzdelem * eddigi eredményéről elmondta, hogy a párt szervezetei között létrejött megállapodás értelmében nem a kormányhoz, hanem a parlamenti pártokhoz fordult a Magyar Párt a kisebbségeket ért sérelem orvoslása végett és eljuttatták a párt memorandumát minden egyes képviselőhöz. Az előadó, mint ismeretes, a Népszövetségi Liga délszláv osztálya előtt élőszóval is ismertethette a magyarságnak és általában a nemzeti kisebbségeknek a választói fogtól való megfosztásában rejlő sérelmét. A Liga láthatóan nagy rokonszenvvel fogadta és magáévá tette fejtegetéseit, hogy azonban lesz-e pozitív eredménye ennek az akciónak, az ma még bizonytalan. Felvetette az elnöki tanács előtt azt a kérdést, határozzon, milyen módon óhajt a jövőben céljai elérése érdekében küzdeni. Négyféle alternatíva kinálkozik: 1. A parlamenti tényezők felvilágosítása, 2. reklamáció a választási névjegyzékek összeállítása ellen, 3. kooperáció valamely más párttal és 4. a passzivitás. A parlamenti tényezők felvilágosilása megtörtént, eredménye eddigelé csak Protics állásfoglalása, a reklamációtól nem sokat vár. de annál többet a kooperációtól. Azt javasolja: válasszon az elnöki tanács egy szűkebb biztottságot, amelyik az eddigi felhatalmazás nélküli és egyéni iniciativából eredő tapogatózások helyett komoly tárgyalásokat folytasson a parlamenti pártokkal. Az értekezlet az indítványt elfogadta és dr. Gráber Lászlónak a választói jog érdekében eddig tett minden lépését helyeselve. - fáradozásáért jegyzőkönyvi köszönetet szavazott. A bizottság tagjaiul megválasztották dr. Sántha Györgyöt, dr. Várady Imrét, dr. Gráber Lászlót, dr. Deák Leót és dr. Csettle Jánost. Az islkolaügyi sárelmek ismertetése után Csettle János hosszabb beszédben fejtegette, hogy a pártnak a gyakorlati politika terére kell lépnie. bele kell kapcsolódnia az állam politikai életébe. Keressen érintkezést a müködő pártokkal, lépjen fegyverbarátságra azokkal, akik hajlandók támogatni törekvéseiben. Ennek előfeltétele természetesen a választói jog és az iskoláztatás rendezése és azt ajánlja, hogy a párt elsősorban a koalizált pártokkal keressen összeköttetést. Több hozzászólás után az értekezleten hozott határozatokat a következőkben foglalták össze: A Magyar Párt ellnöki tanácsa meghallgatta a kijelölt előadók jelentését a politikai helyzetről, a választlói küzdelem állásáról és a középiskolai oktatás terén a magyarságot ért sérelmekről. Az elnöki tanács megállapitja, hogy a pártnak legális megalakulása után első kötelessége, hogy a parlamenti pártokkal kapcsolatot létesítsen abból a célból, hogy ezéket a pártokat a magyarság politikai törekvéseiről tájékoztassa és viszont tájékozást szerezzen abban a tekintetben, hogy a parlamenti pártok milyen állást foglalnák el a Magyar Párttal szem ben ezekben a kérdésekben. Az elnöki tanács megbízza az imént meglválasztott bizottsági tagjait, hogy ennek a célnak elérése érdekében a közvetlen tárgyalásokat indítsák meg és eljárásuk eredményéről az elnöki tanácsnak és ez a vezérlőbizottságnak tegyen jelentést., Az elnöki tanács ezután a párt nevének megállapitásánál elifogadta a következő nevet: A szerbek, horvátok és szlovének királyságának magyar pártja. A moszkvai Internálionale negyedik kongresszusa Most, november hó első felében tartja negyedik egyetemes kongresszusát a moszkvai Internationale. A tárgysorozaton tizenhét, pont szerepet, melyek közül különös érdekességgel bir Sinowjew beszámolója a koimmunista Internationale eddigi működéséről! és tervezete az ezután követendő taktikáról, továbbá Lenin előadása az orosz forradalom eddig lefolyt öt évéről és a világforradalom kilálásairól. A jelentősebb pontok között szerepel még Frossard előterjesztése a versaillesi béke elleni küzdelemről és a kommunista pártnak e téren mutatkozó feladatairól), továbbá a francia kommunista párt jelenlegi helyzetéről. Megbeszélésre kerül a fascizmus ügyének jelentősége, az agrárkérdés, a keleti kérdés, a kommunista Internationalenak, valamint a csatlakozott pártoknak legközelebbi programmja és a végrehajtó bizottság elnökének megválasztása. Az egyptomi nacionalisták kongresszusa Berlinben Az Európába, élő egyiptomiak képviselőit a nemzeti védelem bizottsága szeptember 18-ára kongresszusra hivta össze a berlini Forint Club-ba. A nagygyűlés, amelyen dr. Yeyha Ah. El Dardiry elnökölt, három napig tartott. A Gibraltárban internált Zaglul pasa szétszórt hívei összejövetelükön Egyptom mai helyzetét vitatták meg. A kongresszus főképp a február 28-án kiadott angol nyilatkozattal Ifoglalkozott. E deklarációban Anglia Egyiptomot független és szuverén államnak jelentette ki. de fenntartotta magának a jogot a szuezi csatorma és a közlekedési utak fölötti ellenőrzésre, a kisebbségek és idegenek védelmére, valamint egyiptomi Szudánra. A berlini kongresszus a brit deklarációval szem. ben a következő határozatot hozta: a nagygyülés az 1922 február 28-iki nyilatkozatban Egyptom. Szudán és a hozzá tartozó részek annexióját látja a brit birodalomhoz amely ezzel Egyptomot örökre leigázza. A jelenlegi kapitulációk megszüntetésére vonatkozó tárgyalásokat egyedül az egyptomi népnek van joga megkezdeni.. Szudán elválaszthatatlan része Egyptomnak. A kongreszszus ragaszkodik a szuezi csatorna semlegességéhez és az 1888-iki nemzetközi, szerződés fönntartását kívánja. A Szuez-csatorna semlegessége megköveteli Egyptom függetlenségét, valamint semlegességét. A kongresszus kijelentette, hogy a nemzetközi szerződések alapján Angliát Egiyptomban. nem illeti meg több jog, mint a többi hatalmat. Az összes szerződéseket. amelyek Egyptom és Szudán függetlenségiéit és szuverénitá; sát megnyirbálták, semmisnek nyilvánították ki s ezek az egyiptomi népet többé semmire sem kötelezik. A nagygyűlés elhatározta, hogy mindaddig, amig Angliának csak egyetlen katonája is áll egyiptomi területen, nem, bocsátkozik semmiféle tárgyalásba. ' Erélyesen tiltakoztak a kivételes [örvények s az üldözések ellen. Heves fölszólájások hangzottak el a sajtó- és gyülekezési szabadság korlátozása., valamint amiatt, hogy, a nacionalistákat fogságra vetik és hazájukból szám¬

űzik. Mindezekért a kongresszus a mostani kormányt teszi felelőssé és lemondását követeli. A kongresszus fölhívja Egyptom polgárait, hogy ne vegyen részt olyan választáson, amely a februári deklaráció alapján akar Egyptom számlára parlamentet teremteni. A berlini nagygyűlés fenti határozatai "— birtokon kivül lévén — csak elvi jelentőségüek. Nagyobb fontossága van azonban annak a határozatnak, amely szerint Egyiptom népéhez felszólítást intéznek, hogy az ellenséggel szakítsanak meg minden összeköttetést, bojkottálják az angol kereskedelmet és csak egyptomi bankokat vegyenek igénybe. Szükségesnek mondották ki az elemi népoktatás sürgős megszervezését. Az iskolákat mecsetekben és magánházakban fogják berendezni. Bizottságokat küldenek ki Európa és Amerika kulturközpontjába, ahol egyptomi ifjak tudományos kiképzést nyernetek. Egyben öttagú bizottságot is választottak, amely a programm végrehajtásáról gondoskodik. Egyiptomban minden faluban erélyi szervezetet alakítanak, a külföldön pedig külön megbizotlak fogdák á nemzetközi közvélemény előtt Í\Z egyptomi kérdést napirenden tartani. A kongresszus Végül az egyptomi katonák és hazafiak emlékének áíTdozotí és köszönetét fejezte ki mindazo: knak, akik Egyiptom füg get' e n s é gén munka 1 kod na k. 1A. genfi negyedik nemzetközi muniáskonferencia egyébként solk érdekes problémát pendített meg — reméljük, tiogy idővél valóra válnak. Az egész konferencia azt a hatást keltette, iiintha a Kdét fogná fel legjobban i munkáskérdések renldezjésének szükséges voltát- Perzsia jár elől a jó példával!: ott már a kormány elfogadta azt a javaslatot, hogiyi t;,z élves korig minden gyermeket mentsenek fel a munka alól. Eirv japán delegátus az ellen ti •takozott. hogy a női munkások éjjel is dolgozzanak a g várakban!, mivel orvosilag be lott bizonyítva, hogy az éjjeli munkát végző nők hietenkint átlag egy fontot veszítenek testi súlyukból1. Ezt az elveszített súlyt még akkor sem ' tuldiják visszanyerni,, jha közbe egy-két hétig nem dolgoznak éjjelenkint, minek egyenes következménye,5 hogy a munkásnő teljesen elcsenevészedik. India sürgette, hogy a konferencia bizottságokat küldjön ki a Keletre a tmunkásviszony ok tanulmányozáslá céljából, mert az európai munkásíviszonyok teíjesen külömNözők a Keleten uralkodó munkásviszonyoktól1. Indiában namt szükséa lenne a munkásoraanízációkra. különösen azokban a tartományokban, melyet nem az angolok, hanoin a rajahk kormányzata alatt állnak. A konferencia berekesztése előtt Albert ' Thomas, a B. 1. T. igazgatója vendégül látta a Club Internalional dísztermében a sajtó képviselőit. Vagy ötvenen lehettünk együtt a nagy tieí'cmben — a munkáskonferencia kelt akkora érdeklődést, mint „i népszövetségi konferencia — és különösen feltűnő volt, hogy az anró kis japánok, kikkel az újságírók karzata is renrtesen tele volt a NépsZövtség ülései alatt, itt teljesen hiányoztak. E sorok íróijának a-kalnia vo't néhány szót 'válthatni Albert Tfhomisval az est folyamán. A B. I. T. lelke közepes termetű férfi, hullámos hajjal és saakáuTáT, szenrüvejgé mögött mélyen