Magyar külpolitika, 1922 (3. évfolyam, 33-53. szám)

1922 / 47. szám - A délvidéki magyarság kilép passzivitásából - A genfi nemzetközi munkáskonferencia

Vasárnap, 1922 november 19. MAGYAR KÜLPOLITIKA fekvő jóságos szemeivel német proszor­szort juttat eszünkbe. Beszélgetés köz­ben megjegyezte, ő tudja legjobban, mily ok és sulyos feladat vár a B. I. T. -re mily rengeteg tenni való kell ahhoz, hogy a munkásviszonyok min­denütt megközelithessék azt az esz­ményt, melyet ö lát maga előtt. Az idei konferencia talán nem Végzett annyit, mint a tavalyi, de nem lehet mindent egyforma mértékkel mérni, mindenhez kitartás kell. Majd rátért arra. hogy különösen Közén- és Kelet­Európára nézve a kivándorlási kérdés rendezése nagyon fontos. Mindén sza­vából kiérződött, mennyire lelkén vi­seli a dolgozó emberiség iólétét és megélhetéséit. A B. I. T. is még abban a stádium­ban van. mint a Népszövetség; most éli fejlődési korszakát. Bizonyos fokig az előbbi intézmény összmunkálkodása még nagyobb akadályokba ütközik, mint a Népszövetségnél. A világpoli­tika klikkekbe osztja a tagállamokat, még akkor is, ha távol tengereken tul vannak; a rokonszenv vagy érdek egyik vagy másik csoporthoz sorakoz­tatja őket. A B- I. T. minden állama egy külön csoportot képez, ha még oly erősen is hangoztatják a nemzet­köziséget, mert minden államban kü­lönbözők a viszonyok a munkásság szellemi. fejlettsége, foglalkozása, stb. Ez egy oly nagy heterogén család mely­nek tagjait külömböző mértékkel kell mérni és épp ez a külömböző mérté­kelés teszi oly nejhez feladattá a vi­szonyokhoz mérten rendezni a mun­káskérdés nagy problémáját. fs. Legutóbbi számunkban megemlékez­tünk a vajdasági Magyar Pártnak a választójogiért és a tanulmányi szabad­ságért indított küzdelméről. Most pe­dig tudósítónk jelenítése alapján közöl­hetjük a Magyar Párt elnöki tanácsá­nak állásfoglalását, amellyel megszün­teti a magyarságnak a politikai élet­tel szemben eddig megnyilvánult passzivitását és gyakorlati politika terére lép a magyar nemzeti kisebbsé­gekért. Erről a tanácsülésről tudósí­tásunk' a következő: A vajdasági Magyar Párt elnöki ta­nácsa vasárnap tartotta Nagybecskere­ken Sántha György dr. elnöklésével elnöki tanácsülését, amelyen a zentai alakuló gyülés óta történtekről szá­moltak be az egyes bizottsági előadók. Gráber László dr. & választói. jo­gért folytatott küzdelem * eddigi ered­ményéről elmondta, hogy a párt szer­vezetei között létrejött megállapodás értelmében nem a kormányhoz, hanem a parlamenti pártokhoz fordult a Magyar Párt a kisebbségeket ért sére­lem orvoslása végett és eljuttatták a párt memorandumát minden egyes képviselőhöz. Az előadó, mint ismeretes, a Nép­szövetségi Liga délszláv osztálya előtt élőszóval is ismertethette a magyarság­nak és általában a nemzeti kisebbsé­geknek a választói fogtól való meg­fosztásában rejlő sérelmét. A Liga lát­hatóan nagy rokonszenvvel fogadta és magáévá tette fejtegetéseit, hogy azon­ban lesz-e pozitív eredménye ennek az akciónak, az ma még bizonytalan. Felvetette az elnöki tanács előtt azt a kérdést, határozzon, milyen módon óhajt a jövőben céljai elérése érdeké­ben küzdeni. Négyféle alternatíva ki­nálkozik: 1. A parlamenti tényezők felvilágo­sítása, 2. reklamáció a választási névjegyzé­kek összeállítása ellen, 3. kooperáció valamely más párt­tal és 4. a passzivitás. A parlamenti tényezők felvilágosi­lása megtörtént, eredménye eddigelé csak Protics állásfoglalása, a rekla­mációtól nem sokat vár. de annál többet a kooperációtól. Azt javasolja: válasszon az elnöki tanács egy szűkebb biztottságot, amelyik az ed­digi felhatalmazás nélküli és egyéni iniciativából eredő tapogatózások he­lyett komoly tárgyalásokat folytasson a parlamenti pártokkal. Az értekezlet az indítványt elfo­gadta és dr. Gráber Lászlónak a vá­lasztói jog érdekében eddig tett minden lépését helyeselve. - fáradozásáért jegyzőkönyvi köszönetet szavazott. A bizottság tagjaiul megválasztották dr. Sántha Györgyöt, dr. Várady Im­rét, dr. Gráber Lászlót, dr. Deák Leót és dr. Csettle Jánost. Az islkolaügyi sárelmek ismertetése után Csettle János hosszabb beszéd­ben fejtegette, hogy a pártnak a gya­korlati politika terére kell lépnie. bele kell kapcsolódnia az állam poli­tikai életébe. Keressen érintkezést a müködő pártokkal, lépjen fegyver­barátságra azokkal, akik hajlandók tá­mogatni törekvéseiben. Ennek előfel­tétele természetesen a választói jog és az iskoláztatás rendezése és azt ajánlja, hogy a párt elsősorban a koa­lizált pártokkal keressen összekötte­tést. Több hozzászólás után az értekezle­ten hozott határozatokat a követke­zőkben foglalták össze: A Magyar Párt ellnöki tanácsa meg­hallgatta a kijelölt előadók jelentését a politikai helyzetről, a választlói küz­delem állásáról és a középiskolai ok­tatás terén a magyarságot ért sérel­mekről. Az elnöki tanács megálla­pitja, hogy a pártnak legális megala­kulása után első kötelessége, hogy a parlamenti pártokkal kapcsolatot lé­tesítsen abból a célból, hogy ezéket a pártokat a magyarság politikai törek­véseiről tájékoztassa és viszont tájéko­zást szerezzen abban a tekintetben, hogy a parlamenti pártok milyen állást foglalnák el a Magyar Párttal szem ben ezekben a kérdésekben. Az elnöki tanács megbízza az imént meglválasz­tott bizottsági tagjait, hogy ennek a célnak elérése érdekében a közvetlen tárgyalásokat indítsák meg és eljárá­suk eredményéről az elnöki tanácsnak és ez a vezérlőbizottságnak tegyen je­lentést., Az elnöki tanács ezután a párt ne­vének megállapitásánál elifogadta a következő nevet: A szerbek, horvátok és szlovének királyságának magyar pártja. A moszkvai Internálionale negyedik kongresszusa Most, november hó első felében tartja negyedik egyetemes kongresszu­sát a moszkvai Internationale. A tárgysorozaton tizenhét, pont sze­repet, melyek közül különös érdekes­séggel bir Sinowjew beszámolója a koimmunista Internationale eddigi mű­ködéséről! és tervezete az ezután kö­vetendő taktikáról, továbbá Lenin elő­adása az orosz forradalom eddig le­folyt öt évéről és a világforradalom kilálásairól. A jelentősebb pontok között szere­pel még Frossard előterjesztése a ver­saillesi béke elleni küzdelemről és a kommunista pártnak e téren mutat­kozó feladatairól), továbbá a francia kommunista párt jelenlegi helyzetéről. Megbeszélésre kerül a fascizmus ügyé­nek jelentősége, az agrárkérdés, a ke­leti kérdés, a kommunista Internatio­nalenak, valamint a csatlakozott pár­toknak legközelebbi programmja és a végrehajtó bizottság elnökének meg­választása. Az egyptomi nacionalisták kongresszusa Berlinben Az Európába, élő egyiptomiak kép­viselőit a nemzeti védelem bizottsága szeptember 18-ára kongresszusra hivta össze a berlini Forint Club-ba. A nagy­gyűlés, amelyen dr. Yeyha Ah. El Dardiry elnökölt, három napig tartott. A Gibraltárban internált Zaglul pasa szétszórt hívei összejövetelükön Egyp­tom mai helyzetét vitatták meg. A kongresszus főképp a február 28-án kiadott angol nyilatkozattal Ifoglalkozott. E deklarációban Anglia Egyiptomot független és szuverén ál­lamnak jelentette ki. de fenntartotta magának a jogot a szuezi csatorma és a közlekedési utak fölötti ellenőrzésre, a kisebbségek és idegenek védelmére, valamint egyiptomi Szudánra. A berlini kongresszus a brit deklarációval szem. ben a következő határozatot hozta: a nagygyülés az 1922 február 28-iki nyilatkozatban Egyptom. Szudán és a hozzá tartozó részek annexióját látja a brit birodalomhoz amely ezzel Egyptomot örökre leigázza. A jelenlegi kapitulációk megszünteté­sére vonatkozó tárgyalásokat egye­dül az egyptomi népnek van joga megkezdeni.. Szudán elválaszthatat­lan része Egyptomnak. A kongresz­szus ragaszkodik a szuezi csatorna semlegességéhez és az 1888-iki nem­zetközi, szerződés fönntartását kí­vánja. A Szuez-csatorna semleges­sége megköveteli Egyptom függet­lenségét, valamint semlegességét. A kongresszus kijelentette, hogy a nemzetközi szerződések alapján An­gliát Egiyptomban. nem illeti meg több jog, mint a többi hatalmat. Az összes szerződéseket. amelyek Egyptom és Szudán függetlenségiéit és szuverénitá; sát megnyirbálták, semmisnek nyilvá­nították ki s ezek az egyiptomi népet többé semmire sem kötelezik. A nagy­gyűlés elhatározta, hogy mindaddig, amig Angliának csak egyetlen kato­nája is áll egyiptomi területen, nem, bocsátkozik semmiféle tárgyalásba. ' Erélyesen tiltakoztak a kivételes [örvények s az üldözések ellen. Heves fölszólájások hangzottak el a sajtó- és gyülekezési szabadság korlátozása., va­lamint amiatt, hogy, a nacionalistákat fogságra vetik és hazájukból szám¬ űzik. Mindezekért a kongresszus a mostani kormányt teszi felelőssé és lemondását követeli. A kongresszus fölhívja Egyptom polgárait, hogy ne vegyen részt olyan választáson, amely a februári deklaráció alapján akar Egyptom számlára parlamentet terem­teni. A berlini nagygyűlés fenti határoza­tai "— birtokon kivül lévén — csak elvi jelentőségüek. Nagyobb fontos­sága van azonban annak a határozat­nak, amely szerint Egyiptom népéhez felszólítást intéznek, hogy az ellenség­gel szakítsanak meg minden összeköt­tetést, bojkottálják az angol kereske­delmet és csak egyptomi bankokat vegyenek igénybe. Szükségesnek mondották ki az elemi népoktatás sürgős megszervezését. Az iskolákat mecsetekben és magánházak­ban fogják berendezni. Bizottságokat küldenek ki Európa és Amerika kulturközpontjába, ahol egyptomi ifjak tudományos kiképzést nyernetek. Egyben öttagú bizottságot is válasz­tottak, amely a programm végrehaj­tásáról gondoskodik. Egyiptomban minden faluban erélyi szervezetet ala­kítanak, a külföldön pedig külön megbizotlak fogdák á nemzetközi köz­vélemény előtt Í\Z egyptomi kérdést napirenden tartani. A kongresszus Vé­gül az egyptomi katonák és hazafiak emlékének áíTdozotí és köszönetét fe­jezte ki mindazo: knak, akik Egyiptom füg get' e n s é gén munka 1 kod na k. 1A. genfi negyedik nemzetközi mun­iáskonferencia egyébként solk érdekes problémát pendített meg — reméljük, tiogy idővél valóra válnak. Az egész konferencia azt a hatást keltette, iiintha a Kdét fogná fel legjobban i munkáskérdések renldezjésének szük­séges voltát- Perzsia jár elől a jó pél­dával!: ott már a kormány elfogadta azt a javaslatot, hogiyi t;,z élves korig minden gyermeket mentsenek fel a munka alól. Eirv japán delegátus az ellen ti •takozott. hogy a női munkások éjjel is dolgozzanak a g várakban!, mi­vel orvosilag be lott bizonyítva, hogy az éjjeli munkát végző nők hietenkint átlag egy fontot veszítenek testi sú­lyukból1. Ezt az elveszített súlyt még akkor sem ' tuldiják visszanyerni,, jha közbe egy-két hétig nem dolgoznak éjjelenkint, minek egyenes következ­ménye,5 hogy a munkásnő teljesen el­csenevészedik. India sürgette, hogy a konferencia bizottságokat küldjön ki a Keletre a tmunkásviszony ok tanul­mányozáslá céljából, mert az európai munkásíviszonyok teíjesen külömNö­zők a Keleten uralkodó munkásviszo­nyoktól1. Indiában namt szükséa lenne a munkásoraanízációkra. különösen azokban a tartományokban, melyet nem az angolok, hanoin a rajahk kormányzata alatt állnak. A konferencia berekesztése előtt Al­bert ' Thomas, a B. 1. T. igazgatója vendégül látta a Club Internalional dísztermében a sajtó képviselőit. Vagy ötvenen lehettünk együtt a nagy tie­í'cmben — a munkáskonferencia kelt akkora érdeklődést, mint „i népszövet­ségi konferencia — és különösen fel­tűnő volt, hogy az anró kis japánok, kikkel az újságírók karzata is renrte­sen tele volt a NépsZövtség ülései alatt, itt teljesen hiányoztak. E sorok íróijának a-kalnia vo't né­hány szót 'válthatni Albert Tfhomisval az est folyamán. A B. I. T. lelke kö­zepes termetű férfi, hullámos hajjal és saakáuTáT, szenrüvejgé mögött mélyen

Next

/
Oldalképek
Tartalom