Magyar külpolitika, 1922 (3. évfolyam, 33-53. szám)

1922 / 47. szám - Lengyelország és a francia-orosz közeledés - Sir Zaharov Basil Bukarestben

4 MAGYAR KÜLPOLITIKA Vasárnap, 1922 november 19. Lengyelország és a francia-orosz közeledés Az utóbbi idők sok meglepő eseménye közölt nem utolsó helyen áll a francia—orosz közeledés. Mg Génuában Poinicaré és a franciák a sajtó által támogatva kigyót-békát kiáltottak Oroszországra és a szovjet diplomatákkal semmikép sem akarta k eleinte a zöld asztalhoz leülni, addig most francia misszió volt nemrég Moszkvában. A francia sajtó legalább egy teikintiélyes', részének álláspontja teljesen megváltozott és hírlik,, hogy legközelebb francia követ megy Moszk vába. Nehéz megállapítani, vajjon mi indította a francia politikusokat arra, hogy egyszerre barátkozzanak a szovjet embere vel; hiszen azok a feltételek, melyeket Franciaország még Génuában arra. nézve szabott, hogy Oroszországgal, mint egyenrangú tárgyaló féllel érintkezzék, még; most sincsenek teljesülve. Vannak, akik azt mondák, hogy a német—orosz majdnem barátságosnak -mondható viszony késztette a franciakat e lépésre, mások azt mondják, hogy Anglia erőlködését akarják paralizálni, ismét mások azon a véleményen vannak, hogy az uj orientáció a keleti kérdésben elfoglalt francia politika logikus következménye. „Megbizható adatok és források" cimen a francia, politika változásának okairól "teljesen meddő volna értekezni, Ne, künk csak az lehet a feladatunk, hogy amennyire lehetséges, tiszta képet adjunk arról az álláspontról, melyet a francia-orosz. közeledésben közvetlenül érdekelt államok elfogadtak vagy elfogadnak.,. .. Törökországról tudjuk, hogy szövetségeit kötött volt a szovjet birodalommal és hogy némi részben ennek a szövetségnek köszönheti nagy katonai sikeré t, . Románia nem nagyon akar barátkozni Oroszországgal, illetőleg ugylátszik, hajlandó volna erre. ha Oroszország biztositaná neki Besszarábia tulajdonát. Erre azonban Moszkva sem hajlandó és. jellemző az orosz-román viszonyra, hogy a lengyel kormány nemrég kijelentette, miszerint Besszarábiának Oroszország által való megtámadtatását casus bellinek tekinti. . Nagy 'kérdőjel ebben a kérdésben Lengyelország és a Balti államok. A Balti államokról tudjuk, hogy ők nem -hajlandók olyan politikát csinálni, mely őket Oroszországgal szemben . konfliktusba keverheti. Kedvező földrajzi helyzetüknél fogva ők bonyolitják le az orosz be- és kivitel tekintélyes részét és politikájuknak egy főcélja van és ez függetlenségüknek meg. őrzése.; Másképen, áll azonban a helyzet Lengyelországgal. Ez az ország, mint tudjuk Németország, az Osztrák. Magyar Monarchia és Oroszország területeit foglalja magában. Viszonya Oroszországgal sohasem volt jó, bizonyítja az 1920. éves hadjárat, amelyet a lengyelek nagy megpróbáltatások árán győzedelmesen bevégeztek és ez alkalommal határaikat kelet felé meglehetősen előre tolták. Természetes habár Oroszország és Lengyelország között nincs és az orosz expensio, ha egyszer nyugat felé megindul, elsősorban Lengyelország ellen irányulna. Elvhez járul még a rapalliói orosznémet szerződés, mely Lengyelországot meglehetősen nyugtalanította. Röviden Lengyelország számára még két nagy ellenség létezik, az egyik Németország, a másik Oroszország. Ezzel szemben Lengyelországnak egy szövetségese van, de ez is területileg messze van: Franciaország Köztudomású, hogy a lengyel politika teljesen francia befolyás alatt áll és ez a befolyás a mult évi kereskedelmi és katonai szerződés óta csak növekedett. Lengyelországot Oroszországgal szemben követelt politikájúiban eddig Franciaország, mindig támogatta, mert Franciaország épp olyan ellenszenvvel viseltetelt — igaz más okokból — Oroszország ellen, mint a függetlenségét és területi integritását féltő Lengyelország. Ha már most Franciaország közeledik Szovjet-Ooroszország felé, Utóbbi pedig nem mutat semmi hajlandóságot, hogy eddigi lengyel politikáját megvámoztassa, ezen francia oroszbarát politika méltán szeget üthet a lengyelek fejében. A francia kormány hivatalosan dementáltatta egy gazdasági ügynökségnek azt a hirét, hogy lemondana a ma. gántulajdon elismerésének feltételéről és ezzel szemben 99 évre koncessziót kapna. A hivatalos cáfolat hozzáfűzi, hogy a kormány nem óhajtja megakadályozni francia kereskedőknek szovjetekkel való magánmegállapodását, ellenben most is a maga részeiről, tenát hivatalosan, a génuai konferencián kifejtett állásponton van. Ezzel szemben a Petit Journal, Temps, a Petit Parisien és a Le Journal hasábjain hosszú tudósitások jelennek meg Oroszország. ról, melyek oda konkludálnak. hogy az orosz bolsevizmus egy demokratikus köztársaság felé fejlődik, amellyel Franciaország már szóba állhat. A két utolsó lap (különösen sokat foglalkozik Oroszországgal, mióta Herriot lyoni polgármester radikális képviselő kíséretében Moszkvában jártaik és minden cikknek az a vége, hogy fel kell venni Oroszországgal a gazdasági összeköttetéseket. Ha tekintetbe vesszük, hogy a baloldiali radikális francia sajtó rég óta amellett kardoskod. k, hogy Orosz országgal fel kell venni az érintkezést, nem is beszélve a szocialista lapokról, ugy tiszta képet alkothatunk magunknak arról a hatalmas propaganda hadjáratról,, amely a francia közvélemény megdolgozására megindult. Szó si ncs róla, vannak lapok, amelyek ezen közeledés ellen irnak, de jellemző, hogy a szélső jobboldali Aktion Francaise is jóindulatu semlegességet tanusít e kérdésben. A Maiin szintén a kiegyezés mellett van. Ezzel szemben a lengyelek nagyon elhagyatottnak érzik magukat és ez a francia—orosz közeledés sehogy sincs inyükre. Alábbiakban ismertetjüik a Kurjer Poranny cimü tekintélyes lengyel lapnak, amelynek jó összeköttetései ismeretesek, erre Vonatkozó cikkét, melynek a szenzációs címe a következő: „Moszkvai szlávok kezet fognak Franciaországgal? Franciaország felszólítja a szovjeteket, hogy Oroszország nemzeti érdekeit megvédjék?" A cikk ismerteti az eurórpai helyzetet Génua óta és a következőképen folytatja: „Az események magukkal hozták, hogy a szovjet-diplomácia Anglia ellen Törökország pártjára állott. És mivel francia közmondás azt mondja, hogy barátainknak barátai a mi barátaink is, a francia külügyminisztérium egyszerre ott találta magát, hogy Fran ciaország és Szovjetoroszország a francia világpolitikát mélyen érintő kérdésekben együtt mennek. A Le Temps fölfedezte, hogy a szovjetek az utóbbi időben erősen megfelelő irányban fejlődték, mindjobban szláv nemzeti jeleget öltenek és hogy elérkezelt az idő arra, hogy Franciaország érintkezésbe lépjen Moszkvával. Ez az érintkezés már meg is kezdődött. Igaz, hogy Lyon polgármestere a kormány külön felhatalmazása nélkül utazott Moszkvába. Elragadtatásal tért vissza és a francia sajtó hasábokon át zengedezik Oroszországról és nem is hisz a saját nagy szerencséjében. A lengyel lap ezután ujból idézi a Temps-t, mely azt irta, hogy „egy Franciaország és Oroszország közötti entenie lehetősége abban a mértékben nő. amilyen mértékben az orosz kormány arra törekszik, hogy Oroszország nemzeti érdekeit megvédje. Mert az orosz nemzet jogait ugyanaz a kombináció fenyegeti, amely ellensége a francia érdekeknek is, Oroszország 1922 eleje óta, diplomáciailag utat talált- Európába. E feletti megelégedettsége jogos, de figyelmeztetjük. hogy soha sincs előny rizikó nélkül. A legközelebbi hónapokban a tengerszorosok kérdése kerül szabályozásra, és eljön az az idő, hogy a németek belépnek a népszövetségbe. A Deutsche Zeitung-nak október 10-én közzétett cikke szerint Lloyd George a következőt mondta volna: A németek jól tudják, hogy ha a népszövetségbe való felvételüket kérik, Anglia nemcsak fel. vételüket támogatja, hanem azt is hogy a szövetség tanácsába bekerüljön Németország. Ezek a kilátások semmiféle orosz kormányra nem lehelnek közömbösek. Most hogy Oroszország visszanyerte helyét az európai politikában, hogy részt vesz. benne, vajjon megfelel-e Oroszország érdekeinek, hogy a tengerszorosi egyezmény nélküle jön létre, megfelel-e. érdekelnek, hogy Németország előbb kerüljön a népszövetségbe mint Oroszország? Ezt kérdezzük mi Oroszországtól. Mi jól tudjuk, hogy mi franciák mit felelnénk. " A Kurjer Porganny ezután folytatja:,, Tehát ott tartunk, hogy oly alapokat, melyek magukról inkább azt mondhatják, hogy banda mint- „osztály" a népeik szövetségébe bevezessünk! És ezt Franciaország ''-'karja? Milyen furcsa haladás ez Génua óla és mily furcsa feltételük: Hogy az orosz kormány bebizonyítsa, hogy Oroszország nemzeti érdekeit megvédjék... Konstantinápolyban? És talán nem, csak Konstantinápolyban? Hiszen a moszkvai kormány Oroszország „nemzeti érdekeit" Keletgaliciában már most is a vörös terror állal védi. Hogy fog. nak ezen nevetni a moszkvai szlávok. Bronstein, Sobelschn,. Nachainkes. azaz Trockij, Radek, Stiklow.,. Sir Zaharov Basil Bukarestben Miröl tárgyal Zaharov ? — A kulisszák mögött az anglikán egyháznak a romániai görög-keleti egyházzal váló egyesüléséről van szó A bukaresti sajtó roppant izgalommal figyeli Sir Zaharov Basilnak odaérkezését és ottani tárgyalásait. A mult hétfőn tartott Bratianu Vintila pénzügyiminiszter tájékoztató előadást a sajtó képviselőinek az uj adórelformjavaslatokról és Románia pénzügyi helyzetéről s ebben a többek közt ki jelentette, hogy a Zaharov-féle konszolidációs kölcsön ügye teljesen rendben van. Két nap mulva Bukarestbe érkezett maga Zaharov a Credit Francaise egy képviselőjével s a laptudósitók rögtön megrohanták a pénzügyminisztert, miért jött Zaharov, ha a kölcsön ügye rendben van. A pénzügyminiszter kijelentette, hogy sejtelme sincs, mit keres Zaharov az országban, ez pedig bizalmas tárgyalásokat folytat már két napja a külügymin szterrel. A lapok, minthogy semmiféle hivatalos kommünikéhez nem jutnak, egyértelmüleg azt fejtegetik, hogy a Zaharov elnöklete alatt álló angol pénzcsoport valami uj külföldi kölcsön dolgában tárgyal. Minthogy részletek hiányoznak, -egymást érik a találgatások, azt azonban az egész független sajtó megállapítja, hogy a pénzügyminiszter szokása szerint megint tévedett, amikor azt mondta, hogy a konszolidációs kölcsön ügye rendben van. Annyira nincs rendben, hogy augusztus 15 helyett, amikor az oláh kormány már hivatalosan jelentette, csak október elején bocsátotta ki Londonban Zaharov a kölcsönjegyzési felhívást, azonban a 21/2 millió f ont sterlingből: alig tudott valamit elhelyezni, bár a névérték 60%-ért kínálta az uj kö csönt. Október elején megegyezett a newyorki Columbián Trust Comp. bankkal, hogy ez az amer kai képviselet vegye át, de a londoni sikertelenség után a jegyzési felhívásokat New Yorkban, Párisban és Rómában már ki sem bocsátották, Zaharov most erről a sikertelenségről jött beszámolni, jeléntik a lapok és uj külcsönt akar ajánlani, de biztosítékkal. Biztositékul pedig mit lehetne mást lekötni, ' mint a petróleumot, találgatják ugyancsak a lápok s mindjárt meg van az összeköttetés azzal a készülő törvényjavaslattal, mely az egész altalajt állami monopóliummá akarja tenni. A nacionalizált altalajt összes bányakincseivel garanciaként akarja a kormány odaadni Zaharov érdekelt? ségénak, vélik a szélsőbaloldali Aurora, Adverul és Indreptarea. Az óvatos Universul egyébre, gyanakszikAz érdekeltség, mely mögött a Wickers és társa óriási angol ágyu-, fegyver- és. vasut anyaggyár áll, a resicai vasműveket akarja megszerezni, kiépiteni és monopóliumot szerezni arra, hogy ez a vállalat állítsa elő a. petróleum kitermeléséhez szükséges összes készülékeket. Okt. 31-én a Reslca-müvek igazgatósága tényleg emelte 60 millió leijel alaptőkéjét, s ebben 30%-ig a Wickerscsoport részesedik. Egyéb látható eredmény " nincs, mert Zaharov, amilyen titokzatosan jött, ugy is távozott. Míg a lapok az utazás cél'a felől töprengtek, Zaharov buzgón tárgyalt tovább a külügymin szterrel. Önkénytelen eszünkbe jut londoni tudósítónk mult heti jelentése, mely szerint Zaharov a megindít ója ennek az egész moz. galomnak, hogg az anglikán egyház egyesüljön, a görög keletivel s így Anglia, mely a maga akaratából otthagyta saját véreit, a germánokat, s amelyet viszonzáskép cserbenhagyott a (keleti -kérdésben eddig 1 szövetségese, a latin vi ágy, most más szövetséges hiá. ligában a szlávokkal egyesülve akarja magának a világuralmat biztosítani. A görögkeleti szláv álamokkal a szövetkezést egyházi téren már elintézte a szerb diplomácia és végső fokon. a szlávság exponenséül szolgáló Methaxak sz a konstantinápolyi pátriárka. Maradna az egyetlen görög keleti nemszláv állam, Románia. Lehet, hogy a londoni nagy üzletember gazdasági okokból jár Bukarest; ben, de hogy mellékesen vagy talán főszempontul- szóba ne kerülne... ez. az • egyházi egységesítés terve is. azt nehezen tudjuk elhinni.; A lett választás Lettországban a lefolyt parlamenti választások nagy zavarba hozták' a kormányt Eddig az alkotmányozó nemzetgyülésnek 150 tagja volt. de a parlament tagjainak számát az alkotmány tör vény 100-ban állapította meg. A centrum a Választáson meglehetős vereséget szenvedett és most sehogy sem lehet a kis pártöpredékekből kormánypártot összeállítani. A pártok számaránya ugyanis: jobboldali koalició 15, centrum 13, parasztszövetség 18, nemzetiségi blokk 16, jobboldali szocialisták 7, baloldali szocialisták 31. A nemzetségek közül van 6 német, 5 zsidó, 3 orosz, 1 lengyel és 1 litván. Jellemző, hogy a német jelöltekre több szavazat esett, mint amennyi a német választók összes száma. Dr. Schiemann, a német parlamenti csoport vezetője, habár éles ellenzékben van az uralkodó lett pártokkal, azért elég népszerű még a nem németek kőzött is.. A zavartalan, kormányzáshoz termószetesen. valami koalíciónak kellene összejönni, de, ez meglehetősen nehéznek igérkezik. Ha. a: szociáldemokraták a centrummal szövetkeznének, ez még mindössze 1 főnyi többséget jelent ennek a koalíciónak. (51 képviselő. ) Ha az összes nemzeti polgári pártok; szövetkeznek is, együttvéve sincsen többségük, tehát meg kellene nyerniök legalább is. a jobboldali szociáldemokratákat, de ekkor is csak 53 főből áll az egész szövetség. Ugylátszik tehát. hogy a nemzetiségi blokk nélkül nem alakulhat kormány. Vagy az összes polgári pártoknak, vagy a szociáldemokratáknak kell a nemzetiségekkel koalícióba lépni, hogy a parlament zavartalan, működéséhez szükséges többség létrejöjjön. Az al kotmány szerint a parlament választott elnöke egyuttal államfő is, tehát az elnökválasztás fogja eldönteni. hogy melyik irányzat kerekedik felüla földrajzi helyzeténél fogva oly fontossá vált kis elszigetelő államban.