Magyar külpolitika, 1922 (3. évfolyam, 33-53. szám)

1922 / 46. szám - A megszállott területek magyarságának küzdelme

Vasárnap, 1922. november 12. 3 A megszállott területek magyarságának küzdelme A megszállott vidékek magyarsága nem lankadó erővel folytatja azt a küzdelmet, amelyet létéért, nyelvéért és legelemibb jogaiért folytat immár közel két éve a megszálló hatalmak ellen s ma már mind gyakrabban halunk a magyarság olyan tömegmozgalmáról, amely öntudatos erejével az uralkodó hatalmakat is gondolkozásra kell. hogy késztesse. 1 Az egyik ilyen megmozdulása a magyarságnak, a felvidéki magyar képviselőknek a Svehla-kormány megalakulása után közzétett ünnepies nyilatkozata, mely tömören és nagy ékesszólással foglalja össze azokat a sérelmeket, melyeket a magyarság a cseh uralom rovására irhat. A másik megmozdulás a délvidéki országos magyar pártnak, a magyar kisebbség választójoga érdekében kiadott memoranduma. Szerbiában ugyanis annak a sulyos küzdelemnek, amit a magyarság politikai érvényesüléséért folytat, máris több fejezete van. Az elsőt jelzi a magyar pártnak a megalakulása, a másodikat most, a pártba tömörült magyarságnak a választójogért folytatott küzdelme. Az alább közölt memorandum főképp a jogfosztásnak közjogi abszurditását bizonyítja. l an van és annak produktivitása kérdésessé vált. Szlovenszkó ipara — és pedig ugy a nagyipar, mint a kisipar — nagy részében máris beszüntette a munkát és a munkabeszüntetés naponként terjedi, az egész ipar megbénítva áll.. Ipari vállalatok és pénzintézetek bukása napirenden van. Ennek következményeként most, a tél küszöbén, folyton szaporodik a munkanélküliek kétségbeesett nagy tömege. Mindez érthetővé teszi azt az általános és mély elkeseredést a mostani rendszerrel szemben, amely így eljutott erkölcsi és gazdasági csődjéhez. — A parlamenti ülésszak megkezdésekor kötelességünknek tartjuk kifejezésre juttatni azon álláspontunkat, hogy az országnak sulyos válságából az egyedüli kivezető ut az eddigi rendszerrel való teljes szakitás és az összes népek testvéries megértésén alapuló uj rendszer meghonositása. E célból kívánjuk a nemzetgyülés azonnali feloszlatását és igazságosan beosztandó kerületekben teljesen szabad választások megejtését. Követeljük, hogy a választásokon Szlovenszkó és Ruszinszkó népeinek megadassék a lehetőség arra, hogy akaratukat autonómiájuk kérdésében kifejezésre juttathassák és ezen akaratot a jövő nemzetgyülés feltétlenül respektálni köteles legyen. — Amennyiben kívánságaink ezúttal sem találnának meghallgatásra a beálló következményekért a felelősség kizárólag a kormányt és az őt támogató pártokat fogja terhelni saját népeik és a történelem itélőszéke előtt. A magyar képviselők ünnepies nyilatkozata a cseh parlamentben Prága, okt. 26. A képviselőház mult csütörtöki ülésén a keresztényszocialista párt és a magyar kisgazda párt nevében az uj kormány nyilatkozatával szemben Palkovich Viktor képviselő következő deklarálciót olvasta fel: — A cseh-szlovák köztársaságban élő magyar nemzet parlamenti képviselői nevében és megbízásából a következő nyilatkozatot terjesztem elő: — A kormányprogramm az eddigi kormányzati rendszer változatlan fentartását jelenti és a volt kormánytámogató pártokra támaszkodik, — Kétségbe vonjuk, hogy a kormánytámogató pártok jogositva lennének az államot alkotó népek többségének akaratára hivatkozni és igy állítjuk, ha meg is van a formális többség a parlamentben, ez nem a valódi alkotmányos többség. — 'Az 1920. óv április havában megtartott választások nem adták vissza a nép igazi akaratát. Forradalmi nemzetgyűlés által megalkotott kerületi beosztás jogtalanul megfosz, totta népünket az igazság szerint neki kijáró mandátumszámtól. A választások idején a kormány statáriumot és katonai diktaturát tartott fenn, népünknek politikai szervezkedését lehetetlenné tette, a választás eredményét befolyásolna, közvetlen a választások előtt foganatosított tömeges lebörtönözésekkel és a magyar kerületekbe kivezényelt cseh katonaság leszavaztatásáival. Ruszinszkó immár negyedik éve meg van fosztva minden alkotmányos képviselettől. — A parlament akarata és a népek akarata közötti ellentét a választások megtartása óta teljesen kiéleződött. — Ezt ez a kormányzati rendszer idézte elő, amely hibát hibára halmozott és az elkeseredést a népek között az erőszakos és korrupt rendszer ellen általánossá tette. — Hasztalan és eredménytelen volt azon állandó fáradozásunk, amelyet itt a parlamentben minden kisebbségi jogot kicsufoló tanácskozási rend ellenére kifejtettünk azért, hogy népünk sérelmei és panaszai itt a parlamentben megértést és orvoslást találjanak. Ugyancsak eredménytelenek voltak népünknek alkotmányos formákban i előterjesztett kérései és panaszai. _ Megállapítjuk hogy az eddigi rendszer és a jelenlegi kormánynak politikája is egyértelmü a nemzetünk kiirtására irányuló törekvéssel, —A közszabadság jogait velünk szemben nem tiszteli, — Egyesek és hatóságok által elkövetett erőszakkal szemben védelmet [nem találunk. Politikai, sőt társadalmi, kulturális és gazdasági szervezkedésünket a törvény ellenére akadályozzák. Egyesületeinket minden törvényes ok nélkül feloszlatják, vagyonát elkobozzák. — Sőt az egyedüli helynek, ahol sérelmeink objektív megértésre és mérlegelésre találnának, a legfelső ilyen határozatok alapján működésüket ujra megkezdő egyesületeinket a legfőbb ítélőszék által törvényteleneknek kimondott okok alapján ismét feloszlatják és vagyonukat ujra elkobozzák. Törvényesen bejelentett gyűléseinket törvényes okok nélkül betiltjá' vagy feloszlatják, vagy pedig hatóságilag szervezett emberek által alkalmazott fizikai erőszak utján szétzavartatják. — A népek megkérdezése nélkül meghozott és a nép, valamint a közigazgatás objektiv érdekeivel ellentétben álló közigazgatási szervezetet akar a kormány létrehozni. Községi választásokat Szlovenszkó és Ruszinszkó területein a köztársaság megalakulása óta nem tartottak. Az egyházaknak autonóm szabadságát nem tartják tiszteletben, belső ügyeikbe illetéktelenül beavatkoznak. — A békeszerződésben és az alkotmánylevélben biztosított nyelvi jogainkat a népszámlálás meghamisítása utján is kijátszották. Iskoláinktól megfosztanak a megmaradt elégtelen számu magyarnyelvű iskolákban szándékosan arra törekszenek hogy a gyermekek tudatlanok maradjanak és saját nemzetüket megutálják. Minden emberi jog és a szülők akarata ellenére a magyar gyermekek ezreit idegennyelvü iskoláik látogatására kényszeritik. — A bíróságoknál és a hatóságoknál a nyelvi jogokat nem respektálják. — A kormányzati rendszer gazdasági politikája is nemzetünk ellen irányul. A földbirtokreform szintén az elnemzetlenités szolgálatában áll. A volt kormány egyik tagja nyilvános beszédben ennek szükségét azzal okolta meg, hogy nem türhető, hogy Szlovenszkó déli részén elterülő legtermékenyebb föld- továbbra is az „ellenség", a magyar nép kezén maradjon. A kormány gazdasági politikája előmozdította azt, hogy a köztársaság mezőgazdasága sulyos válságNagybecskerek, okt. 26. Az Országos Magyar Párt október 31-én küldötte szét valamennyi szerb nemzetgyülési képviselőnek a magyar nemzeti kisebbség választójoga érdekében megszerkesztett memorandumát, melynek ielentősebb részei a következőkénp hangzik: Folyó évi junius 20-ikán lépett) életbe a választói névjegyzékek összeállitásáról intézkedő törvény, melynek első szakasza szerint törvény életbeléptetésétől számított egy hónap alatt a községi elöljáróságok kötelesek az állandó választói névjegyzéket az 1920. évi november hó 28-án megejtett választásokra (érvényben volt választói névjegyzék alapul vételével elkészíteni". „Ebbe a névjegyzékbe hivatalból fel kell venni mindazokat, akiknek a törvényszerint van választói joguk, ha legalább hat hónap óta abban a községben laknak". Milyen ürüggyel fosztották meg a magyarokat a szavazati jogtól? —A választói névjegyzékről szóló törvény hatályba lépte napján az országnak még választójogi törvénye nem volt, mert a választójogi törvény csak julius 10-én lépett életbe. — Arra való tekintettel és azért, mert az állandó uj névjegyzék alapjául szolgáló 1920. évi választói névjegyzékben a nem szláv nemzetiségü állampolgárok nem voltak felvéve, az összeíró hatóságok kérdést intéztek a belügyminiszterhez, hogy a nem szláv állampolgárokat felvegyék-e a választói névjegyzékbe, avagy nem. - Erre Majinkovics Voja belügyminiszter megbízásából kabinetjének főnöke bizalmas rendeletben értesítette az összeíró hatóságokat, hogy fel kell venni mindazokat, akik a választói törvény 9. szakasza, szerint választói jogosultsággal bírnak, a nemszlávokat azonban nem, mert az opció határideje csak 1922. évi julius 26-án jár le. — Marinkovics Voja beliigyminiszzternek ez az eljárása annál meglepőbb volt, mert a választói törvényjavaslat parlamenti tárgyalását megelőző napon a A délvidéki Országos Magyar Párt memoranduma demokratapárt értekezletén dr. Jaksics Zsarkó és több vajdasági képviselő ama aggodalmát, hogy ha a régi választójogi törvény 9. szakasza, változatlanul érvényben marad, mód és alkalom íog kinálkozni arra, hogy az ország nem szláv polgárait nem fogják felvenni a választói névjegyzékbe, azzal az autoritativ nyilatkozattal oszlatta el, hogy a törvény szövegezése ilyen értelinezést kizár. Ezt a bizalmas rendeletet a belügy; -.; minisztérium még két utasítással egészi-. tette ki. Az egyikben elrendelte, hogy a közhivatalnokok tekintet nélkül nemzetiségükre, felveendők a névjegyzékbe; a másikban pedig utasította az összeíró hatóságokat, hogy a román állampolgárokat, fel kell venni a névjegyzékbe. — Az összeíró hatóságok engedelmeskedtek a bizalmas rendeleteknek és ennek következtében az egynéhány magyar és német közhivatalnok kivételével egyetlen magyar, vagy német választói sem vettek fel a választói névjegyzékbe. A románokat azonban már akadélytalanul felvették. — A belügyminiszter ur eme eljárásával szemben a következőket vagyunk bátrak felhozni: — Az alkotmány 94. szakasza szerint a törvények, alkalmazása tekintetében a kormány adhat ki rendeleteket, de ezek a rendeletek nem ellenkezhetnek az alkotmány és a törvények rendelkezéseivel és azon a törvényes fehatalmazásra való hivatkozással, amelyeknek alapján kiadattak, a hivatalos lapban minden esetben közzéteendők. Alkotmányellenes a bizalmas rendelet i — A választási névjegyzékekről szóló törvény 21. szakasza csak a választói névjegyzék „formuláréjának", de nem a választói jogosultság materiális feltételeinek rendelete szabályozására hatálmazta fel a belügyminisztert. Az a rendelet tehát már alaki okokból is alkotmány ellenes. De alkotmány ellenes tarttalma miatt is. Az alkotmány 70. szakasza értelme rint minden állampolgár egyforma a törvény előtt s egyforma joga van a hatóságok védelmére. Az alkotmány 70. szakasza értelmében választói joga van minden 21 évei született és honosított állampolgár; nak. A belügyminiszter ur rendelete, eme alapvető jog tekintetében nem csak különbséget tesz szlávok és nem szlávok között, de az egyes nemzeti kisebbségek között is. — A román nemzetiségü választóknak is volt opciós joguk csak ugy, mint a magyar és német nemzetiségüeknek, mégis őket hivatalból felvették a választói név-] jegyzékbe. — De mindezt nem tekintve, a magyar és német nemzetiségü állampolgároknak a választói névjegyzékből való kihagyását] a választói törvény 9. szakaszára való és az opciós határidőnek 1922 julius hó 26-án történő lejártával sem lehet fedezni. — A választói törvény 9. szakasza ugyanis azt mondja, hogy,, nincs választói joguk azoknak, akiket a békeszerződések értelmében nemzeti államaik javára az opció joga megillet". — A trianoni békeszerződés 64. cikke szerint,, azok a személyek, akiknek az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozó területen van községi illetőségük és ott a lakosság többségétől fajra, vagy nyelvre nézve különböznek, a jelen szerzödés Külföldiek Németországban: Nagyon Az európai szamár. Ha legalább két érdekes látnivaló, hogy ez az értelmes lábammal tudnék egyazon irányba menni, nép hogy küzködik megélhetéséért! Pin- talán képes lennék valamennyire előrecér, még egy palack édeset! haladni,... (News of the World) (Simplicissimus) A külföld humora